- Sajnos igaz, az ország lakosságának egészségi állapota - az EU és az OECD országokhoz viszonyítva is - igen kedvezőtlen. A magyar nők születésükkor várható egészséges életéveik tekintetében, az EU 25 tagországa közül (68,2 évükkel) csupán a 24., míg a férfiak (61,5 évükkel) a 22 helyen szerepelnek (2002-es adat). És a magyar halálozási mutatók is rosszak, többnyire az EU átlagának kétszeresére rúgnak. A magyar férfiak és nők 5 évvel számíthatnak rövidebb életre uniós társaikhoz képest. A népességfogyás nem állt meg és a fiatalokhoz képest fokozatosan nő az idősek aránya. A legtöbb haláleset a keringési rendszer betegségei miatt következik be. A 35-64 éves korú nők körében kiugróan magas a daganatos betegségek, míg a férfiak körében az emésztőrendszeri betegségek miatti halálozás arány jelentős. A rosszindulatú daganatok és az emésztőrendszeri halandóságban, hazánk 2003- ban az első helyen állt az EU-ban. De, hasonlóan rossz a helyzet a tüdőrák, a vastag- és végbél rosszindulatú daganatos megbetegedéseit tekintve és még ide sorolnám a magyar férfiak túlzott alkoholfogyasztásával összefüggő halandóságot, ami például 2003-ban is több mint kétszerese (224%) volt az uniós országok átlagának. És a magyar férfiak dohányzással összekapcsolható halálozása is csaknem kétszer annyi, mint az EU-ban. Ezeken kívül a 35 éves kortól meredeken emelkedik a magas vérnyomás gyakorisága. 2003-ban a nők 14%-a, a férfiak 9%-a az önellátásukhoz nélkülözhetetlen tevékenységeket csak valaki segítségével tudta elvégezni. És amit mindannyian tudunk, hogy a magyarok túlsúlyosak. Itt a férfiak viszik a pálmát a maguk 38 %-val, mert a nők "csak" 29 %-a túlsúlyos. A felnőttek 20%-a pedig elhízott, tehát a magyar lakosság több mint felét érinti ez a kockázati tényező.

- A helyzet javulása az egészségügyi rendszer olyan fejlesztésével érhető el, amely egyszerre tudásközpontú, átfogó, mert más szakterületekhez is kapcsolódik, regionális és szükségletekre alapozott. Az elérhető legjobb szaktudás felhasználása a fejlesztések tervezésében és végrehajtásában, valamint az irányítás és döntéshozatal támogatásának központi, helyi, illetve intézményi szinten történő megerősítése a záloga a magas színvonalú, költség hatékony egészségügyi rendszer kialakulásának. Fontosnak tartom az élettudományok eredményeinek fokozódó hasznosítását, mert az a lakosság egészségének javításán túl, növeli az egészségügyi szolgáltatások és a hozzá kapcsolódó vállalkozások versenyképességét, és így tőkevonzó képességét is. Tulajdonképpen a rendkívül összetett, sokszereplős egészségügyi rendszer átfogó fejlesztése biztosítja, hogy az egymásra épülő, egymást kiegészítő fejlesztések koherens rendszert képezzenek. A fejlesztések egy része arra irányul, hogy más szakterületeken mérlegeljék a tervezett döntések egészségre gyakorolt hatását, ezáltal javuljanak az egészséges élet feltételei Magyarországon, egyúttal bővüljenek az egészségre fordított források. A regionális egészségügyi rendszerek kiépítése több forrás bevonását és nagyobb költséghatékonyságot biztosít. A most szerveződő rendszer kiemelten hangsúlyos kistérségi fejlesztései, a lakosság közeli szolgáltatások javítását célozzák, míg a térségi hierarchia és a progresszivitás elvének alkalmazásával a kapacitás-szerkezet jobban a régió szükségleteihez igazítható.

Korszerű, egészség-központú egészségpolitika kialakítása; A népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése;

Az ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg-központú korszerűsítése; Az egészségügyi forrásképző és - elosztó rendszerek korszerűsítése; Egészségügyi informatika és egészség-kommunikáció fejlesztése;

- Tudni kell, hogy ma a következő népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok folynak rendszeresen: 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyak szűrés, 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia). Ezek a szűrővizsgálatok személyes meghíváson alapulnak, azaz az adott lakossági csoportot aktívan, előre elkészített "szűrési lista" alapján hívják be. Az emlőszűrésről és a méhnyak szűrésről bizonyított, hogy a diagnosztizált betegségből származó halálozás csökkenthető, ezért nagyon fontos a részvétel. Nemzetközi tapasztalatok és hazai becslések alapján a népegészségügyi lakossági szűrővizsgálatoktól, a működtetés 5-7 évétől, a célbetegségekből származó halálozás mintegy 30 %-os csökkenése várható.

