- A Szépművészeti Múzeum a jövô évben ünnepli alapításának 100. évfordulóját. A centenáriumi évet maga a köztársasági elnök, Sólyom László nyitotta meg. Hogyan sikerült megnyerni erre az elnök urat - kérdeztük a Múzeum fôigazgatóját, Baán Lászlót. - Mivel 99 évvel ezelôtt, 1906. december 1-jén az akkori államfô, I. Ferenc József császár nyitotta meg a Szépművészeti Múzeum centenáriumi évét, úgy gondoltuk, az lenne méltó, ha most 2005 december 1-én szintén az államfô, Sólyom László indítaná útjára. A Köztársasági elnök úr örömmel tett eleget felkérésünknek, annál is inkább mert művészetszeretô és -ismerô ember - s talán kevesen tudják - gyakori múzeumlátogató.

- A Szépművészeti Múzeum egymás után rendezi a sikeresebbnél, sikeresebb kiállításokat, ma például két nem mindennapi kiállítás megnyitójára is sor került. Műhelytitkokat kérdeznék, hogyan születtek meg ezek a kiállítások? - A "Kép a képben" kiállítás gondolata, az, hogy bemutassuk a művész és művészet, művész és közönsége kapcsolatának ábrázolását, már évekkel korábban, Gonda Zsuzsa kolléganônk fejében megszületett, de a tényleges megvalósítása akkor gyorsult fel igazán, amikor világossá vált, hogy a centenáriumi év egyik nyitókiállítása lesz. Szerencsénkre rendkívül gazdag grafikai anyagunk volt, a kiállított 170 kép legnagyobb része a mi gyűjteményünkbôl való, míg néhány egyéb hazai közgyűjteményekbôl és külföldrôl, Stuttgartból érkezett. Öt évszázad grafikai alkotásain keresztül (XVI. - XX. sz.) olyan műveket mutatunk most be a német reneszánsztól Picassóig, amelyeken valamilyen formában egy másik kép is megjelenik, vagyis az ábrázolás tárgya maga a művészet. A másik kiállítás ötlete kalandosabb körülmények között született. Úgy gondolom, hogy nemcsak a nagy, 100-150 képet felvonultató kiállítások lehetnek vonzók a közönség számára, hanem igény van olyan kis kamara-kiállításokra is, amelyek néhány fontos és jelentôs műre fókuszálnak. Egyébként azt látom, a világtrend is efelé halad. Ezért kezdeményeztem a "Géniuszok és remekművek" című sorozatot, amely nálunk még nem látott mesterműveket mutat be a világ legnagyobb és legrangosabb múzeumainak gyűjteményébôl válogatva, melyeket szükség szerint kiegészítünk a Szépművészeti Múzeumban található alkotásokkal. A célunk az, hogy néhány kiváló alkotó egy-egy remekművét, rendhagyó módon járjuk körbe kéthavonta a centenáriumi évben.

- A most megnyíló "Géniuszok és remekművek" kiállítás-sorozat elsô tárlatának középponti képei Tiziano Vecellio festményei. Bemutatná melyek ezek? - Az egyiket, az úgynevezett Aldobrandini Madonnát a londoni National Gallery kölcsönözte a Szépművészeti Múzeum számára. Ez egy olyan kép - Mária gyermekével, a kis Keresztelô Szent Jánossal és Szent Katalinnal -, amelyhez hasonló értékű mű az elmúlt évtizedekben még nem lépte át Magyarország határát. Ennek a fantasztikus Tiziano-nak a biztosítási értéke 8 milliárd forint. Persze nem igazán a számok érdekesek, hanem az a lehetôség, hogy közel kerülhetünk a művészettörténet egyik legnagyobb mesteréhez, géniuszához és megvillanhat elôttünk e mestermű által egy szuverén alkotói világ és annak mélységei. Azt gondolom, hogy akinek szeme és lelke van, az egyetlen zseniális Tiziano által is közel tud kerülni a mesterhez. Mellette látható Tiziano másik képe, a magyar magántulajdonban lévô "Mária gyermekével és Szent Pállal" című festmény. Ezt a képet fél éve azonosította Tátrai Vilmos kollegánk Tiziano műveként. Aukción 140 millió forintért vásárolta meg a tulajdonos, aki most elôször tette lehetôvé, hogy a nagyközönség láthassa. A kamara kiállításon látható még tizenhárom további mű a saját gyűjteményünkbôl, köztük Vincenzo Catena, Palma Vecchio, Polidoro da Lanciano, Girolamo Romanino, Lorenzo Lotto és Lambert Sustris egy-egy alkotása teremt a látogató számára művészettörténeti kontextust. Remélem, sokan jönnek el a következô hat hétben, hiszen az egyes művekhez intimebb, és mélyebb megközelítésre nyújt lehetôséget ez a kiállítás-forma. Ez a logika vezet végig a "Géniuszok és remekművek" kamara-kiállítás sorozaton, melynek keretében a világ legjelentôsebb múzeumaiból: Londonból, Washingtonból, Párizsból, Velencébôl hozunk majd mesterműveket.

