- A KSH egy nagy hagyományokkal rendelkező, de folyamatosan megújuló, korszerűsödő intézmény. A központunk munkáját megyei igazgatóságok és két kutatóintézet is segíti. A hivatalban mindent összevetve 2000 fő dolgozik. Ha bármely részét nézzük, más és más kép tárul elénk, de minden vonatkozásban – így az európai összehasonlításban is – jó középmezőnyben helyezkedünk el. Most készült el középtávú fejlesztési programunk, amiben azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a magyar statisztikai szolgálat felzárkózzon Európa élvonalához. Terveink megvalósítását segíti, hogy a módosított statisztikai törvény alapján a hivatal elnökét és az elnökhelyetteseket meghatározott időre, hat évre nevezte ki tavaly decemberében a miniszterelnök. Úgy gondolom, hogy a módszertan, az adatszolgáltatás, a tájékoztatás területén már most is jól állunk. Az adatgyűjtés megújításánál azonban még nem sikerült az áttörés, amely korszerű és modern adatgyűjtési formák, például elektronikus kérdőívek, más adminisztratív adatforrások felhasználását eredményezné. Ma már anakronisztikus, hogy kinyomtatott kérdőíveket küldünk ki, melyet golyóstollal kitöltenek, s miután visszakerült hozzánk, az adatokat beütik a számítógépbe, s csak ezt követően kezdődik el az európai szintű feldolgozás. Szeretnénk az első fázist is elektronikussá tenni, mert a mai módszer lassúvá és költségessé teszi az adatgyűjtést. Az adatok kommunikálása területén is hasonló a probléma, még mindig a papír alapú tájékoztatás a jellemző, bár van internetes honlapunk. Működik a “Stadat” nevű adatrendszerünk is, melynek kialakításával nemcsak gyorsabb, hanem olcsóbb is mind a KSH-nak, mind a felhasználóknak az információkezelés és –feldolgozás. Az adattárházban, amely még kísérleti stádiumban van, a felhasználó könnyen tud keresni, adatokhoz jutni. Ezen kívül egyre több évkönyvünket, kiadványunkat CDROM -on is megjelentetjük. Hivatalon belül is egyre inkább az elektronikus kapcsolattartásra és információellátásra törekszünk. Ezt a célt szolgálja az Intranet hálózatunk kiépítése.

Az Európai Uniós csatlakozás nagy feladatot ró ránk, bár az EuroStat, amikor 1998-ban átvilágította a KSH-t, jó bizonyítványt állított ki számunkra, képesnek tartja az intézményt 2002-ig a harmonizációs folyamatok elvégzésére. Jó ütemben haladunk. Ez szükségszerű is, hiszen a statisztikának lehetővé kell tennie a társadalmi, gazdasági folyamatok várható alakulásának kiszámítását. Pontos felmérés kell a jelenlegi állapotokról, mert az érdemi tárgyalásokra a követelmények meghatározása után kerülhet sor. Hiteles felmérési adatokat pedig csak akkor tudunk adni, ha olyan egységes, összehasonlítható fogalmi rendszerünk van, amely összevethető az Európai Unió országaival. Nálunk például a munkanélküliségi ráta 6,7 %-os, és senki nem fogja megkérdezni, hogyan számoltuk ki, mert pontosan tudják, hogy módszertanunk egyezik az Uniós számítási metódusokkal.

- A gazdasági statisztikában jellemző módszer, hogy kérdőíveket küldünk ki a gazdaság szereplőinek, s azokat kitöltve visszakapjuk. A másik fajta adatgyűjtés például a háztartások statisztikájára vonatkozik. Ez úgy történik, hogy kijelölünk egy bizonyos háztartási kört az országban, akik számára odaadunk egy háztartási naplót, amit folyamatosan hónapról-hónapra vezetnek. A harmadik típusú adatgyűjtés a nagy országos összeírás, melynek legklasszikusabb példája a népszámlálás. Ilyen típusú volt a nemrég sikeresen befejeződött általános mezőgazdasági összeírás is. Ezeknél az összeírásoknál kérdezőbiztosok keresik fel az embereket. A módszer előnye: ha a kérdések bonyolultak, a kérdező biztosok egyértelművé tudják azt tenni az állampolgárok számára. Bízunk abban, hogy az állampolgárok a tényeknek megfelelően válaszolnak, mert ez az ő érdekük is, adataik pedig csak statisztikai célokat szolgálnak. A 2001. évi népszámlálás például név nélküli lesz, mert fontosnak tartjuk a polgárok bizalmát megszerezni. A népszámlálást törvény rendelte el, ezért az adatszolgáltatás kötelező, de bizonyos, az érzékenységet érintő adatokra, mint például a vallásra, a nemzetiségi hovatartozásra a válaszadás önkéntes.

