- A 2006-os költségvetésnek melyek a pozitív, illetve a negatív hatási a jövôre nézve? Önök máshová tették volna a hangsúlyt? - Két alapvetôen különbözô elgondolás áll egymással szemben. Míg az MSZP-SZDSZ-kormány a nagy, jobbára nemzetközi tulajdonú cégek üzleti vállalkozásait támogatná csupán érdemben, és e mellett a legszegényebb réteget segélyezné, addig a polgári gondolkodás feloldaná ezt a szélsôséges látásmódot. A hazai kis- és közepes vállalkozások segítésével, illetve a terhek drasztikus csökkentésével többszázezer munkahelyet teremtene, mely egyrészt jelentôs adóbevételt, másrészt a munkanélküli segélyek csökkenését vonná maga után. Nem az egyre kisebb tortát kell jól-rosszul beosztani, hanem nagyobbat kell sütni, hogy mindenkinek jusson. Ez nem segélyekkel, hanem többszázezer új munkahellyel érhetô el. További markáns különbség a két politikai erô között, hogy a jelenlegi kormány nem veszi figyelembe a családok terhelésekor, hogy hány gyermek és felnôtt él ugyanabból a fizetésbôl. A polgári kormány a családi adókedvezmény bevezetésével megszüntette ezt az igazságtalanságot. Sajnos ezt most eltörölte az egy és kétgyermekes családok számára Gyurcsány Ferenc, annak ellenére, hogy valamennyi európai országban létezik családi adózás. Ha a költségvetés pozitívumaira kérdez, akkor példaként hoznám azt az új módszert, amely az uniós pénzeket a minisztériumok költségvetési fejezetébe sorolja. Ez sokkal világosabb, átláthatóbb helyzetet teremt.

- Egy év telt el az EU csatlakozásunk óta. Érzékelhetô valamilyen pozitív változás? - Az uniós csatlakozás sokat jelentett az ország-kockázatot mérlegelô külföldi befektetôk számára. Tagságunknak köszönhetjük, hogy a jelentôs hiány és államadósság ellenére pillanatnyilag még áramlik a külföldi tôke az országba. A stabilizáló védôernyô hatás mellett nem elhanyagolható a potenciális uniós források mértéke sem. Sajnálatos tény, hogy a kormány tapasztalatlansága miatt az ország tavaly mégis többet fizetett be, mint amennyi eljutott a gazdaság hazai szereplôihez.

- Az európai átlaghoz – Ön szerint – milyen idôtávlat alatt és milyen feltételek mellett zárkózhatunk fel a fôbb paraméterekben? Jelenleg nem felzárkózásról, hanem leszakadásról beszélhetünk. Az ország gazdasági állapotát jelzô mutatók egyre nagyobb gondokra hívják föl valamennyiünk figyelmét. Radikális változtatásra lenne szükség a gazdaságpolitikában ahhoz, hogy pozitív fordulat következhessen be, és elkezdhessük végre a felzárkózást.

- Lesz 2010-ben euró Magyarországon? Mit kell tennünk a megvalósulásáért? - A 2010-es bevezetés sajnos egyre kétségesebbé válik, pedig az euró olcsóbb külkereskedelmet, kedvezôbb hiteleket és gyorsabb gazdasági növekedést jelentene az országnak. A jelenlegi bizonytalan és hiteltelen gazdaságirányítás nem alkalmas arra, hogy jelentôsen csökkenjen az államadósság, a költségvetési hiány és az alapkamat. Ahhoz, hogy újra közeledjünk az euró bevezetésnek lehetôségéhez, gyökeres fordulatra van szükség mind a fiskális politikában mind a gazdaságirányítás vállalkozásfejlesztési területén. Lényegesen kisebb adók és munkát terhelô járulékok vezethetnek oda, hogy nagyobb legyen a GDP bôvülése, mint az eladósodás üteme. Ezt kell megfordítani, akkor van esélye Magyarországnak arra, hogy a stabil euró lehessen a valutája.

- Ha visszagondol 2002-re, mit tettek volna Önök másképp? - Elôször is a mostani Medgyessy – Gyurcsány kormánynak akkor következett be a nagy dilemmája, amikor megnyerték a választást és szembesültek azzal, hogy tarthatatlan ígéreteket tettek. Dönteniük kellett, betartják-e az ígéreteiket és akkor a gazdaság leszálló pályára kerül, vagy pedig nem teljesítik, akkor pedig az ôszi önkormányzati választáson rosszul szerepelnek. Politikai döntést hoztak, amely nem vette figyelembe a gazdaság helyzetét. Én azt mondom, a Fidesz nem került volna ebbe a helyzetbe. A mi gazdaságpolitikánk lényege, vigyázni az egyensúlyra és életszínvonalat, életminôséget javítani, ez 1998 és 2002 között beváltotta a reményeket.

- A Fidesz politikusai, szakértôi, gazdasági konzultációkat tartanak, találkoznak a vállalkozókkal, készülnek a választásra. Lehetne arról valamit hallani, hogy Önök hogyan hoznák jobb helyzetbe az országot? - Ezek a találkozók nagyon fontosak, hiszen nem meggyôzni kell az embereket, hanem elôször meghallgatni, hogy az igazi problémákkal szembesüljünk. A gazdasági konzultáció sok eredményt hozott. Világos számunkra, hogy elôször hiteles gazdaságpolitikára van szükség, ami tartja magát a saját maga által vállalt feltételekhez. Másrészt fiskális fegyelemre is, hiszen ahogy a családi kasszában igyekszünk jó és racionális döntéseket hozni, az államnál is ugyanez a helyzet. A harmadik lépés a versenyképesség javítása. Adócsökkentésre van szükség, fôleg azoknál az adóknál, amelyeknek munkahely teremtés lehet a következménye. És végül társadalmi konszenzust kell összehozni az euró bevezetésének ügyében. Ez Magyarország számára fontos cél és az is, hogy jó árfolyamon csatlakozzon, a nyugdíjak, a családok jövedelmei megfelelô árfolyamon kerüljenek átváltásra. Ebben azonosságra van szükség a munkaadók, a munkavállalók és a politika szereplôi között. Ha a gazdaságpolitikában kedvezô változás áll be, akkor a forint is többet ér és az emberek nyertesei lehetnek az euró bevezetésének, hiszen nem mindegy, hogy 245 forinton vagy 255 forinton csatlakozik-e az ország az euró-övezethez.

(Szabados)