- Amint az közismert, és az emberek is elsősorban így ismernek: üzletember, vagy mai modern szóhasználattal, menedzser vagyok. Mindenekelőtt a vállalatcsoportunk előtt álló további komoly feladatok és beruházások foglalkoztatnak, hiszen ezek mind jelentős, nagyszabású fejlesztések és befektetések. Fejlesztéseink nemcsak egy-egy térség vagy közösség életében hoznak komoly változásokat azzal, hogy munkahelyeket és kulturált, természetbarát környezetet teremtenek, továbbá új, korszeru és a kor követelményeinek megfelelő létesítményeket hoznak létre, hanem egyúttal hidat építenek régiónk országai, népei között. De ami ennél is fontosabb, megnyitják az utat más befektetők, befektetői csoportok előtt, akik számára fontosak a tapasztalataink.

A fentiekből adódik, hogy elsősorban a gazdasági feltételek, és az ezeket alakító környezet az, amivel foglalkozom. Több szempontból is szélesebb távlatokban kell gondolkodnom. Egyfelől hiszem, hogy a ma korszeruen gondolkodó menedzserének túl kell lépnie szuk tevékenységi körén, s kulturált, magasan képzett szakemberként nagyobb távlatokban is szolgálnia kell ágazatának, de tágabban nemzetének a felemelkedését. Meggyőződésem, hogy a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Szövetsége elnökeként – a magyar gazdasági élet sok más kimagasló személyiségével együtt – már eddig is tenni tudtam valamit a kormányzattal való együttgondolkodás, a más szervezetekkel való együttmuködés fejlesztése érdekében. Ezeknek az erőfeszítéseknek a legfőbb célja, hogy ténylegesen segítsük a gazdaságban a kis- és közepes vállalkozások fejlődését, mert ezek lehetnek a magyar gazdasági felzárkózás motorjai, amelyek a növekedés és a stabil felemelkedés zálogai a fejlettebb társadalmakban is. Nekünk a legfontosabb feladatunk, hogy a gazdasági fejlődés e katalizátorainak párbeszéd útján megteremtsük mindazokat a feltételeket, amelyek reálisan lehetővé teszik e réteg számára, hogy eredményesen betöltsék társadalmi rendeltetésüket – mindannyiunk javára.

A másik fontos feladatom is, hogy partnereim, üzlettársaim számára mindenkor naprakész ismeretekkel és információkkal szolgáljak térségünk ügyeiről. Jelenleg hat közép-kelet-európai országban nagyszabású ingatlanfejlesztésekkel foglalkozunk. Vállalatunk, a TriGránit Fejlesztési Részvénytársaság már eddig is számos jelentős fejlesztést mondhat magáénak, amelyek sorában a legutóbb átadott, s ennél fogva a legismertebb a budapesti West End City Center. Ugyanakkor most a pozsonyi fejlesztésre kell leginkább figyelnem, ez a szlovák főváros mindmáig legnagyobb ilyen beruházása, s számunkra ez a legelső a szomszédos országban. Nagy örömmel tölt el, hogy a nemzetközi gazdasági és pénzügyi élet ismert és elismert személyiségei és nagyvállalatai vesznek részt hazai és térségbeli fejlesztéseinkben. Nem kell külön kiemelnem Munk Pétert, aki magyar származású, kiemelkedő sikereit elsősorban a tengerentúlon érte el, de már több magyarországi munkánkban is részt vállalt. Elismerésként élem meg, hogy a TriGránitban partnerként vesz részt a világ egyik legnagyobb pénzügyi alapja az AIG, valamint a londoni székhelyu Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Mindezek nem csak elismerést jelentenek, hanem erőt is adnak az új, még nagyobb kihívások sikeres teljesítéséhez!

- A Nyugati Városközpont valóban nagyon kedves nekem, mert ezzel a projekttel sikerült bebizonyítanunk a világnak, hogy a magyar kreativitás, a magyar építészek és a magyar építőmunkások a világ élvonalában vannak! Hadd említsem meg, hogy a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztői a West Endről készült írásban azt emelik ki, hogy Budapestre kell jönni tanulni, mert ahhoz foghatót, amit itt láttak, még sehol másutt nem tapasztaltak. Büszkék vagyunk ezekre a dicsérő szavakra, mert ezek minősítik azt a csapatot, amelyik eredményesen halad előre projektről-projektre. A West End életemnek egyik nagyon fontos állomása, de csak egy jelentős “megállóhely”, s egyáltalán nem végállomás. A West End teljesen elkészült, hiszen átadásra került a főváros egyik legkorszerubb irodaépület együttese, valamint a Hilton négycsillagos business szállója. S miután nagy sikerrel megnyitottuk a tetőkertet, amely hamarosan közkedvelt és népszeru találkozóhellyé vált Budapest szívében, így itt már további tennivalónk csak akkor lesz, ha a városvezetés úgy határoz, hogy a Nyugati pályaudvarhoz tartozó vágányokat teljesen befedi és létrehozza Európa egyik legnagyobb belvárosi zöldterületét, amely a Nyugati tértől egészen a Városligetig terjedne. Ez a nagy kiterjedésu, természetes környezet sok zölddel, fákkal, bokrokkal, virágokkal és vizekkel egészen megváltoztatná Budapest e belső területét, új környezeti minőséget teremtve a főváros lakosságának.

