- Jó azoknak a magánszemélyeknek, családoknak, akik üdülési csekket kapnak, jó a szolgáltatóknak, a szállodáknak, kempingeknek, különbözô üdülôfalvaknak, általában az üdülési szolgáltatást nyújtó vállalatoknak, intézményeknek, mert jelentôs mértékben nô a forgalmuk a csekknek köszönhetôen. És jó a költségvetésnek is, adó- és áfabevételek keletkeznek, hiszen a belföldi turizmust serkenti. A franciák turistáskodnak Franciaországban, az 55 millió lakosságból már négymillióan használnak üdülési csekket.

- Franciaországon kívül Svájcban és Magyarországon muködik, de nemrég jártam Montreálban, ott is komolyan foglalkoznak azzal, hogy bevezetik a csekkrendszert. Az olaszoknál most készül az a parlamenti törvényjavaslat, amely ezzel foglalkozik, és a portugálok is gondolkoznak a bevezetésén. Ez egy olyan ötlet, amely folyamatosan fejlôdik. A Szociális Turizmus Nemzetközi Bizottsága folyamatosan dolgozza ki azokat a terveket, amelyek az elkövetkezô évekre a csekkrendszer erôsödését szolgálják.

- Minden egyes országnak a saját gazdasági körülményeihez, struktúrájához kell alakítania azt a csekkrendszert, amit éppen bevezetni fog. Úgy érdemes ezzel foglalkozni, hogy a fejlôdés üteme rendkívül gyors legyen, hiszen ekkor éri meg a kedvezményezetteknek és a rendszerben lévô szolgáltatóknak is. Nem ismerem a magyarországi adózási szabályokat, melyeket figyelembe kell venni, amikor a csekkrendszerrôl beszélünk, de ha ez jól fejlôdik, akkor elônyös lesz a magyar gazdaság számára is.

- A konferencia célja, hogy megismertesse a résztvevôkkel az üdülési csekk szerepét a hazai túrizmus fejlôdésében, az elmaradott régiók felzárkóztatásában, a szálláshelyek és utazási irodák forgalmának növelésében, valamint a vállalati humánpolitika fontos eszközeként a juttatási rendszerek kialakításában. Hozama tehát az, hogy remélhetôleg jobban elterjed majd Magyarországon is az üdülési csekk használata. A konferencián a Gazdasági Minisztérium és a Pénzügykutató Rt. elôadói bemutatták, hogy az üdülési csekkrendszer, a hazai túrizmus és a központi költségvetésre pozitív hatást gyakorol.

- Kezdettôl fogva részt vettünk az üdülési csekkrendszerben, gazdasági hatásvizsgálatot, számításokat végeztünk, azzal kapcsolatban, hogy fog a költségvetésen belül elhelyezkedni, milyen hatásai lesznek, hogyan lehet védeni? Elôször csak az adókörnyezetét tekintettük át, aztán elvégeztük azt a vizsgálatot, hogy a magánszemélyekre hogyan hat, melyik jövedelemsávban milyen reáljövedelem-növekedéssel lehet számolni, hogyha üdülési csekket kap valaki. Késôbb az együttmuködés sokkal szélesebb körre terjedt ki. Amikor 10 ezerrôl 20 ezer forintra növelték az üdülési csekk adómentes értékhatárát az optimális névérték 40 ezer forintra emelkedett. Ekkor a Gazdasági Minisztérium azt kérte, hogy a költségvetés tervezése során, képviseljük az üdülési csekket és hatásszámításait a Pénzügyminisztériumban végezzük el. Örülök, hogy itt, most többen elmondták, a szállodaiparban, a turizmusban az üdülési csekknek fontos szerepe lesz.

- Ön vásárolna üdülési csekket?

- Természetesen én is vásárolnék, hiszen kiszámoltuk, ha a cégem jutalmat akar adni vagy bármilyen szociális juttatásban részesíteni, akkor mondjuk 100 forintból 38 forint az, amit kézhez kapok miután minden közterhet levontak belôle. Ha üdülési csekkben adja, akkor ez 70 forint. Nem mindegy, hogy a munkavállalóhoz mennyi jut el abból, amit támogatására szántak. De, most éppen a francia rendszer kapcsán hallottam, hogy a szociálisan rászorultak másképp is kaphatják az üdülési csekket, mint a magyar rendszerben, ezt nekünk is érdemes majd átgondolni.