- A magyar orientalista tanulmányok már a XIX. században kezdődtek. Magyarország mindig érdekelt volt a kelet tanulmányozásában. Sok híres tudós foglalkozott ezzel a tudománnyal, a legkiemelkedőbb Kőrösi Csoma Sándor volt, mongóliai, tibeti tanulmányai különösen jelentősek. A Kőrösi Csoma Társaságnak 200 tagja van, akik nagyon aktívan muködnek különböző területeken és ez a szám mindig bővül. A kutatás az, aminek soha sincs vége, mert mindig újabb leletekre bukkannak, amik további keleti kutatásokhoz vezetnek. A II. Világháború óta álmodtunk arról, hogy megrendezhessük a konferenciát és annak muködését mindig figyelemmel kísértük. Persze erre nem volt lehetőség egész az 1980-as évekig, mert politikai érdekek, amelyek szovjet irányításra alakultak, ezt nem engedték meg. Mondhatnánk ez a legöregebb kongresszus, az elsőt 1873-ban tartották Párizsban. Eleinte, mint megfigyelők vettünk részt, az első hivatalos meghívást 1990-ben kaptuk. Ekkor Hong-Kong kérte, hogy a következő konferenciát 1993-ban megtarthassa, még mielőtt csatlakozásukra sor került. Az 1993-as konferencián, Hong-Kongban találkoztunk először Professzor Le Blanc-al és ő itt adta be kérelmét a konferencia megszervezésére. Megegyezés alapján, 1997-ben a magyarországi konferencia után így kerül sor 2000-ben a montreali konferencia megrendezésére. A hong-kongi konferencia óta tartó barátságunk, együttmuködésünk alapja. Professzor úr többször járt Magyarországon a konferenciát megelőzően is, és most én is az ő meghívására vagyok itt, hogy hozzájáruljak a szervezéshez.

- Véleményem, hogy ezeknek a konferenciáknak legnagyobb eredménye az, hogy új, személyes kapcsolatokat teremtenek az emberek között a különböző területeken. Professzor Hazaival 93-tól baráti kapcsolatban vagyunk, voltam Magyarországon kétszer, az ő személyes meghívására, a Ciprusi konferencián együtt voltunk és Párizsban is kétszer. Legnagyobb ajándék olyan tudóssal találkozni, mint a Professzor úr. Kinyílnak az ajtók szerte a világon. Köszönjük Hazai professzornak, hogy elfogadta a meghívást és eljött az előkészítő munkákra. Az elmúlt konferencia tapasztalataival sok segítséget tud nyújtani nekünk. Pár szót hadd szóljak magáról a konferenciáról. Általában a konferenciák egy-egy speciális tárgyról szólnak, ez azonban nem ilyen. Mi különböző országok különböző kultúrájával foglalkozunk. A résztvevők között találunk nyelvészt, - mint Prof. Hazai, filozófust, mint jó magam, természettudóst, politikai és természeti tudományokkal foglalkozó tudósokat, vallási kutatókat, irodalmárokat, tehát a tudományok minden ágából vannak küldöttek, és foglalkozunk mindennel. Ez az oka, hogy a tudósokban ez a konferencia különleges érdeklődést kelt fel. Tanulmányozzuk a nemzetek kultúráját, politikai és gazdasági szisztémáját, muvészetét, vallását, tehát az egészet, különböző nézőpontból. Olyan átfogó képet kapunk egy-egy országról, ami nem lenne lehetséges, ha egyenként tanulmányoznánk ezeket a témákat. A nagy attrakciója ennek a konferenciának, hogy egy reálisabb nézőpont alakul ki a résztvevőkben az egyes társadalmi rendszerekről, és az abban élőkről. Montrealban 74 ázsiai, keleti országot tanulmányozunk. Minden ország képviselteti magát tudósaival. Csaknem kétezer résztvevőt várunk. Ebből majdnem ezer, aki előadásokkal, aktívan vesz részt a konferencián. Ez különleges alkalom arra is, hogy 74 ország résztvevői találkozzanak, személyes, sokszor baráti kapcsolatot alakítsanak ki, amivel nemcsak saját de az országaik közötti kapcsolatok is megerősödnek, megértés alakul ki közöttük és minden érthetőbbé válik nemcsak a tudomány, technika fejlődése terén, de az emberi kapcsolatok terén is.

Amikor az országok képviselői összejönnek közös tudományos érdeklődés alapján, az nagyon fontos szerepet játszik az országok közötti béke-kapcsolatokban is. Ha Szíria, Izrael, Egyiptom, Jordán képviselői együtt töltenek tíz napot, békés, barátságos hangulatban, egymást meghallgatva és igyekezve megérteni nézőpontjukat a különböző kérdésekben, az kihat az országok közötti kapcsolatok alakulására. A konferencia nemcsak a tudományos haladást segíti, de politikai vonalon is jó eredményekhez vezethet. Egymás problémáinak megismerése kölcsönös megértésének szolgálatában áll, fontos az emberi kapcsolatok kialakításában. Ennek tudatában végezzük a szervezést, ami nagy munka, de úgy gondoljuk, megéri. Ez nem csak fizikai erőfeszítést igényel, hanem komoly anyagi megerőltetés is. A résztvevők legtöbbje Ázsiából, fejletlen országokból érkezik, mint Kína, Vietnam, Afganisztán. Nekik Montrealba jönni hét napra nagy kiadás. A részvételi díj minimális, ezért a szükséges anyagi bázist más úton kell, hogy beszerezzük. A szövetségi kormány hozzájárulása mintegy kétszázezer dollár és a helybeli, tartományi kormány is 150 ezer dollárral segíti a konferenciát. A részvételi díj személyenként 300 dollár, ami szintén szép összeg a várható kétezer jelenlevőt számítva.

- Természetesen, mi nem tudtunk olyan szintu ellátást biztosítani, mint azt Montrealban teszik, de a kereteink között, nagy siker volt és büszkén mondhatjuk, ráfizetés nélkül sikerült megszervezni. Még arra is futotta, hogy vendégeket hívhattunk, azokból az országokból, ahonnan nem tudták volna fedezni az utazási költségeket sem. A kormánytól is kaptunk egy kis segítséget, de ami annál sokkal jelentősebb volt, hogy a volt külügyminiszter rendelkezésünkre bocsátotta a diplomáciai postázási lehetőséget, ami komoly segítséget jelentett. Montrealban, ahol olyan sok nemzetiség él együtt, a konferencia különleges jelentőséggel bír. Kibővíti az emberek látókörét, és rájönnek, ha ilyen közel élnek egymás mellett, nem kell messze utazni, hogy egy-egy kultúrát megismerjenek, arra helyben is lehetőség nyílik.