Dr. Kovács Árpád, elnök

Az Európai Uniós csatlakozás olyan hosszú távú együttműködés, amelyet szívvel és ésszel kötöttünk, választottunk . . .

- A lehetô legkorábban, a lehetô legjobb feltételekkel csatlakozni, mondogattuk évekig. Ön hogyan látja, jókor, jó feltételekkel csatlakoztt Magyarország az Európai Unióhoz? - Úgy gondolom, korábban jobb lett volna csatlakozni, de nem rajtunk múlt, összevártak egy ország-csoportot és politikai döntéssel meghatározták az integráció-érettség idôpontját . . . Persze, így is öröm a csatlakozás! Európa - mint egy szép hölgy - évekig váratott magára, újabb és újabb határidôket tűzve ki, majd hirtelen igent mondott. Kicsit olyan ez, mint amikor udvarol egy férfi, és a hölgy kéreti magát, majd váratlanul igent mond. Ez bizony - elôfordulhat - a férfiembereknek az elfogódottság és a helyzet adta különös izgalomban képességi zavarokat okozhat. Ebben a furcsa érzésben volt nekem is részem, amikor a csatlakozási megállapodás aláírását követôen, meghívtak az Európai Unió Számvevôszékéhez, ahol végigmodellezték velem a döntéshozási folyamatokat. Már a repülôtéren úgy fogadtak, mint egy tagország számvevôszékének elnökét, kijelölték a helyemet a nagy tanácskozó asztalnál és magyar anyanyelvi tolmácsot rendeltek mellém. Én a meglepetéstôl egy kicsit feszélyezve, elgyengülve éreztem magam és ekkor jutott eszembe Varga Miklós dala Európáról, a gyönyörű nôrôl, aki végre a miénk lett . . . Hogy jó, vagy nem jó feltételekkel csatlakozunk, ez az alku-mechanizmustól függ, mit sikerült érvényesítenünk és mit nem. Ma már egy esemény utáni helyzet van. Bízunk benne, hogy ezeken a feltételeken az ún. birtokon belülre kerülés szituációjában lehet javítani. Ha Magyarország jobban dolgozik, akkor biztosan lesznek lehetôségei kedvezôbb pozíciók elérésére.

- Mennyire vagyunk felkészülve lelkileg, várható-e valamilyen sokkhatás, vagy szinte észrevétlenül fogunk belesimulni Európa ölelô karjaiba? - Az elôzô példámhoz visszatérve, más dolog az udvarlás - mindkét fél a jó oldalát igyekszik mutatni -, mint a házasság. Ha lesz erônk, és le tudjuk gyôzni a türelmetlenségünket, elfogódottságunkat, akkor lelkileg is fel tudunk készülni és jó lesz az együttélés. Azt azért hangsúlyozom, hogy mindazokat a dolgokat, amit az Európai Unió kedvéért megtettünk az elmúlt években, azokat önmagunk érdekében is meg kellett volna tenni. Gondolok itt például azokra a harmonizációs, modernizációs lépésekre, átláthatósággal összefüggô dolgokra, amelyek a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódnak. Mert amikor az Európai Unió a saját érdekrendszerét próbálja közvetíteni, ami sokszínű érdekhalmazból adódik össze, annak jelentôs része a magyar nemzeti érdekeinkkel is találkozik. Az azonosságok mellett az Európai Unió nagyon színes, sokféle rendszer fér el benne. Szerintem az elsô hónapokban úgy érezzük majd, hogy nem történt semmi. Megmaradnak ugyanazok a nyomorúságaink, nem leszünk sem gazdagabbak, sem szegényebbek. Az emberi alkalmazkodási folyamatok - úgy gondolom - némi késleltetéssel, ôsztôl jelennek meg. Az európai és a magyar polgár azonosság tudatának, Magyarországnak és az Európai Uniónak az összekapcsolása, generációs folyamat lesz, nem fog egyik pillanatról a másikra bekövetkezni.

- A magyar emberek többsége azt várja az Európai Unióhoz való csatlakozásunktól, hogy jobb legyen az életminôsége, de legalább az életkilátása. Mikor és mennyiben teljesülhetnek ezek a remények? - Hamis várakozás az, hogy pusztán az Európai Uniós tagságunktól - ha nem teszünk semmit - önmagában bármi is javulhatna. Sôt, meggyôzôdésem, hogy bizonyos területen még több nehézségünk lesz, hiszen még most következik egy megmérettetés egy verseny, amelyhez kapcsolódva alkalmazkodási gondjaink lehetnek. Azt valószínűsítem, hogy a generációs feszültségek ebben a tekintetben nôni fognak, hiszen a fiataloknak az esélyei nagyságrendekkel kedvezôbbek lesznek, mint a nyugdíj-közeli korosztálynak. A vállalkozó szelleműek, a tanultabbak is könnyebben tudnak majd alkalmazkodni. Meg kell szoknunk a munkaerômozgást, ami azt jelenti, hogy nem csak mi mehetünk külföldre dolgozni, hanem Európa más országaiból is jöhetnek hozzánk. Talán 10-15 év is eltelik, amíg elképzeléseink valóra válhatnak.