- . . . és milyen nagy kiállítások lesznek a centenáriumi évben? -Ilyen lesz január végén az "El Greco, Velázquez, Goya - Öt évszázad spanyol festészetének remekművei" című kiállításunk, több mint 100 alkotással. Nem akármilyen esemény lesz! Németország spanyol gyűjteményeinek legjava érkezik hozzánk e tárlatra, kiegészülve a madridi Prado-ból kapott tucatnyi remekművel és természetesen a mi spanyol gyűjteményünk legjobb alkotásaival. A tárlat április végéig lesz látogatható. Márciusban Luxemburgi Zsigmond korának művészetét bemutató kiállítást láthatja a nagyközönség, amely az ország eddigi legnagyobb szabású múzeumi vállalkozása lesz, félmilliárd forintos költségvetéssel, több mint száz kölcsönzô helyrôl a világ minden tájáról, múzeumokból, könyvtárakból, egyházi gyűjteményekbôl. Ez egy egészen különleges, pazar kiállítás lesz, amely bemutatja annak az egyetlen magyar királynak dicsôséges korát, akibôl késôbb német-római császár lett. Nem sokkal utána következik a "Rembrandt 400" című kiállításunk, mellyel a festôgéniusz születésének 400. évfordulóját ünnepeljük. A kiállítás középpontjába grafikai munkásságának bemutatását helyezzük. Rajzokat, metszetek mutatunk be saját anyagunkból, de reméljük, néhány festménnyel is ki tudjuk egészíteni a kollekciót, hogy a közönség az életmű egészére rálátást nyerhessen. A centenáriumi év megkoronázásaként pedig, 2006. december 1-jén, pont a múzeum 100. születésnapján Van Gogh kiállítás nyílik. Erre rekordlétszámú, 400-500 ezer látogatót várunk.

- Változott a nyitva tartási idô? - A világ nagy múzeumaiban többnyire van egy meghosszabbított nyitva tartás a héten, azokra gondolva, akik napközben dolgoznak. Ehhez mi is csatlakoztunk, csütörtökön esténként 10-ig vagyunk nyitva. Ilyenkor minden kiállításunk látogatható, az idôszaki és az állandó tárlatok egyaránt. Ezt az akciónkat "Múzeum+"-nak neveztük el, mert nemcsak idôben adunk többet, hanem élményben is, hiszen a tárlatvezetések mellett behoztuk a házba a társművészeteket. Az aktuális kiállításokhoz kapcsolódva megjelenik a programunkban a zene, a színház, a tánc, az irodalom. A márványteremben állandó programként élô jazz koncertek vannak. Tehát egy izgalmas, új arcát mutatjuk meg a múzeumnak. Honlapunkon a www.szepmuveszeti.hu címen folyamatosan láthatja a közönség milyen eseményekkel, rendezvényekkel várjuk.

- A Szépművészeti Múzeum a magyar művészettörténet nagy egyéniségeinek műhelye. Ön szerencsés ember, hogy fôigazgatóként itt dolgozhat. Mikor és hogyan került ebbe a tisztségbe? - Pont egy éve, a Szépművészeti Múzeum születésnapján léptem hivatalba, ami mintegy szimbolikusan kötelez arra, hogy a legjobb tudásommal végezzem a rám bízott feladatot. A rendszerváltás óta dolgozom a kulturális igazgatásban. Elôször a fôvárosi önkormányzatnál, majd az újonnan alakult Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában, ahol gazdasági helyettes államtitkár illetve közigazgatási államtitkár voltam. Ebben a minôségemben megismerhettem a nemzetközi múzeumi világot és természetesen a Szépművészeti Múzeumot is. 2004-ben - nem szokványos módon - államtitkárként pályáztam meg a Szépművészeti Múzeum fôigazgatói tisztét.

- Láttam, együtt tekintették meg a kiállítást Köztársasági Elnök úrral. Mi volt a véleménye? - Úgy láttam, közel érezte magához a műveket és nagyra értékelte a múzeum születésnapján nyílt Tiziano-kiállítást.