Nehéz megmondani, hogy mi volt a legnehezebb ebben a nagyszabású munkában. Gondolhatja, hogy számos nehézséggel, oktalan támadással kellett megbirkóznunk. Rengeteg hatósági engedélyt kellett beszerezni, és számos előírásnak megfelelni. Ezt a munkát csak így egészében lehet értékelni, ezért nem is tudnék megnevezni egy vagy két problémát. Mi, akik fejlesztésekkel foglalkozunk, már edzettek vagyunk, s mindig számolunk az előre nem látható nehézségekkel. Ebben a munkában a legszebb az volt, hogy mindenki érezte a feladat nagyszeruségét, hogy valami új érték létrehozatalán munkálkodunk, amelynek sikere mindenki számára egyformán fontos volt! Nagyszeru volt látni az emberek, a főváros lakóinak őszinte együtt érző érdeklődését. Mégis, a legszebb érzés az volt, amikor láttam a munkában résztvevő magyar és külföldi szakemberek, munkatársak lelkes, odaadó és önfeláldozó munkáját a közös siker érdekében!

Más kérdés, hogy elégedett vagyok-e az eredménnyel. Talán az fejezi ki legjobban személyes véleményemet, hogy csak részben vagyok elégedett. Azért nem vagyok teljesen elégedett, mert nem sikerült mindent egy ütemben megoldanunk, s sok bosszantó részfeladatot nem tudtunk tető alá hozni bürokratikus akadályok miatt. Nem készülhetett el valamennyi vágány lefedése, így – bár a hat vágány lefedésével is teljesen új és jobb természeti környezet állt elő – nem lehetek teljesen elégedett. Ugyancsak bosszant, hogy bár megépítettük a teljes fogadóteret és a hozzávezető helyet is szabadon hagytuk, még sem jöhetett be a 14-es villamos a Nyugati térig. Rontja az összképet, hogy az aluljáróban még mindig nem sikerült felszámolni a “balkáni piaci állapotokat”, s ami most van, az minden, csak nem turista csalogató Budapest belvárosában. Nem folytatom, mert összességében elégedett vagyok, s ezt az érzésemet csak megerősítik azok a díjak, elismerések, amiket a Nyugati Városközpont nemzetközi fórumokon kapott. De ami mindennél fontosabb: a lakosság nap, mint nap kimutatott szeretete és szimpátiája, amellyel ezt az új létesítményt körül veszi!

- Hiszem, hogy Magyarország kulturális nagyhatalom, s nagyon szeretném, ha a kultúra, az oktatás és a tudományos élet eredményeit és vívmányait az új évezredbe magunkkal vinnénk, s ezzel is hozzájárulnánk a magyar gazdasági-társadalmi felemelkedés elmélyítéséhez. Ebben a folyamatban – az Ön szavait használva – a “nemzet színházának” nagy súlya, jelentős szerepe van. A Nemzeti Színház terveit egy szakemberekből álló, a kamara és a szövetség tagjait is magába foglaló tudós zsuri fogadta el. Meggyőződésem, ennyi vita után már tényleg csak a szakmai szempontok dominálnak. Nem szeretnék szerénytelennek mutatkozni, de a Nemzeti Színház esetében az interpretálásom csak arra szorítkozik, hogy az elfogadott tervek alapján megépülő színház környezete méltó módon reprezentálja a “nemzet színházát”: a közvetlen környezetében megvalósuló fejlesztések szervesen illeszkedjenek ennek a szolgálatába, és – megint egy ma használatos kifejezéssel élve – kompatibilis szolgáltatásaikkal, mintegy kiegészítő funkciójukkal segítsék, sőt tovább erősítsék a Nemzeti kiemelt fontosságát!