- Távolabb került az euro hazai bevezetésének idôpontja, már 2010 is szóba került, mi errôl az ön véleménye? - Ön biztos vezet, ismeri a sebességváltót. Ahhoz, hogy együtt tudjanak dolgozni a fogaskerekek, szinkronizálni kell ôket, mert különben az összekapcsoláskor összetörik a szerkezet. A váltásnak tehát kell, hogy legyen fokozatossága. Hogy mennyire tud egy ország felgyorsulni, annak a függvénye, hogy mennyire működik jól a gazdasága, államháztartása. Ahhoz hogy Európához kapcsolódjunk, szükséges közel azonos sebességet elérnünk. Már megtörtént a valuta-liberalizáció és egyre több euro áramlik az országba. A folyamat észrevétlenül felgyorsulhat és akkor közelebb lehet hozni a csatlakozás idôpontját is.

- Lesznek változások az Állami Számvevôszék, illetve a számvevôk munkájában a csatlakozást követôen? Várható szorosabb együttműködés, egyeztetés az európai kollegákkal? - A Számvevôszékek között kétszintű rendszer működik. Az egyik rendszer, az ún. Contant Comité-nek nevezett szervezet, az Európai Unió számvevôszéki elnökeinek tanácsa, amely hasonló, mint a mezôgazdasági miniszterek, vagy a pénzügyminiszterek tanácsa. A társulási szerzôdés aláírását követôen néhány évvel már vendégként meghívást kaptunk ezekre a tanácskozásokra, melyeket évente kétszer vagy háromszor tartanak. Most, teljes jogú tagként természetesen más minôségben leszünk jelen. Vannak együttműködési kritériumok, de minden ország megtartja a saját pénzügyi ellenôrzési rendszerét, hiszen az mindig igazodik az adott ország államháztartási struktúrájához. A különbség abban mutatkozik meg, hogy milyen az adott ország ellenôrzés centralizációs rátája. Az Európai Uniónak magának is van saját Számvevôszéke, ahol éppen ma volt a kollégánk meghallgatása, melyet - most kaptam a hírt - nagy örömömre jól fogadtak. A Számvevôszék munkájában - ellenôrzésében - változásokat fog eredményezni a határok átjárhatósága, mert az eljárások és módszerek fokozatosan hasonlítanak majd egymáshoz. Például Burgenland és Gyôr-Sopron megyének a közös tájegységi kezelése és finanszírozása a Fertô-tavi nemzeti park együttese kapcsán, a szlovénokkal, osztrákokkal együtt várható. Elindul egy harmonizációs folyamat az ellenôrzési felfogásban, technikában, technológiában, így például az Európai Uniós támogatások felhasználásának ellenôrzésében is. Ilyenek a Sapard, a kohéziós és felzárkóztatási alapok, és az elôcsatlakozási alapok . . . Célszerű, hogy az itt alkalmazott vizsgálati módszereket, mintavételi eljárásokat az egész Számvevôszékre érvényesítsük.

- Milyen fontosabb teendôi, feladatai vannak a csatlakozással kapcsolatban? - Több kollégát kell delegálnunk Brüsszelbe, Strassburgba és meg kell oldanunk a pótlásukat. Konkrét napi feladataink vannak, például az agráriumot érintô támogatási rendszerek ellenôrzési módszereinek kialakításában. Dolgozunk a Financional Audit programon, melyet már az idei költségvetés ellenôrzésénél alkalmazunk, amely az államháztartás ellenôrzésének a korábbinál módszertanilag korszerűbb változata . . . Sok minden változni fog a munkánkban annak ellenére, hogy kiváló minôsítéssel évek óta folytatunk egyfajta szinkronizálási, gyorsítási folyamatot. Ki kell nyitnunk, illetve be kell csuknunk kapukat.

- Ön személy szerint mit gondol az Európai Uniós csatlakozásunkról? - Nagyon örülök az Európai Uniós csatlakozásnak! Ez nem kényszerházasság, hanem egy tudatos, családépítésre törekvô kapcsolat, amiben nagyon sok racionális elem van a szerelmen túl. Ez egy hosszú távú együttműködés, amelyet szívvel és ésszel kötöttünk, választottunk . . . A legújabb-kori magyar történelemben ez az elsô olyan csatlakozás, amely a magunk szabad akaratából történik.

