MŰVÉSZPORTRÉK
Herbert Veronika rovata
DÜRER ÉS KORTÁRSAI – MŰVÉSZÓRIÁSOK ÓRIÁSMETSZETEI”
A Szé
pművészeti Múzeum több szász lapot ôriz az I. Miksa császár megbízásából született fametszet-sorozatokból: a Weisskunig című önéletrajz illusztrációit, a Diadalmenet csaknem teljes sorozatát és a Nagy diadalkocsi l527-es német nyelvű magyarázatokkal ellátott, valamint a második l523-ban nyomtatott latin nyelvű kiadását. A most megrendezett kiállításnak I. Miksa diadala a témája. Elôször látható a teljes Nagy diadalkocsi és a Diadalmenet, amelyet külföldi gyűjteménybôl kölcsönzött lapok egészítenek ki.- Mi adta a kiállítás megrendezésének aktualitását – kérdeztük a rendezôt dr. Bodnár Szilviát ?
- Nem évfordulóhoz kötôdik a tárlat. Mivel a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében megtalálható 103 lap a több művész által készített fametszet-sorozatból, az I. Miksa
császár diadalmenetébôl, elhatároztuk, hogy bemutatjuk a korábban csak részben kiállított fametszeteket. A hiányzó jeleneteket a bécsi Nationalbibliothek bocsátotta rendelkezésünkre.- Miért számít szenzációnak a Miksa császárról készült óriás fametszet-kollekció?
- I. Miksa felismerte a fametszetben rejlô lehetôségeket annak érdekében, hogy a Habsburg uralkodóháznak és saját személyének – a fiára és az unokáira is kiterjedô házassági politikájának, sikeres csatáinak – méltó emléket állítson, vagyis az ön
propaganda elsô alkalmazója volt. Felkérte korának három legnagyobb német művészét - Albrecht Dürert (l47l-l528), Albrecht Altdorfert (l480/85-l538) és Hans Burgkmairt (l473-l53l) terveinek megvalósítására. Történészeit pedig megbízta, hogy elképzeléseit kutatásokkal “tudományosan” támasszák alá.- Milyen címen vált ismertté a tárlaton látható két mű?
- Az egyik a DIADALKAPU, a másik a DIADALMENET. Az elôbbi 3,5 x 3 m-es mű, a valaha készült legnagyobb fametszet. l95 dúcról nyomtatták, összesen 36 papírlapra, amelyeket egymás mellé ragasztottak. Az utóbbi 50 m hosszú. Az eredeti l39 lapból a kiállításon 122 szerepel.
- Hány kép látható a DIADALKAPUN?
- A kapu számos jelenetet foglal magába. A három nyílással tagolt, háromdimenziós kapu illúzióját keltô ábrázolás képmezôi megörökítik a császár rokonságát, birtokolt területeinek címereit, életének epizódjait, csatáit, házassági politikáját. A középpontban Miksa családfája látható, amelyet a részben fiktív családtörténet alapján jelenítettek meg. Abban az idôben ugyanis divatos volt Trójából származtatni a családot. Minél régebbre lehetett visszavezetni az ôsöket, annál nagyobb volt egy uralkodó legitimációja. Udvari történészei – Miksa sugallatára – bebizonyították, hogy a császár ôsei Pannonia területei fölött is uralkodtak.
- Ki tervezte a Diadalkaput?-
- A kapu jobb oldalát Dürer, a balt pedig műhelyének két tagja, Wolf Traut és Hans Springinklee rajzolta meg. Dürer zsenijére jellemzô, hogy a jobb oldal – szemmel láthatóan - cizelláltabban van megrajzolva. A
két oldalsó tornyot Albrecht Altdorfer tervezte. Ezek Miksa magánéletét, illetve különleges képességeit, például kiváló nyelvtudását örökítik meg. A császárt egyébként az “utolsó lovagnak” szokták nevezni, mivel rendszeresen lovagi tornákat rendezett. Készíttetett például egy olyan páncélt is, amelyet ha egy bizonyos ponton eltalált az ellenség, a páncélra szerelt pajzs a levegôbe repült. A lovagi élet nagy szeretete ellenére Miksa igazi reneszánsz uralkodó volt, aki humanista műveltségre tett szert és támogatta a művészeteket.- Melyik a kiállítás legszebb darabja?
- Dürer 8 fametszetbôl összeállított és l522-ben önállóan kiadott 2,3 méter széles és fél méter magas Nagy diadalkocsija, egy tizenkét ló által húzott kocsi ábrázolása, amelyen a császár ülô alakját allegorikus nôalakok veszik körül.
- Miksa császár zenei érdeklôdése is felfedezhetô a Diadalmenet jelenetein . . .
- Fontos volt számára a zene. Több jelenet foglalkozik a különféle udvari zenészekkel, illetve hangszerekkel. Állatok által vontatott kocsikon jelennek meg az orgonán, fúvós, illetve pengetôs hangszereken játszó udvari zenészek, sôt a kórus is szerepel az egyik fametszeten.
- Melyik életképet emelné ki a Diadalmenetbôl?
- A legfestôibbnek a menet utolsó jeleneteit tartom, a “málhavivôk” ábrázolásával. A háttérben valódi alpesi tájat láthatunk hegyekkel és fenyôfákkal. Ezek a fametszetek a regensburgi Albrecht Altdorfer alkotásai, aki a tájábrázolás kitűnô mestere volt.
- Mi segíti a látogatót a tájékozódásban?
- Magyar és angol nyelvű magyarázó szövegeket olvashatnak a látogatók. A kiállításhoz magyar-német nyelvű katalógus, illetve egy rövidebb magyar és külön angol nyelvű vezetô is készült. A Diadalkapu nem látható elég közelrôl, így tervezzük azt is, hogy látcsöveket bocsátunk a látog
atók rendelkezésére. A Diadalmenet közelrôl is tanulmányozható.A “Dürer és kortársai – Művészóriások óriásmetszetei” című kiállítás október 9-ig tekinthetô meg.