Vannak emberek, ha filmsztárral, muvészekkel találkoznak, extázisba kerülnek, vagy megnémulnak a megilletôdéstôl. Így éreztem magam, amikor a nagy tudóshoz, - Nobel díjas jelölt – Dr. Sándorfy professzorhoz becsöngettem “interjúra”. Kedves, közvetlen modora megnyugtatott. A nemzetközileg elismert tudós, nemrég szintén Erdélyben járt.

Dr. Sándorfy Kamill Budapesten született 1920 december 9-én. Gimnáziumi tanulmányait a budai cisztereknél végezte. 1946-ban kitüntetéssel doktorált a szegedi egyetemen, kémiából és fizikából. 1947-51 között Párizsban kapott kutató munkát a “Centre National de la Recherche Scientifique” intézménynél. 1949-ben a Sorbonne egyetemen is doktorált (D.Sc.) 1951-ben Kanadába, Ottawába érkezett. A National Research Council of Canada-nál postdorktoráns. 1954-ben meghívást kapott a montreali egyetemre. 1959-tôl nyilvános tanár 1978-tól professor emeritus. Sándorfy professzor három kémiai terület fejlesztésében végzett “úttörô” munkát. Újszeru eredményekkel járult hozzá, az azóta tovább fejlesztett teoriákhoz.

Az elméleti (Quantum) – kémiához, elektronikus -ultraibolya , távoli ultraibolya-, rezgési -infravörös és roman szpektroszkopia – (fényelemzés). Pályája utóbbi éveiben biológiai kutatásokat is folytat. Elméleti kémia: Dr. Sándorfy volt az elsô, aki a molakulák orbitál módszerét több atomos telített vegyületre alkalmazta. (Canadian Jurnal of Chemistry 1955). 1954-ben alapított saját laboratóriumában folytatott kísérletek alapján, elméleteket hozott létre, amelyek többek között a telített szénhidrogénok gerjesztett állapotával, köztük “Rydberg” állapotával foglalkoztak. Elektronikus szpektroszkopia - fényelemzés: korábbi eredményeinek logikus folytatása volt az ultraibolya, vagy távoli ultraibolya színképen végzett sok éves kutatás eredménye. Ebben is elsôk között volt. Errôl szól könyve: “Electronic Spectra and Quantum Chemistry” New York, 1964. A 400 oldalas könyv elôször franciául jelent meg, 1959-ben, majd japánra és németre is lefordították.

Rezgési szpektroszkopia. 1956-ban megjelent R. N. Jonas és Sándorfy Kamill közös munkája (330 oldal) az infravörös és Raman színképekrôl. “Technique of organic Chemistry” címen, kilenc kötetben. Lefordították orosz nyelvre is, és referencia könyvnek használták az egyetemeken. Késôbb Sándorfy professzor a hidrogén hidak (Hydrogen Bond) természetével foglalkozott. Az IR alaphangokkal és fennhangokkal. Ezen témakörben folytatott eredményeirôl “The Hydrogen Bond” I.-II.-III. kötetes muve jelent meg 1976-ban.

Biológiai alkalmazások: Dr. Sándorfy és munkatársai részletesen tanulmányozták a chromophore fényelemzést. A hidrogén hidak kutatásai meglepô módon az általános anesztézia egy új elméletéhez vezettek. Az anesztézia ugyanis egyes molekuláris asszociációkban való változásokhoz van kötve, amelyek hidrophilikus kölcsönhatásoknak köszönhetôk, köztük a hidrogén hidakhoz. D.W.Urry és C. Sándorfy “Drug and Anesthetic Effects on Membrance Structure and Function” (1991) vol. 5.

Dr. Sándorfy 15 könyvet adott ki. Utolsó munkája, az általa szerkesztett, és 16 író közremuködésével 1999-ben megjelent: “The Role of Rydberg States in Spectroscopy and Photochemistry, Low and High Rydberg States” (532. oldal).

Pályája folyamán Sándorfy professzor számtalan elismerésben részesült. Néhányat emelünk ki:

1967 óta tagja a Royal Society of Canada-nak (Academy of Science), az International Academy of Quantum Molecular Science-nek (1974) egyik alelnöke az European Academy of Arts, Science and Humanitis-nek, (1980).

1978 és 1980 – as években a Killam Memorial Scolarship érdemelte ki, (évente csak ketten kapják Kanadában) 1982-ben a Prix Marie-Victorin (Quebeci tudományos nagydíj) 1983-ban Medal of the Chemical Institute of Canada 1992-ben Order of Chemistry of Quebec.

1993 májusban a Magyar Tudományos Akadémia külsô tagjának választotta. 1995-ben két kitüntetést kapott: .Order of Canada, és az Ordre National du Quebec. A 65. születésnapján, 1985-ben a Canadia Journal of chemistry júliusi számát (700 oldal) neki dedikálták. 1986-ban díszdoktorrá avatták a szegedi József Attila egyetemen, 1988-ban a Moncton-i egyetemen. 25 PhD diplomás, akiket ô képzett ki ma különbözô egyetemeken tanítanak. Közel 35 éves tanítás, megfeszített kutatómunka mellett kb. 245 cikke jelent meg, és 70 nemzetközi konferencián vett részt. Lehetetlen felsorolni minden helyet, ahol elôadásait tartotta, földrészeket, országokat, városokat, ahol járt, de egy pillantást vetettem az 1999. évi elôadásainak listájára, azok: Ukrajnában, Japánban, Erdélyben, (Kolozsvár), Lengyelországban voltak. Kérdésemre elmondta, májusban megy Budapestre, ott lesz konferencia a Magyar Tudományos Akadémia rendezésében, utána Zalaegerszegen. Minden európai országban járt, kivéve Írországot. Öt nyelven beszél. Mint elmondta Sándorfy professzor félévet Montrealban félévet a Párizs melletti Saint Germain en Laye helységben él. Szereti mindkét országot, Franciaország közel esik Magyarországhoz és így gyakran látogatja. Tagadhatatlan, hogy a nemzetközileg elismert nagy tudós szívét a haza még mindig hazahúzza.

(Bencsics Klára)