”. . . a csatlakozás az anyagi megbecsülés emelkedésével kell, hogy járjon “

- A lehetô legkorábban, a lehetô legjobb feltételekkel csatlakozni, mondogattuk évekig. Ön hogyan látja - az ügyészség és az ország szempontjából - jókor, jó feltételekkel csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz? - Az Európai Unió a korábbi években igen jelentôs eredményeket ért el az igazságügyi együttműködés területén és remélem mindez Magyarországon is érzékelhetô lesz a csatlakozást követôen. A bűnözés ma már nemzetközi jelenség és a legveszélyesebb fajtái esetében a sikeres fellépésnek egyik záloga a szoros nemzetközi együttműködés, így az EU- csatlakozással új esélyeket kap a magyar bűnüldözés és a magyar igazságszolgáltatás is. Elméletileg teljesen felkészültünk, a gyakorlat persze mindig egy kicsit más és nehezebb, azonban a magyar ügyészég szakmai színvonala garancia arra, hogy nem lesznek problémák a csatlakozást követôen.

- Mi a véleménye felkészültségünket tekintve, lehetett volna Magyarországnak korábban csatlakozni az Európai Unióhoz? - A saját szakmai kereteink között maradva határozottan állíthatom, hogy igen, hiszen a felkészülés évekkel ezelôtt megkezdôdött és folyamatosan tart mind a mai napig. Úgy gondolom, nem okozott volna számunkra problémát a korábbi csatlakozás sem. Nyilvánvaló, akkor feszítettebb ütemű felkészülésben kellett volna gondolkodnunk - ami megítélésem szerint - a magyar igazságszolgáltatásban és azon belül az ügyészségi szervezetben nem okozott volna gondokat.

- Ha az ország lakosságát nézzük, mit gondol, felkészültek az emberek a csatlakozásra, vagy valamilyen sokkhatás fogja ôket érni? - Ezt nagyon nehéz megítélni, mert mindenkiben más elképzelés él arról, mit hoz számára a csatlakozás. Ez nyilván függ az ismeretei szintjétôl, sajátos körülményeitôl, az érdeklôdésétôl . . . Magánemberként azt tudom mondani, hogy rövidtávon nyilván bizonyos megrázkódtatásokkal fog járni a csatlakozás, hosszú távon viszont egyértelműen elônyös lesz.

- Az ügyészségnek vannak még elintézendô feladatai a csatlakozással kapcsolatban? - Tulajdonképpen azonosítható kérdés nem maradt fenn. Magyar ügyészt delegáltunk az Eurojust szervezetébe, amely az Uniós ügyészségeket fogja össze. Ez egy uniós koordinációs ügyészi szerv, amely nem csak információkat szolgáltató központ, hanem lehetôséget ad a közös együttműködésre és nagyon fontos szerepet játszik az európai igazságügyi együttműködésben. A jogszabályokat, amelyek ezt lehetôvé teszik, elfogadta az Országgyűlés. Mi ehhez a szakmai és technikai feltételeket biztosítottuk.

- Várhatók változások az Ügyészség, illetve az ügyészek munkájában? Milyen területeken, témákban, várható szorosabb együttműködés, egyeztetés az európai kollégákkal?

 

 

 

 

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET (ORTT)

 - "A lehetô legkorábban, a lehetô legjobb feltételekkel csatlakozni" - mondogattuk évekig. Hogyan látja Elnök úr jókor, jó feltételekkel csatlakozik Magyarország az Európai Unióhoz? - Valószínűleg jó lett volna korábban csatlakozni, sôt alapító tagnak lenni, de tôlünk függetlenül ez másként alakult. Egy alku eredményeként, a nézôpontok közeledésével most jutottunk el ahhoz a ponthoz, amikor a feltételek mindkét fél számára elfogadhatóvá váltak

- Lesznek változások az ORTT életében, munkájában a csatlakozást követôen? - Alapvetô változások nem lesznek, azonban elkezdjük érvényesíteni az európai normákat, elôírásokat, amelyek a tagsággal járnak. Erre fel vagyunk készülve. Az anyagok elkészültek, a műsorszolgáltatókat tájékoztattuk. A médiatörvényünk szinte minden tekintetben megfelel az EU- követelményeknek, nem jobb és nem rosszabb, mint a többi ország hasonló joganyaga, csak néhány ponton van - így például a műsorszerkezeti követelmények (kvóták) tekintetében - igazítani való.

- Várható szorosabb együttműködés, egyeztetés az Unió hasonló intézményeivel, kollégákkal? - Természetesen szorosabbra kell fűznünk a kapcsolatot az uniós intézményekkel, kollégákkal, de emellett segítenünk kell - térségi helyzetünkbôl fakadóan - a nem Uniós, velünk határos országok médiahatóságait is, tapasztalataink átadásával.