Ezen kívül most kísérleti jelleggel folyik a gyomor-bélrendszeri eredetű vérzések szűrővizsgálata a vastag-végbélrák felkutatására. A modell-kísérlet célja a szűrési módszer hatékonyságának, a kiszűrt személyek további kivizsgálásával kapcsolatos költségek meghatározása. Sajnos más rákféleségek (pl.: prosztatarák, szájüregi rák stb.) esetében nem rendelkezünk olyan szűrési módszerekkel, amelyekről bebizonyított lenne, hogy lakossági szintre történő kiterjesztésük csökkentené az adott rákfajtával kapcsolatos halálozást.

- A jelenleg alkalmazott szűrések az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsoportokra kiterjedően, a célszemélyek személyes meghívását és követését alkalmazva, szakmailag indokolt gyakorisággal történik, így a folyamatos nyomon követés biztosított. A kiszűrt betegek esetlegesen szükségessé váló gyógyítása a társadalombiztosítás keretein belül kerül finanszírozásra, azaz a TAJ kártyával rendelkező beteg bármilyen közfinanszírozott ellátásra jogosult a kiszűrt betegségével kapcsolatban is. A Népegészségügyi Program keretében kizárólag bizonyítottan költséghatékony szűréseket alkalmaznak, így jelentős többletfinanszírozási igény nem jelenik meg.

- Igen, nyereményjáték és kommunikációs kampányt indítottunk a méhnyakrákszűrésen való részvétel ösztönzésére, melynek célja, hogy a szűrővizsgálatra hívott nők 50 %-a vegyen részt vizsgálaton, hiszen az onkológiai betegségek esetén különösen fontos a korai felismerés, mivel így nagyobb az esély a gyógyulásra. Várhatóan a hatékonyabb megelőzés érdekében, a szakorvosok mellett a védőnők is elvégezhetik a szűrővizsgálatot. A méhnyakrák nemcsak az idősebb korosztályt érinti, hanem a fiatalokat is, ezért a szűrővizsgálatra a 25-65 év közötti nőket várjuk. A program keretében a szűrővizsgálatról szóló behívólevéllel együtt egy nyereményszelvényt is küldünk a hölgyeknek. Azok a nők, akik megjelennek a szűrővizsgálaton, egy személygépkocsival és további tárgynyereményekkel gazdagodhatnak a februári sorsoláson. A vizsgálatra hívó szelvényekhez a nagyobb postákon is hozzájuthatnak az érintettek, így mindenki részt vehet a szűréseken, és az orvosokat is jutalmazzuk.

- A 100 lépés program keretében megvalósuló változások közül az egyéni járulék nyilvántartás létrehozása az ellátások fedezetének igazságos, átlátható megteremtését segíti elő. A központi költségvetési járulék-térítés a társadalmi szolidaritás megerősítését és a Nemzeti Kockázatközösség megőrzését szolgálja a nem járulékfizetők utáni fedezet biztosításával. A pénzbeli ellátásokra vonatkozó szabályozás és a különböző egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának alapvető szabályai nem módosulnak. A járóbeteg és fekvőbeteg kasszák összenyitásával, és az ehhez kapcsolódó díjharmonizációval megnyílik az út a fekvőbeteg ellátás túlsúlyának csökkentése felé. A biztosítási elv erősítéséhez kapcsolódó három társadalombiztosítási szint kialakításakor alapvető cél, hogy a jogosultsági rendszer az önhibájukon kívül járulékot fizetni nem képesek esetében ne változzon, így a példában említett személy sem veszíti el jogosultságát az egészségügyi ellátásokra. A társadalombiztosítás egyik ágaként működő egészségbiztosítás rendszerében nem következik be radikális átalakítás. Továbbra is fennmarad a nemzeti kockázatközösség, ugyanakkor tisztábbá válik, hogy ki milyen ellátásra jogosult, s hogy ezeknek az ellátásoknak a finanszírozására az Egészségbiztosítási Alap honnan jut járulék bevételhez. Lényeges változás, hogy 2006. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 26. §-a kiegészül egy új (5) bekezdéssel, ami kimondja, hogy a központi költségvetés 11 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet

a) a 16. § (1) bekezdésének b), c), f) és h) pontjában meghatározott személyek, illetőleg a gyermekgondozási díjban részesülő személy után a folyósított ellátás, b) a 16. § (1) bekezdésének i), k), l), m), n) és o) pontjában meghatározott személyek után a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, c) az a)-b) pontban említett személyek közül a családi pótlékban is részesülő személy után a családi pótlék, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgató után a hallgatói juttatás

alapul vételével. Az a) -c) pontban nem említett személyek körét és az utánuk fizetendő egészségbiztosítási járulék összegét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg. Ez az összeg 2006-ban 303 milliárd forint lesz. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat szerint a központi költségvetés a mezőgazdasági őstermelők és hajléktalanok után, valamint ezek eltartott hozzátartozói után is fizet 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot. Megszűnik a Tbj megállapodás-kötési lehetőség. Ezzel egyidejűleg a Tbj úgy módosul, hogy a jövedelmi helyzetétől függetlenül mindenki köteles a minimálbér 11 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni, ha semmilyen más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A Tbj kiegészítésre kerül, amely értelmében járulékfizetésre kötelezik az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam állampolgáraként Magyarországon be nem jegyzett munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott munkavállalót, aki ezáltal valamennyi egészségbiztosítási ellátásra jogosult lesz.