VENDÉGÜNK A MINISZTER

Vigyázunk kulturális értékeinkre - beszélgetés Rockenbauer Zoltán miniszterrel

- Félidôben vette át a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának irányítását. Milyen tervekkel érkezett a minisztériumba? Változtatni akar a korábbi irányvonalon?

- Különleges év az idei, hiszen új évezred küszöbén állunk. Ez az esztendô államiságunk ezredik, a kereszténységnek pedig kétezredik évfordulója. A jubileumok összefonódása nagyszeru ünnepi alkalmat jelent, amely szerencsés és felelôsségteljes feladatot ró a tárcára. Miniszterként ugyanazt a kormányprogramot viszem tovább, aminek végrehajtásán elôdöm is munkálkodott. A millenniumi év - szimbolikus értelemben is - új kihívást jelent, ezért néhány területen módosításra, dinamizálásra volt szükség.

- Mely területek tartoznak a minisztériumhoz? Milyen a finanszírozási rendszer?

- A kulturális, muvészeti élet teljes intézményi rendszere mellett a muemlékvédelem és az egyházak kérdése is a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozik. Ez a három nagy terület egyrészt bizonyos szempontból összefügg, másrészt a maga sajátos törvényszeruségei szerint muködik. Természetesen az önkormányzatok által fenntartott kulturális intézményekhez is van közünk, hiszen ôk is rendelkeznek állami támogatással. és alapvetôen segíteni igyekszünk abban, hogy zökkenômentesen folyjon a munka. Vannak olyan nemzeti intézmények, melyek alapvetôen a minisztérium által adott állami költségvetésbôl muködnek, ilyen például a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Galéria, a Mucsarnok vagy az Országos Széchenyi Könyvtár. Nemzeti intézményeikkel kapcsolatosan is vannak új terveink: például a Nemzeti Filharmonikusoknak lényegesen megemeltük a költségvetési támogatását, hiszen csak ebben az esetben várhatjuk el a zenészektôl, hogy tudásuk legjavát adják, mi pedig szeretnénk elérni, hogy Európa egyik legjobb zenekara lehessen. Jelenleg az átalakítást miniszteri biztos felügyeli az együttesnél. Az Erkel Színházból nagy befogadóképességu, a Zeneakadémiát tehermentesítô hangversenyközpontot szeretnénk létrehozni, amelyben csak néhány operaelôadást tartanánk a jövôben. Az Operaházat ki szeretnénk egészíteni az Operettszínházzal, ahol a klasszikus pesti operett tradíciók továbbvitele kiegészülne a népoperai teendôk ellátásával. Ehhez a struktúraváltáshoz azonban még tárgyalásokat kell folytatnunk a fôvárossal. A Nemzeti Színház ügye is végre dulôre jutott: az új épületben 2002. március 15-én lesz az elsô elôadás. Abban a negyedben, ahol a színház majd felépül, tervezünk egy új, a XX. századi és kortárs magyar muvészek alkotásainak otthont adó múzeumot is. A Budai Vigadóban szeretnénk létrehozni a Hagyományok Házát, ahol a nagyszeru folklórelôadások és táncház mellett egyfajta élô múzeum formájában mutathatnánk be a kézmuvesek munkáit. Folklór archívum is helyet kapna a házban.

- . . . és mit tudnak tenni szerte az országban?

- A vidéki intézmények jórészt az önkormányzatok kezében vannak. A színházak, múzeumok, könyvtárak a központi költségvetésbôl kapják a muködésükhöz szükséges kiegészítô támogatást. A tárca tavaly meghirdette a Nemzeti Örökség Programot, melynek értelmében segítséget nyújtunk a muemlékek helyreállításához. Ha a helyi önkormányzat 50 % önrészt fel tud mutatni, mi is adunk támogatást, és ezzel a pénzügyi alappal már szponzort is könnyebb találniuk a helyreállításokhoz. Ez a pályázati rendszer remélhetôleg mozgásba hozza a muemlék-rekonstrukciós folyamatokat, és egy évtizeden belül talán nálunk is úgy nézhetnek ki a régi épületek, mint például a szomszédos Ausztriában.

- Milyen állapotban vannak a magyarországi kastélyok?

- A kastélyok felmérése megtörtént: az állapotuk nagyon leromlott a világháborút követôen katasztrofálisan leromlott, helyreállítási munkákat alig végeztek, rombolásra vagy dilettáns átépítésekre annál inkább találunk példákat. A kastélyok helyreállítása szerte a világban rettentôen drága, még ott is, ahol nem kell a magyarhoz hasonló áldatlan örökséggel szembenézni. Újra életet lehelni beléjük úgy lehet, ha funkciót kapnak: leginkább ha - muemlékvédelmi jelegük szigorú megtartása mellett - hotelként, vendégfogadóként, esetleg konferencia-központként hasznosítjuk ôket.

- Vidéki rendezvényt támogatnak?

