"A városi dimenzióról a bővítés kapcsán" címmel írt saját kezdeményezésű jelentést fogadott el az EP. A képviselők egyetértettek azzal, hogy a strukturális és kohéziós alapokból is támogassák a városfejlesztést. A Jean Marie Beaupuy (ALDE, francia) által jegyzett, 540-29-36 arányban elfogadott szöveg megállapítja, hogy "az unió lakosságának 78 százaléka városokban, illetve városi övezetekben és agglomerációkban" él. A jelentés szerint a tíz új tagállam "közül többeknek nincs világos és átfogó jellegű nemzeti vagy regionális szintű várospolitikája". A szöveg szerint bár a városfejlesztés nem tartozik az EU közvetlen hatáskörébe, számos uniós politika - például a regionális és kohéziós, a szállítási, a környezetvédelmi és a foglalkoztatási - befolyásolja a fenntartható városfejlesztést. A képviselők ezért felkérik a Tanácsot, hogy évente rendezze meg a tagállamok városrendezési politikáért felelős minisztereinek találkozóját, a Bizottságtól pedig azt kérik, "fejlesszen ki és javasoljon valamennyi város, városi övezet és agglomeráció számára elérhető fenntartható városfejlesztési eszközöket". Az EP a jelentés szerint támogatná, hogy a strukturális és kohéziós alapok vegyenek részt a tartós városfejlesztésekben. A képviselők arra is kérnék a Bizottságot: egyértelműen határozza meg, hogy a városok támogatásánál a jelenlegi szabályok által előírtnál több lehetőség legyen az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, illetve a Kohéziós Alap felhasználására.

Tovább kell javítani az európai felsőoktatás minőségét annak érdekében, hogy az az európaiak és a máshonnan érkező hallgatók számára is átláthatóbbá és megbízhatóbbá váljon - áll többek között Ljudmila Novak (EPP-ED, szlovén) október 13-én elfogadott jelentésében. A bolognai folyamat keretében negyvenöt ország oktatási minisztere 2005. május 20-án, Bergenben fogadta el az Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozó minőségbiztosítási szabványokat és iránymutatásokat az ENQA (European Network for Quality Assurance in Higher Education) javaslata alapján. A miniszterek üdvözölték a minőségbiztosítási ügynökségek európai nyilvántartásának létrehozását, és fontosnak nevezték a közöttük való együttműködést. Ezek - a jelentés szerint - jelentős lépéseket jelentenek az akkreditációs és minőségbiztosítási döntések kölcsönös európai elismerése felé. A Bizottság ajánlástervezete a minőségbiztosítási, illetve belső minőségellenőrzési rendszerek további fejlesztését tűzte ki célul, annak érdekében, hogy javuljon a felsőoktatási intézmények összehasonlíthatósága, átláthatósága és teljesítménye.

A tudásközpontú társadalom kihívásainak csak úgy lehet megfelelni, ha mindenki számára elérhetővé válik az egész életen át tartó tanulás és képzés lehetősége - áll többek között Guy Bono (PES, francia) saját kezdeményezésű jelentésében, amely "az oktatásról mint a lisszaboni folyamat sarokkövéről" értekezik. A tagállamoknak az egész életen át tartó tanulás mellett támogatniuk kell az oktatási rendszerek egymáshoz való közelítését és minőségi fejlesztését is az EP-képviselők szerint. Csak így lehet elérni a lisszaboni stratégiában kitűzött célokat - vélte Guy Bono jelentéstevő. Az okóber 13-án elfogadott jelentés szerint nagy súlyt kell fektetni arra, hogy elsősorban a fiatalok és az álláskeresők megfelelően reagálni tudjanak a munkaerőpiaci változásokra. Ennek érdekében több olyan tanárra lenne szükség, aki képes megismertetni a diákokat az információs technológiai újdonságokkal - áll a szövegben.

A jelentés szerint az oktatásban kiemelten kell foglalkozni a kutatás-fejlesztéssel, többek között az Erasmus-program segítségével növelni kell a kutatók és diákok mobilitását, tizenöt százalékkal kellene emelni a tudományos fokozatot szerzők számát, és növelni kellene a nők arányát az oktatásban.