- Minden terület egyformán fontos számunkra, de elsősorban oda koncentráljuk az erőket, ahol gondok vannak, vagy olyan területekre, melyek reflektorfényben vannak. Ilyen alapvetően a gazdaságstatisztika, annak is bizonyos kitüntetett részei, például a havi fogyasztói árindex. A másik ilyen exponált adatunk a negyedéves GDP. Nincsenek titkos adataink, sőt van egy tájékoztatási naptárunk, amely félévre előre megmondja milyen adatokat, mikor közlünk. Természetesen az egyedi adatokat szigorúan őrizzük, az adatvédelmi törvény értelmében azt senkinek nem adjuk ki.

- Kommunikációnkban a hivatal nyitottságát, szolgáltató jellegét hangsúlyozzuk. Az egyidejű, objektív tájékoztatás a célunk. Az adatszolgáltatók és a felhasználók bizalmának megnyerésére törekszünk. Ezt meglapozott, jó szakmai munkával lehet megteremteni, de emellett szükség van a PR tevékenységre és arculattervezésre. Erre a pozitív képre szükség van, mert megkönnyíti munkánkat. Az, hogy a mezőgazdasági összeírás, amit áprilisban végeztünk, sikeres volt, annak is köszönhető, hogy tudtak róla az emberek, s sikerült megnyernünk őket. A 95% fölötti válaszolási arány nemzetközileg is nagyon jó eredmény. A népszámlálásra is nagy kampánnyal készülünk. Szeretnénk, ha mindenki tudna róla, és érzékelnék a fontosságát.

- A napi statisztikai információ azok számára fontos, akik intenzíven élnek a gazdaságban, akik tőzsdéznek és a nemzetközi szintéren mozgó nagyvállalatoknak, hogy a legfontosabb gazdasági helyzetre vonatkozó konjunkturális adatokkal naprakészen tisztában legyenek. Ezek háttéranyagul szolgának a napi döntéseikhez. A kisvállalkozásoknak, a családi vállalkozásoknak azért fontos, hogy információhoz jussanak, mert így tudják, érdemes-e folytatni a tevékenységüket, vagy egy esetleges váltásra van szükség. Ma már azonban egy támogatási pályázat elkészítéséhez is naprakész adatokra van szükség. Ebben a mai, globalizálódó világban hónapról-hónapra növekszik az érdeklődés adataink iránt. Gyorstájékoztatóink a lényegre koncentrálnak, s jól áttekinthetők. De vannak olyan kiadványaink is, amelyek havi rendszerességgel jelennek meg, és elemzéseket is tartalmaznak. Például ilyen a KSH jelenti című, amely egy általános képet rajzol fel az adott időszakról. Ezeket mindazoknak ajánljuk, akik a makrogazdasági folyamatokkal, politikával, gazdaságirányítással foglalkoznak, mivel mélyebb elemzéseket is tartalmaznak, hosszabb távú stratégiai fejlesztést készítenek elő. Társadalmi igényt elégítenek ki az egyes társadalmi csoportokra vonatkozó fogyasztói árindex-számítások.

- A KSH-nak szerteágazó a kapcsolatrendszere, nemzetközi szervezetek tagjaként együttműködünk az ENSZ Statisztikai Bizottságával, az Európai Unió és az OECD Statisztikai Hivatalával. Kiemelkedően jó a kapcsolatunk a Kanadai Statisztikai Hivatallal, melynek elnöke magyar származású, Fellegi Iván. S azért is hasznos számunkra ez a kapcsolat, mivel a Kanadai Statisztikai Hivatal, a világ egyik legjobb ilyen jellegű intézménye, de ugyanilyen jó a Holland Statisztikai Hivatallal is. Tanulni akarunk, s tőlük lehet tanulni. S van olyan ország-csoport, melynek tagjai azért lépnek velünk kapcsolatba, mert tőlünk szeretnének tanulni: Horvátország, Macedónia, Örményország, hiszen mi már megtapasztaltuk, hogyan lehet egy rendszerváltást követően áttérni a modern statisztikai módszerekre.

- Közgazdászként végeztem Pécsett. A Videotonnál dolgoztam, majd a Princeton Egyetemre hívtak vendégkutatónak, ezt követően tudományos igazgatónak neveztek ki a Privatizációs Kutatóintézetbe. Az egyetemen vállalati gazdaságtant tanítottam, kutatási témám a makrogazdaság volt, majd ’92-ben, a Miniszterelnöki Hivatalba kerültem. Kormány-főtanácsadóként két témát kaptam: a költségvetést és a makrogazdaság-politikát. Érdekes volt megtapasztalni, hogyan születik például a költségvetés a gyakorlatban, hogyan változik, módosul, milyen szerepe van az elméletnek, s milyen az érdekeknek. Hallatlanul izgalmas volt. S amikor ’94-ben visszamentem a Közgazdasági Egyetemre ismét gazdaságpolitikát tanítani, már egy kicsit másként tudtam oktatni a diákjaimat…

A rövid bemutatkozást kiegészítenénk azzal, hogy 1991-ben Mellár Tamás elnyerte a közgazdaságtudományok kandidátusi fokozatát, szerzője több mint 70 szakcikknek és négy tankönyvnek…