- Számtalan pályázatot írtunk ki a millenniumi év alkalmából. A drámaírástól a muemlékvédelmen és a hagyományôrzésen át a képzômuvészetig a legkülönbözôbb témákban lehet pályázatot benyújtani. Ha egy városkában vagy faluban a pályázaton lenyert összeghez hozzáteszik a saját önrészt máris komoly produkciókat tudnak létrehozni. Azt tapasztalom, hogy a millenniumi zászló-átadás a jubileumi év egyik legsikeresebb kezdeményezése, amelynek kapcsán egy-egy településen a teljes lakosságot megmozgató, nagyszabású ünnepségeket rendeznek. Minden település lakossága - mivel öntevékenyen vesznek részt a rendezvényekben - át tudja érezni az ünnep nagyszeruségét.

- Személyes megkeresés is érkezik Önhöz?

- Hajjaj, mivel sokan azt hiszik, hogy elsôsorban személyesen a miniszter tudja megoldani a gondjaikat, és nem tudják, hogy az úgynevezett szabad felhasználású miniszteri keret milyen csekély, és valójában nem arra van, hogy rendezvényeket, programokat finanszírozzanak belôle. Ezért mindenkit arra biztatok, hogy figyelje a pályázati felhívásainkat, és a támogatás megszerzésének ez az adekvát formája.

- Milyen millenniumi eseményre hívná fel az olvasók figyelmét?

- Felsorolhatatlanul sok dolog történik majd ebben az évben: helyi és központi rendezvények egyaránt. Talán most leginkább arra szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy a minisztérium támogatásával megjelent egy olcsó millenniumi könyvsorozat, amely a magyar irodalomról ad keresztmetszetet. Jövôre indul "Az olvasás éve" program, amelyre jelentôs pénzösszeget különítünk el, hogy fejlesszük a vidéki könyvtárakat és az olvasáskultúrát. Ezt szeretnénk segíteni különbözô rendezvényekkel és olcsóbb kiadványokkal. A Millennium alkalmából a fiatalok számára drámaíró és szépírói pályázatot hirdettünk, illetve különbözô színházi produkciókat is támogatunk.

- A millenniumi évnek külföldi vonatkozásai is vannak?

- Természetesen, méghozzá két körben. A millenniumi programunkba a határon túli magyarságot is bekapcsoljuk, ôk is részt vehetnek a pályázatokon. Másrészt a millenniumi esztendô nagyszeru alkalmat nyújt arra, hogy megmutassuk a magyar kultúrát a világnak. Ez most, amikor az Európa Unió kapujában állunk, különösen fontos a számunkra. Japánban idén az egész évet a magyar kultúra népszerusítésének szentelik, például bemutatták Göncz Árpád egyik darabját, júniusban Marton László kiállítása nyílik, illetve különbözô szimfonikus zenekarok és táncegyüttesek indulnak japán turnéra. Európa egyik kulturális fôvárosában, Krakkóban szintén egész éves rendezvénysorozat foglalkozik hazánkkal. Idén márciusban, Pozsonyban volt, az ôsszel pedig Bukarestben és Svédországban lesz magyar hét. Jövôre pedig Franciaországban leszünk jelen fél éven keresztül, teljes muvészeti keresztmetszettel.

- Milyen a minisztérium nemzetközi kapcsolatrendszere?

- Legnagyobb hangsúlyt a közép-európai országokkal való együttmuködésre fektetjük, és ennek érdekében már minden fontos partneremmel több ízben is találkoztam. Tárgyaltam a szlovák, cseh, lengyel, horvát és román kulturális miniszterrel, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy az együttmuködésünk minél intenzívebb legyen. Meggyôzôdésem, hogy a közép-európai kultúra nagyon sajátos, sok tekintetben egységet képezô, roppant gazdag és értékes, amely felkeltheti a világ más tájain élô emberek érdeklôdését is.

- Megállapodtak valamiben?

- A visegrádi országok kulturális miniszterei ez évben februárban, Krakkóban találkoztak elôször, a következô forduló júniusban lesz Budapesten. Megállapodtunk kulturális csereprogramokban, valamint abban, hogy kortárs irodalmi muveket egymás nyelvére lefordítva jelentetünk meg. Sôt, arra is próbálom rábeszélni ôket, hogy közös kiállításokat rendezzünk, s azokat együtt vigyük ki külföldre.

- Mivel tud lazítani, mi a hobbija?

- Szeretem a zenét, a feleségemmel mindig sokat jártunk operába, színházba. Jelenlegi helyzetemnek elônye és hátránya is, hogy most hivatalból csinálhatom azt, amit szeretek.

(Sz. J.)

 

 

 

A hely, ahol Anonymus szerint a hazát keresô magyarok törvénykeztek, 1970 óta emlékpark. 1955-tôl az elsô millennium tiszteletére festett, restaurált Feszty-körképet több mint másfél millióan látták. A park további félszáz kiállításnak és állandó programnak is helyszíne. Június utolsó szombatján különleges élményt kínál az egész napos parkünnep. A Hunnia szónak (vagy Magyarország közkeletu idegen nyelvu rövidítésének) és a nyárköszöntô juniálisnak összevonásából született a históriás ünnep másutt nem használatos elnevezése: HUNNIÁLIS