Az Európai Bizottság, a szerb-montenegrói kormány, a délvidéki kisebbségek és emberi jogi szervezetek képviselői is szót kaptak az Európai Parlament Vajdaságról rendezett meghallgatásán. Az EP külügyi bizottsága és délkelet-európai országokkal foglalkozó delegációja közös nyilvános parlamenti meghallgatást tartott a vajdasági helyzetről 2005. október 13-án Brüsszelben. Az Európai Parlament korábban már tényfeltáró missziót is küldött a Délvidékre, és két állásfoglalást is elfogadott a kisebbségek zaklatása kapcsán. A legutóbbi, szeptember 29-én Strasbourgban megszavazott határozat szerint Szerbia európai integrációs törekvéseinek sikeressége múlhat azon, hogy Belgrád betartja-e a kisebbségi és emberi jogokat. A délkelet-európai EP-delegáció elnöke, Doris Pack (néppárti, német) az ülés elején azt mondta, "nem vádaskodni jöttünk, hanem meghallgatni az érintetteket". A képviselőnő szerint a Vajdaság korábban a multietnikus együttélés mintaképe volt, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy ez újra így legyen.

- kezdte felszólalását Józsa László. A szerbiai magyar nemzeti tanács elnöke azt mondta, bár a 2002-es kisebbségi törvény friss, új szemléletet tükröz, továbbra is számolni kell a nemzetiségek elleni fizikai támadásokkal. "Az elmúlt évek megmutatták, hogy Szerbiában küzdeni kell a nemzeti radikalizmus ellen" - vélte Józsa. A politikus szerint a magas beosztású szerbiai tisztviselők és politikusok tisztában vannak a problémákkal, és érzik is a felelősségüket, az alacsonyabb szinteken dolgozókra azonban ez már nem igaz. Józsa szólt a vajdasági magyar politikusok elleni eljárásokról és arról is, hogy a más nemzetiségekkel szembeni türelmetlenség egyre veszélyesebb méreteket ölt a fiatalok körében. A nemzeti tanács elnöke szerint a rendőrség megfelelően próbálja kezelni a kérdést, az igazságszolgáltatás azonban nem reagál úgy, ahogy azt tennie kellene. Józsa pozitívan nyilatkozott ugyanakkor a vajdasági tartományi kormány "toleranciaprogramjáról". A politikus azt mondta, Szerbiában most a vajdasági magyar vezetőket vádolják azzal, hogy nemzetközi fórumokra került a kisebbségek ügye. Józsa szerint a kisebbségeknek nincs más eszközük, minthogy felhívják a nemzetközi közösség figyelmét a jogsértésekre. Az elnök hozzátette: jelenleg ugyan nincs szó nyílt erőszakról a Vajdaságban, de a volt Jugoszláviában korábban is ilyen, "alacsony intenzitású konfliktusokból" alakultak ki a súlyosabb összetűzések.

Josip Zvonko Pekanovic a vajdasági horvátokat sújtó erőszakos cselekményekről, temetők meggyalázásáról számolt be. A szerbiai horvát nemzeti tanács elnöke azt mondta, igen jó az együttműködésük a többi kisebbségi szervezettel, mindenekelőtt a magyarok, a németek és a szlovákok képviselőivel. Sonja Biserko az emberi jogok védelmével foglalkozó szerbiai Helsinki bizottság elnöke szerint üdvözlendő, hogy az EP napirendjére került a vajdasági kisebbségek témája, de már sokkal korábban is nemzetközi szinten kellett volna foglalkozni az üggyel. Biserko szerint Szerbiában nem javult a kisebbségek helyzete, az elmúlt tizenöt év a kisebbségek közéletből való kiszorulását hozta, a vezetők pedig nem értik meg a nemzetiségi problémákat. A jogvédő szervezet vezetője úgy vélte, az elmúlt húsz év szerb nacionalizmusa oda vezetett, hogy immár a kisebbségek körében is megjelent a nacionalizmus, a jelenlegi helyzet pedig éppen ezeket az egymásra ható folyamatokat erősíti tovább.

Szent-Iványi István (liberális) hozzászólásában üdvözölte Olli Rehn bővítési biztos két nappal korábban Újvidéken tett nyilatkozatát, amely szerint az EU bármikor felfüggesztheti a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról folytatott tárgyalásokat Szerbiával, ha Belgrád nem biztosítja az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését. Hegyi Gyula (szocialista) azt mondta, az EP tényfeltáró küldöttségének tett számos szerb ígéretből több nem teljesült a mai napig sem. A képviselő kiemelte a kisebbségi nyelveken történő tanárképzést és a kisebbségi származású rendőrök toborzását. Tabajdi Csaba (szocialista) szerint nevetséges, hogy Szerbiában a vajdasági kisebbségi politikusokat teszik felelőssé az Európai Parlament éles hangú szeptemberi állásfoglalásáért, hiszen azt nem ők, hanem az EP-képviselők fogadták el. Becsey Zsolt (néppárti) arról szólt, hogy jelentősen eltérnek a hivatalos szervek és az emberi jogi, illetve kisebbségi szervezetek adatai a nemzetiségek lélekszámának fogyásáról, a fiatalok elvándorlásának mértékéről és az etnikai alapú atrocitásokról is. A képviselő szerint ennek az is oka, hogy a kisebbségek nem jelzik panaszaikat a hatóságok felé, ugyanis nem bíznak bennük.

