"A pécsiek szeretik a vendégeket . . ."

- Kérem, mutassa be a város értékeit, előnyeit, egyszóval mindazt, amiért érdemes itt élni, vagy ide látogatni - kezdtük a beszélgetést Toller Lászlóval, Pécs polgármesterével. - Pécs a dél-dunántúli régió központja, közigazgatási, pénzügyi, tudományos, kulturális centrum, hatósugara azonban messze túlmutat a szűken vett régió határain, hiszen átnyúlik az ország határain is. A horvátországi Eszék, a boszniai Tuzla is része annak az Eurorégiónak, amelynek Pécs a központja. Tudományos élete, egyeteme révén pedig egész Magyarországra vonzást gyakorol a város, itt működik ugyanis az ország legnépesebb egyeteme, közel 35 ezer hallgatóval. Pécsett minden hazai pénzintézetnek és biztosítónak fiókja, vagy regionális központja megtalálható, de kereskedelmi központ is a baranyai megyeszékhely, több megyére és több mint félmillió vásárlóra kiterjedő vonzerővel. Ami pedig a kultúra jelenlétét és jelentőségét illeti, mindennél többet mond, hogy Pécs 2005-ben a tizennégy pályázó magyarországi város közül elnyerte az "Európa Kulturális Fővárosa 2010" címet. S hogy miért jó itt élni, vagy ide látogatni? Mert Pécs folyamatosan és dinamikusan fejlődik, ugyanakkor kétezer év emlékeit és értékeit őrzi. A római-kori Sopianae IV. századi ókeresztény temető-együttese 2000-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 1009-ben Szent István király itt alapította az első püspökséget, 1367-ben Nagy Lajos az első magyar egyetemet, a törökök számtalan építészeti emléket hagytak itt, a későbbi korokból pedig megemlíteném a Zsolnay gyárat. Pécsett évszázadokon át és ma is békében éltek és élnek a németek, a horvátok, a szerbek, a magyarok, ez tehát egy multikulturális és toleráns város. A pécsiek szeretik a vendégeket, akik mediterrán hangulatáért, utcáin, terein zajló fesztiváljaiért is szívesen keresik fel a várost.

- Milyen a városvezetés viszonya az emberekhez? Milyen a közhangulat? Milyen a kapcsolat a város jelentős cégeivel? Hogyan segítik a vállalkozókat? - Úgy szoktam fogalmazni, hogy nyitott várospolitikát folytatunk, ami azt jelenti, hogy a városvezetés elképzeléseit, törekvéseit megosztjuk az emberekkel, kíváncsiak vagyunk a véleményükre, hiszen nekik épül, szépül a város és azt szeretnénk, ha minden városlakó komfortosan érezné magát. A vélemények pedig eljutnak a városvezetéshez, hiszen a város lapja, televíziója és rádiója kiváló fórumot nyújtanak ehhez. A közhangulat Pécsett jó és ezt nem csak afféle mediterrán derű mondatja velem. Pécsett jó élni, ezt mondja mindenki, aki máshonnan látogat hozzánk, de így gondolkodnak a pécsiek is, még ha közelebbről látják is a hibákat. A közhangulatot az is jellemzi, hogy eddig két egymást követő ciklusban szavaztak bizalmat az MSZP-vezette koalíciónak, illetve személyemnek a polgármesteri tisztségben. Nyilván nem tették volna, ha elégedetlenek és mérgesek ránk. Ami a cégeket és a vállalkozókat illeti, úgy gondolom, megbecsüljük őket, évente vendégül látjuk a száz legtöbbet adózó vállalkozást és ismertetjük velük a városvezetés törekvéseit, fejlesztési terveit, melyek között természetesen figyelembe vesszük a vállalkozások szempontjait is. De konkrétan is segítjük a vállalkozásokat az ipari parkkal, a kereskedelem fejlesztésével, telkekkel, repülőtér és úthálózat fejlesztéssel.

- Pécs több jelentős rendezvény házigazdája volt 2005-ben. És mire készülnek 2006-ban? - A város ad otthont a több mint hatezer dolgozót foglalkoztató egyetemnek, tehát mint tudományos központ megszámlálhatatlan kongresszusnak, szakmai tanácskozásnak ad otthont. Most mégis a kultúra területéről emelnék ki kettőt: Pécs ad otthont az Országos Színházi Találkozónak, amely valóban nagy szakmai és közönségsikerrel zajlik minden évben. 2005-ben már másodszor rendeztük meg a Pécsi Filmünnepet, amely az egykori nevezetes pécsi filmszemlék utódjaként és egy jövendő nemzetközi filmfesztivál elődjeként illeszkedik az országos jelentőségű kulturális események sorába. 2006 az "Európa Kulturális Fővárosa 2010" első felvezető éve lesz, mégpedig az örökség jegyében. A számtalan esemény közül, a legfontosabb talán az lesz, amikor elkészül az a másfél milliárdos beruházás, amely a világörökség pécsi kincseinek bemutatását szolgálja.

- Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz 2010-ben. Mivel sikerült elnyerni a címet? Mire alapozták a terveiket? - Egyszerűen szólva: jó és megvalósítható pályázattal, olyannal, amely a leginkább megfelelt a kiírásnak. A pályázat során széleskörű társadalmi konszenzus alakult ki, a címet nem egy szűk értelmiségi kör, de az egész lakosság magáénak akarta. A pécsi pályázat hangsúlyos része az az üzenet, hogy Pécs egyfajta kapocs lehet a Balkán és Nyugat Európa között. Ez a "kapuváros" szerep, később igazolást nyert azáltal, hogy 2010-ben Isztanbul is lehetőséget kap a bemutatkozásra.

- Milyen feladatot vállal a kampányban? - Egyéni választókörzetemben indulok az országgyűlési képviselő választáson, de Szili Katalin után második vagyok az MSZP megyei listáján. A kampányban, mint a párt megyei elnökének, irányító, koordináló szerepem lesz, illetve segítek a kevésbé tapasztalt, fiatal képviselőjelölt társaim kampányában. Ősszel pedig, ha megkapom a választóktól a bizalmat, szívesen lennék újabb négy évre Pécs polgármestere, annál is inkább, mert ebbe a ciklusba esne az Európa Kulturális Fővárosa év is.

- Kérem, emeljen ki néhányat a feladatai közül, amelyekben a legtöbb sikerélmény érte. - Ami a politikát illeti, sikernek tartom, hogy az MSZP, amelyben magam is tisztséget töltök be, jó kormányt állított az ország élére. Remélem, ezt tavassal a választás is visszaigazolja. És azt is, hogy szűkebb hazám Pécs sikeres, ezt polgármesterként itthon, de másutt járva is állandóan tapasztalom.

- Hogyan változott az élete az elmúlt években? Mivel tölti a szabadidejét. Hobbi, sport, család? - Ami a munkát illeti, nem sokat változott, hiszen évek óta rengeteg a feladatom. Ami hátrányosan változott, az a sok utazás. Nem panaszként mondom, de rengeteg időt töltök Pécs és Budapest között az autóban, ebből jó lenne kevesebb, szabadidőből több. Ha mégis jut időm, akkor azt a családra és szőlőbirtokomra áldozom, hál istennek a kettőt együtt is lehet. A focit már abbahagytam, de szőlőművelés, a borkezelés azért megmozgatja az embert. A családról pedig annyit: a két felnőtt gyerekem mellett egyéves a legifjabb Toller László, aki rengeteg örömet ad egy magamfajta középkorú férfinak.

- Másfél év telt el az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta. Ön szerint mi változott az ország, illetve Pécs életében? Mikor zárkózhat fel Pécs egy hasonló nagyságú európai városhoz? - Én azt mondtam a csatlakozás napján is, hogy mi mindig is Európában voltunk, nem csatlakoztunk sehová, most legfeljebb papírunk is van róla. Az átlagember egy csapásra nem sokat érzékel az Unió nyújtotta előnyökből, remélem, a hátrányokból sem. Az ország, a város szintjén azt tudni és érezni, hogy aki ügyes, jó pályázatokat ír, az eddiginél több uniós pénzhez juthat hozzá. Néhány év múlva, amikor a schengeni kritériumok életbe lépésével valóban megszűnnek a határok és mi is euróban kapjuk majd a fizetésünket és a nyugdíjunkat, remélve több lesz a mainál, amikor Horvátországban, vagy Romániában élő rokonokhoz úgy átruccanhatunk, mintha a szomszéd városban élnének, amikor a gyerekeink már több idegen nyelv birtokában bármelyik országban munkát vállalhatnak - és sorolhatnám tovább - akkor érzi majd a "kisember" is, hogy Európában él. Pécs gyors ütemben zárkózik fel a fejlettebb városokhoz, nálunk néhány év múlva csak Mercedes buszok járnak, 2007-re éppen az Unió ISPA-programjának segítségével a város 100 százaléka csatornázott lesz, 2006 márciusában az új regionális repülőterünkről indul a Pécs-Bécs rendszeres légijárat az osztrák fővároson át a világ minden tájára, pár éven belül ideér az M6-os gyorsforgalmi út, egyszóval Pécs egy sor paraméterével máris megfelel az európai normáknak. Persze, sok mindent tovább kell fejleszteni, építeni. Éppen ezen munkálkodunk nap, mint nap.