A Nemzeti Színház megépítésére kiírt pályázaton a West End City Center fővállalkozójaként már kitunőre vizsgázott Arcadom nyerte el a színház megépítésére kiírt pályázatot. Az Arcadom önálló vállalat, melyben résztulajdonos vagyok és ebből is egyértelmu, hogy fontos szerepem lesz a munka ütemezésének, előrehaladásának és minőségének biztosításában, ami az üzleti nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a Nemzeti Színháznak határidőre, kitunő minőségben és az előirányzott költségvetésen belül el kell készülnie. Szeretném megjegyezni, hogy a főváros IX. kerületében, a két Duna-híd közötti területen a Millenniumi Városközpont Budapest legújabb nevezetessége lesz, ahol a Nemzeti Színház mellett – annak is méltó környezetet biztosítva – megépül egy világszínvonalú konferenciaközpont, egy kiállítási csarnok és központ. Továbbá egy gyógyfürdő és egy nagyméretu, igazi látványosságot ígérő és turistákat vonzó nemzetközi kaszinó, melyeket négy vagy öt, vezető nemzetközi hotellánchoz tartozó szállodák egészítenek ki. Szó van továbbá a Modern Muvészetek Múzeumának megépítéséről, irodaházról, és luxus öröklakások fejlesztéséről is. Valamennyi elképzelést a legmagasabb színvonalon fogjuk megvalósítani. Úgy gondolom, hogy ez a fejlesztés négy-öt éven belül Budapest egyik legszebb, leglátogatottabb városközpontját hozza majd létre, amely ténylegesen méltó és minden tekintetben megfelelő környezetet nyújt a Nemzeti Színháznak.

- Már többször és több helyen elmondottam, hogy megítélésem szerint a magyar gazdaság jó pályán halad, a makrogazdasági mutatók egészen jó képet adnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden a legnagyobb rendben, megállhatunk, s pihenhetünk a babérjainkon. Számos fontos teendő van még a folyamatok visszafordíthatatlanná tétele érdekében, s ekkor még nem szóltam a mezőgazdaság nehézségeiről. A VOSZ elnökeként mindig síkra szálltam a vállalkozások feltételeinek javítása, egy vállalkozásbarát környezet kialakítása érdekében. Úgy érzem, vannak bizonyos kedvező elmozdulások e téren, de alapvetően a kezdeti változások a szerkezetátalakítás és a külföldi tőkeberuházások eredményeiként értékelhetők. Ezt a folyamatot tartóssá majd úgy tehetjük, ha a magyar lakosság csaknem 15 százalékát valamilyen formában érintő kis- és közepes vállalkozások a társadalom gazdasági fejlődésének valódi hajtóerejévé válnak! Ez természetesen csak annak eredményeként következik-következhet be, ha a kormányzat ezeket a vállalkozásokat felkarolja, ellátja – a többi között – kedvező hitellehetőségekkel, pozitív adókörnyezettel stb.

Nagyon remélem, hogy a gazdaság kedvező hatásai mielőbb pozitív hatást gyakorolnak a magyar lakosság többségének életére. A magyar ember életszínvonalának lemaradása sajnos történelmi adottság, ennek leküzdése össznemzeti feladat. Mindenekelőtt javítani kell a társadalom gazdasági-pénzügyi helyzetét, s ezzel párhuzamosan erősíteni a társadalmi szolidaritást, megteremteni a közmorált, és új alapokra kell helyezni a társadalom három fő szférájának, a politikának, a gazdaságnak és a civil szektornak az együttmuködését. Így, és csak is így érhetjük el, hogy érdemi előrelépés legyen a magyar társadalom belső összefogásában, amelynek eredményeként a legszélesebb bázis alakulhat ki a nemzeti felemelkedés előmozdítására. Feltette azt a kérdést, hogy mit tehet az egyén, azaz mit tehetünk mi magunk e cél érdekében? Csak a magam példáját emelhetem ki. A gazdaság szférájában teljesítményemmel igyekszem szolgálni a magyar társadalmi-gazdasági és kulturális-muvelődési felemelkedés és felzárkózás ügyét. A gazdasági élet főszereplőivel való közvetlen párbeszéden keresztül, a politikai szektorral való együttmuködés útján igyekszünk kedvező feltételeket teremteni a magyar gazdaság számára. Ezzel párhuzamosan vállalatcsoportunkkal együtt részt veszünk a civil társadalom pénzügyi feltételeinek biztosításában, s alapítványom szintén részt vállal bizonyos stratégiai fontosságú területek támogatásában.

A politika feladatát elsősorban abban látom, hogy mindent tegyen meg a társadalom belső békéjének előmozdítása érdekében, e téren pedig a parlamentáris keretek között maga mutasson példát az európai színvonalú politizálásból a társadalom részére! A politika segítse a megbékélést, a gazdaság rendeltetésszeru muködését, s lehetőleg minél kevesebb területen avatkozzon be adminisztratív eszközökkel a társadalmi-gazdasági viszonyokba.

- Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy teljesen normális életet élek. Talán csak annyiban lógok ki a sorból, hogy az átlagosnál többet kell külföldre utaznom, mivel a gazdasági életben is íratlan szabály a személyes diplomácia: a személyes kapcsolatok semmi mással sem pótolhatóak. Rendkívül suruk a napjaim, általában a késő esti órákig be vagyok táblázva. Szabad időmet legszívesebben családom körében, mindenekelőtt három unokám körében szeretem eltölteni. Fontos számomra a barátaimmal való rendszeres kapcsolattartás, ami szintén időigényes, viszont ugyancsak nem helyettesíthető. Nagy jelentőséget tulajdonítok a közvetlen munkatársaimmal, a “csapatommal” való sokoldalú együttléteknek, hiszen a szoros szabad idős kötelékek csak erősítik a csapat helytállását a feszített, nehéz időszakokban. Boldog ember vagyok, ha nem is teljesen elégedett. Vannak az életemben olyan teljesítmények, amelyekre méltán büszke lehetek, és amelyekkel maradandót tudtam alkotni, néha egyáltalán nem könnyu viszonyok közepette. Külön örömmel tölt el, hogy egy néhány alkotásunk időtállónak bizonyult, s ezeken keresztül – munkatársaim alkotó hozzájárulásával együtt – magam is részt vehettem számos komoly hazai fejlesztésben.

Hiányérzetem van egy európai színvonalú, rendezett és tiszta társadalmi-politikai háttér tekintetében, amellyel nyugat-európai útjaim során találkozom, de amelyet oly távolinak, oly nehezen átültethetőnek tartok a hazai viszonyok közé. Pedig erre is nagy szükség lenne, hiszen egy kiegyensúlyozott, kulturált politizálás előfeltétele a gazdaság, és természetesen az egész társadalom jó közérzetének.

- Arra gondolok, hogy szükség lenne egy nyugodt, parlamentáris keretek közötti, európai színvonalú politizálásra, a társadalom közérzetének megnyugtatására. Úgy látom, hogy a magyar társadalmi-politikai élet még mindig túlpolitizált, a politika át- és átszövi a társadalom életének sok területét. Életem valahogy úgy alakult, hogy nem lettem vallásos ember, habár nagyon sok hívő barátom és ismerősöm van, akiket őszintén tisztelek és nagyra tartok. A vallások sokszor szólnak megbékélésről és szeretetről. Ezzel egyetértve nagyon hiszem, hogy nekünk, magyaroknak is ebbe az irányba kellene már konkrét lépéseket tennünk. Tegyük rendbe dolgainkat, lépjünk túl a múlton, kerüljük el a szélsőségeket, s nézzünk előre, hiszen nagy feladatok és komoly kihívások előtt áll az ország. Ha egymást gyengítve kezdünk e feladatokhoz, nem biztos, hogy sikerrel vesszük majd ezeket az akadályokat.

Zárógondolatként engedje meg nekem, hogy a magam életéből merítsek egy-két példát, ezzel is hangsúlyozva azt az utat, amelyet követésre alkalmasnak tartok. Nehéz időszakban, több mint két esztendővel ezelőtt vettem át a VOSZ elnöki feladatait. Nem visszanéztem, hanem előre, a jövőbe tekintettem, amelyben támogatott az újonnan megválasztott vezetés, s ennek eredményeként a szervezet túltette magát a belső vitákon, és egységesen látott neki a feladatoknak. Hiszem, hogy a hazai vállalkozások legfőbb érdekvédelmi- és érdekképviseleti szervezete végül is eredményesen birkózott meg a problémákkal, s megerősödve került ki az átmeneti nehézségekből. Vagy nézzük a magyar labdarúgásban vállalt szerepemet! Soha, egyetlen mondat erejéig sem vizsgáltam a múltat, s sohasem vontam el alkotó energiát a jövőbeni megoldások keresése elől. Amit ígértem, időre teljesítettem, s úgy érzem, hogy az új nemzeti bajnoksági kiírással lépésről-lépésre erősödik az a támogatottság, amellyel sikeresen átalakíthatjuk a magyar labdarúgás feltételrendszerét, javíthatjuk környezetét, s talán nemsokára már eredményeket is láthatunk. Egy dolog nagyon hiányzik az életemből, ez pedig az erős magyar labdarúgás, amely az európai élvonalban is számottevő tényező. Ha ebben bármi keveset is tudok tenni, már nemcsak boldog, hanem elégedett ember is leszek!