LYUKASÓRA

a Duna Televízióban

Banner Géza: Ha a naptárra tekintünk, lassacskán elmondhatjuk, hogy a Lyukasóra múlt századi műsor. A nézők most biztosak lehetnek abban, hogy a Duna Televízió képernyőjén továbbra is figyelemmel követhetik.

Mészöly Dezső: A Duna Televízióhoz való átköltözésem egyik fő motívuma az, hogy a Duna Televízió írásban adott nekem biztosítékot: 12 hónapon át, négyhetenként jelentkezve áll a musor a helyén. Ez megszüntette azt a bizonytalanságérzést, ami a múltban néha felmerült. A Duna Televíziónál én barátok közt érzem magam, és az ember művészi munkát barátok között talán jobban végez. Biztonságban érzem magamat.

Banner Géza: Ez már csak azért is fontos, mert a mai musorkészítőkre, illetve a televíziók egy részére jellemző az, hogy - elsősorban persze a nézői visszajelzésekből fakadóan - elindult egy olyan folyamat, amely épp egy ilyen színvonalas, értékteremtő műsort megakadályozhat. A nézők - az olvasók is - elfordulnak az igényes kulturális élménytől - , akár a versolvasás élményétől is átadva magukat a könnyebb szórakoztatásnak. Milyen szerepe, súlya lehet ma a Lyukasórának, a 2000. év kezdetén?

Mészöly Dezső: Én, aki egzisztenciámat és írói munkásságom jó részét Shakespeare-hez kötődve teremtettem meg a magyar irodalomban, azt válaszolom erre: Shakespeare-től azt is tanultam, hogy könnyű műfaj és nehéz műfaj, tragikus és komikus ezek nem olyan kategóriák, amelyek egymással szemben állnak. Shakespeare nem habozott olyan komédiákat írni, amelyek a mai fogalmaink szerint a könnyű műfajhoz tartoznak, tele vannak bohóságokkal, szójátékokkal, sziporkázó látványosságokkal, ugyanakkor, amikor a legsötétebb tragédiákat is sorra bemutatta a színházában. Sőt a két dolgot vegyítette. Nagyon érdekes megnézni, mennyi mély humor van Shakespeare tragédiáiban is, és mennyi tragikum kísért Shakespeare vígjátékainak könnyedsége mögött is. A Lyukasóra szórakoztató műsor. Abból a levélhalmazból, amely íróasztalomat ellepi (mert sokan írnak nekünk), én azt veszem ki, hogy műsoromnak a rögtönzés jellege az, ami szórakoztató karakterét biztosítja. Nagyon jót nevet a közönség azon, amikor mi csőbe húzzuk egymást, amikor egyik a másikat megfogja. Ez igen szórakoztató. Persze ugyanakkor tanulnak is, ahogyan mi is tanulunk játék közben. Mik a terveink? Szeretnénk olyan rugalmasak maradni, amilyenek eddig voltunk. Tapasztalatom az, hogy a televízió nézőközönséget a műsornak ez a rugalmassága tartja meg. Ezért nem unnak meg bennünket.

Banner Géza: Volt-e olyan műsor vagy műsoron kívüli baráti beszélgetés, amikor önnek olyan idézetet adtak fel, amire nem tudott válaszolni? Melyik ezek közül a legkedvesebb emlék?

Mészöly Dezső: Van egy hasonlatom: aki csak azt élvezi a Lyukasóra-játékban, hogy a másikat lépre csalja, és nem élvezi azt, amikor őt “húzzák csőbe”, az olyan, mint amikor valaki elmegy a nudista strandra, de nem vetkőzik le, mert csak bámészkodni akar. Hát kérem szépen, a Lyukasóra olyan, mint a nudista strand - ott én le is vetkőzöm.

A szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója

A módszertani útmutató a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentések ügyintézésének rendjéről, a vizsgálat gyakorlatáról, az eljárási határidőkről, a megsemmisítés, nemleges megállapítási eljárás módjáról ad áttekintést.

