A Bizottság 2006-os jogalkotási és munkaprogramja
A képviselôk Strasbourgban megvitatják a Bizottság jövô évi jogalkotási és munkaprogramját. A prioritások: gazdasági növekedés, szolidaritás, biztonság és Európa a világban. A következô év döntô lesz abból a szempontból, mennyire sikerül valóra váltani a lisszaboni stratégia növekedési és munkahely-teremtési céljait. Az EU-nak olyan környezetet kell biztosítania, amelyben a polgárok és a vállalkozások a maximumot tudják nyújtani. A szolidaritás a kohéziót elôsegítô unió kiépítését jelenti. Válaszokat kell találni a hosszú távú kihívásokra, így a demográfiai helyzetre és a klímaváltozásra is. A polgárok biztonságának garantálása érdekében együttműködés szükséges a bűnözés és a terrorizmus ellen, a kockázatok csökkentése, valamint az egészségügy támogatása érdekében. A nemzetközi színtéren az EU-nak továbbra is jelentôs szereplônek kell maradnia. Az unió különösen fontos prioritásai ezen a téren: a bôvítés folytatása, szomszédság- és Afrika-politika, a globalizációban rejlô lehetôségek kiaknázása.
Pénzügyi források az atomerôművek leszerelésére
Az EB szerint 2025-ig az unió mostani területén működô 155 atomreaktorból 50-60-at kell leszerelni. Ezt a folyamatot szeretné egységes stratégiával kezelni az EU. Rebecca Harms (Greens/EFA, német) jegyzi az atomerôművek leszerelésének támogatásáról szóló saját kezdeményezésű jelentést A szöveg többek között az emberi és természeti környezet védelmének fontosságát emeli ki. Jelenleg a tagállamok egymástól teljesen eltérô módon határozzák meg atomerômű-bezárási stratégiájukat. A Bizottság az Euratom szerzôdés alapján még az idén ajánlást szeretne megfogalmazni a témakörben. Ezt késôbb minden bizonnyal a nukleáris biztonságról és a radioaktív hulladékok kezelésérôl szóló kötelezô tanácsi szabályozás elfogadása követi majd.
Megegyezés születhet a 2006-os költségvetésrôl
A képviselôk a strasbourgi plenáris ülésen vitázhatnak a jövô évi költségvetésrôl. Az EP delegációja és a brit elnökség képviselôi november 30-án már lényegében megállapodtak a 2006-os büdzsé fô számairól. A kifizetések szintjén a jövô évi költségvetés így 111,969 milliárd eurós lenne, ez az uniós GNI 1,01 százalékának felelne meg. Mint a parlamenti jelentéstevô Gianni Pittella (szocialista, olasz) megjegyezte, ez az arány magasabb a luxemburgiak korábbi és a britek mostani pénzügyi keretterv-javaslatában szereplônél is. Ennek pedig különös jelentôsége lehet, mivel a hosszú távú költségvetésrôl való megegyezés hiányában a 2006-os számokból kellene kiindulni az éves büdzsék tervezésénél. A megállapodás értelmében nem emelkednek jövôre a strukturális támogatásokra fordítható összegek, 100 millió euróval több jut viszont a lisszaboni stratégiával összefüggô - a kutatást, az ifjúságot, a kultúrát és a kis és közepes vállalkozásokat támogató - programok finanszírozására. A rugalmassági eszköz igénybe vételével a mostani pénzügyi kerettervhez képest 275 millióval többet fordíthatnak a külkapcsolatokra. Ebbôl jut az iraki újjáépítésre, a szökôár sújtotta országok, valamint a cukorreform miatt kárt szenvedô afrikai, karibi és csendes-óceáni államok támogatására is. A közös kül- és biztonságpolitika 2006-ban 102,6 millió euróval kap többet. Ez a korábban tervezetthez képest 40 milliós növekedést jelent. A jövôben egyébként a parlamenti szakbizottság tagjai és a tanács képviselôi háromhavonta tartanak eszmecserét a kül- és biztonságpolitikai kérdésekrôl.
Vita az Európai Tanács ülése elôtt
December 15-én és 16-án tartják Brüsszelben az Európai Tanács következô ülését. Az állam- és kormányfôk legfôbb feladata az unió 2007-2013-as költségvetésérôl való megegyezés. Tony Blair brit miniszterelnök a csúcstalálkozó elôtt Strasbourgban tárgyal az EP vezetô tisztségviselôivel, a parlament pedig plenáris vitát tart. A költségvetési keretterv elfogadása a brüsszeli csúcs legfôbb célkitűzése. Josep Borrell EP-elnök december 15-én 18 órakor szólal fel az uniós állam- és kormányfôk találkozóján. Ô korábban meglehetôsen negatívan nyilatkozott a brit elnökség 2007-2013-as költségvetési tervérôl, amely szerinte "radikálisan különbözik az EP plenáris ülésén elfogadott állásponttól". A Reimer Böge által jegyzett dokumentum a kötelezettségvállalások szintjén 974 milliárd eurós költségvetést javasolt a 2007-2013-as idôszakra. A brit tervezet ennél lényegesen kevesebbet, 847 milliárdos büdzsét javasolt. A parlament december 1-jén elfogadott egy újabb Böge-jelentést is, amely megerôsítette: az EP ragaszkodik korábbi álláspontjához. A végleges döntéshez a tanácson kívül az Európai Bizottság és az EP egyetértése is szükséges. A strasbourgi EP-vitában a brit elnökséget Douglas Alexander, Európa-ügyi miniszter képviseli.
A fogyasztói kultúrát fejlesztenék az új tagállamokban
A 2004-ben csatlakozott tagországok fogyasztóvédelmi szervezeteinek nagyobb támogatásával, a "fogyasztói kultúra" fejlesztésével foglalkozik Henrik Dam Kristensen dán szocialista képviselô saját kezdeményezésű jelentése. A plenáris ülés elé kerülô jelentés megállapítása szerint "a belsô piac nem működhet megfelelôen, ha a fogyasztók egyes tagállamokban alacsonyabb szintű védelemben részesülnek, mint másokban". Az EP "a piaci felügyeleti struktúrák megerôsítésére szólít fel az új tagállamokban annak érdekében, hogy a piacaikon forgalomban lévô termékek és szolgáltatások biztonsági elôírások megfeleljenek a magas szintű biztonsági elôírásoknak, a hibás vagy veszélyes termékeket pedig gyorsan el lehessen távolítani a piacról". A képviselôk fokozottabb figyelmet kérnek az új tagállamoktól a fiatalok érdekében, ugyanis - mint a jelentés megállapítja - "a gyermek fogyasztókat gyakran nem védik megfelelôen az olyan termékekkel szemben, amelyek károsak lehetnek az egészségükre és a jólétükre". A képviselôk szerint a "fogyasztói kultúra" kialakításában az új tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságainak is kulcsszerepet kell játszaniuk. A jelentés azt is javasolja, "hogy a fogyasztói tudatosságra való nevelésnek adjanak nagyobb prioritást az iskolai tantervekben egész Európában".
Perger István, Európai Parlament Sajtószolgálat