A Tanács képviseletében a Nyugat-Balkánnal és Közép-Európával foglalkozó munkacsoport igazgatója szólalt fel. Stefan Lehne azt mondta, "európai perspektívát" kell nyújtani Szerbia számára, ez járulhat hozzá ugyanis a leginkább a térség stabilitásának megteremtéséhez. Lehne hozzátette, az uniós szervek naponta kapnak jelentéseket a Vajdaságból, így folyamatosan figyelemmel kísérik az ottani fejleményeket. Reinhard Priebe, az Európai Bizottság bővítési főigazgatóságának a Nyugat-Balkánért felelős igazgatója azt mondta, az EU elítéli a vajdasági atrocitásokat. Priebe ugyanakkor "örömmel tapasztalta", hogy ezek gyakorisága az utóbbi időben "inkább csökken, mint nő". Az Európai Bizottság álláspontja szerint - tette hozzá - a Vajdaságban kialakult helyzet "nem szándékos szerb politika következménye", viszont a bűncselekmények elkövetőinek jelentős részét nem azonosítják és nem állítják bíróság elé. Az igazságszolgáltatási és rendőri szervek nem tesznek meg minden tőlük telhetőt - mondta Priebe.

Ezután Rasim Ljajic, szerb-montenegrói emberi- és kisebbségi jogi miniszter kapott szót. Ő azt mondta, a tények és számadatok nem támasztják alá az elhangzott kemény hangú, kritikus hozzászólásokat. Szerinte 2004-hez képest jelentősen normalizálódott a helyzet a Vajdaságban, és ezt az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács közelmúltban elkészült jelentése is alátámasztja. Ljajic úgy vélte, e két dokumentum szöges ellentétben áll az EP által elfogadott állásfoglalással, amely nem felel meg a realitásoknak.

Bunyik Zoltán, VMSZ-alelnök, a vajdasági tartományi kormány tagja azt mondta, hatékonyabban működhetne a nemrégiben elindított toleranciaprogram, ha az EU pénzügyi támogatást nyújtana hozzá. Bunyik szerint a szerbiai kormány nem nézi jó szemmel a vajdasági kezdeményezéseket, és akadályozza például a magyar, román, illetve szlovák nyelvű oktatást és új iskolák megnyitását. A politikus azt mondta, ő maga is rendőrségi és ügyészségi zaklatásnak van kitéve, egy esetleges vádemelés esetén pedig EU-megfigyelők kiküldését fogja kérni Brüsszeltől. Ezután újra az EP-képviselők kaptak szót. Gál Kinga azt mondta, a kisebbségek azért fordulnak Brüsszelhez, mert félnek, és Belgrádtól nem kapnak megfelelő segítséget. Becsey Zsolt úgy vélte, emberi jogi eseteknél az számít, hogy a sértettek hogyan látják saját helyzetüket. A képviselő azt kérdezte, vajon foglalkoztak-e azzal, hogy "belső Szerbiában" is le lehetett volna telepíteni a menekült szerbeket. Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy az EP nem akarja izolálni a szerbeket, "pláne a demokratákat", hanem éppen ellenkezőleg, szövetségesként szeretnék segíteni őket "a nehéz harcban". Hegyi Gyula azt mondta, megérti a menekültek helyzetét, de az ő problémáik nem jelentik azt, hogy ne kellene védeni a kisebbségekhez tartozókat. Záró hozzászólásában Doris Pack úgy vélte, több - nem feltétlenül autonómiának nevezett - hatáskört kellene kapnia a Vajdaságnak, például az oktatás, a kultúra, az igazságszolgáltatás és az agrárpolitika területén. A képviselőnő szerint nagy előnyt jelentene a vajdasági szerb fiatalok számára is, ha tanulnának magyarul, mint ahogy a francia határhoz közel élő németek is franciául tanulnak a jobb kapcsolatok és munkalehetőségek reményében

PERGER István

Európai Parlament Sajtószolgálat