Az útmutató hat fejezetből áll

I. A szabadalmi ügyek intézésének általános rendje

II. A szabadalom megadására irányuló eljárás: a benyújtástól a közzétételig

III. A szabadalom megadására irányuló eljárás: az érdemi vizsgálattól a megadásig

IV. A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) alapján benyújtott szabadalmi bejelentések vizsgálata

V. A növény- és állatfajtákra vonatkozó szabályok

VI. Egyéb szabadalmi eljárások

Az útmutató fejezetei az 1995. évi XXXIII. törvény és a kiegészítő rendeletek szerkezetének megfelelően tartalmazzák a Magyar Szabadalmi Hivatal általános esetekre vonatkozó joggyakorlatát.

Az I. fejezet "A szabadalmi ügyek intézésének általános rendje" a törvénynek megfelelően ismerteti a feltaláló személyhez fűződő jogait és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogokat, a szabadalmi igényre vonatkozó jogokat, a szolgálati és alkalmazotti találmány kritériumait, a jogutódlás eseteit. A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatainak megalkotásában követett elvek és szabályok után az egyéb ügyiratok részletes ismertetése is itt található.

A II. fejezet "A szabadalom megadására irányuló eljárás: a benyújtástól a közzétételig" részletesen ismerteti a szabadalmi bejelentés benyújtásának módját és kellékeit, az ezzel kapcsolatos hivatali ügyintézés rendjét. Az újdonságkutatás jelentősége, célja, az újdonságkutatáshoz igénybe vehető információforrások ismertetése nemcsak a feltalálók, hanem a műszaki szakemberek számára is hasznos segítséget jelenthet a szakirodalmi tájékozódásban.

A III. fejezet "A szabadalom megadására irányuló eljárás: az érdemi vizsgálattól a megadásig" ismerteti az érdemi vizsgálat lefolytatásának általános szabályait. Az újdonság, a feltalálói tevékenység kritériumaival és az ipari alkalmazhatóság kérdéseivel is ez a fejezet foglalkozik.

A IV. fejezetben "A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) alapján benyújtott szabadalmi bejelentések vizsgálata" megismerkedhetünk a PCT alapján tett bejelentés nemzetközi szakaszát követő, ún. nemzeti szakasz beindításával és az eljárás sajátosságaival. A fejezet a tudnivalókat két részben ismerteti: "A szabadalmi bejelentések vizsgálata a közzétételig" és "A szabadalmi bejelentések vizsgálata a közzétételtől kezdve" című alfejezetekben.

A módszertani útmutató V. fejezete "A növény- és állatfajtákra vonatkozó szabályok" ismertetésére tér ki, e fejezet túlnyomórészt a speciális szabályokat tartalmazza.

A VI. fejezet az "Egyéb szabadalmi eljárások" az előzőekben nem tárgyalt, az oltalomra vonatkozóan azonban fontos tudnivalókat tartalmazza, mint például a megszűnés megállapítására és az újra érvénybe helyezésre irányuló eljárás, a megsemmisítési eljárás, a nemleges megállapítási eljárás stb. A kötetet gazdag iratminta melléklet egészíti ki.

Ajánljuk a kiadványt azok számára, akik kapcsolatban állnak a műszaki fejlesztéssel, kutatással, innovációval, oktatással, a műszaki tájékoztatással vagy érdeklődnek a találmány oltalmazásának az útjáról.

A kiadvány megrendelhető: Pf. 552 Budapest 1370

Faxon: (06-0) 353 2589, 331 4581

Telefonon: (06-1) 474 5847, 353 2255, 311 8996

Személyesen: Magyar Szabadalmi Hivatal Fénymásoló Részleg

1054 Budapest, Garibaldi u. 2. I. em.

Szabadalmi Tár 1054 Budapest, Perczel Mór utca 2.

Szabadalmi Tár 1054 Budapest, Zoltán utca 6.