Bridget Jennys magyar származású írónő, aki Budapest vonzáskörzetében éli mindennapjait.
Segítség! Férjhez mentem! című regényében három barátnője sorsát, párkapcsolati életképeit gyúrta egybe. Kötetében a főszereplő – Éva – szemével láttatva, hogy korábban a fővárosi cosmo-szingli életben, a klubok világában barátnőivel férfiakra vadászó lány élete miként alakul, amikor sok év után rátalál a FÉRFIRE, az Igazira. Hogyan változnak mindennapjai, amikor elköltözik a védő családi fészekből a FÉRFIHEZ, és “élettárs” lesz belőle, akinek bevásárolni, mosni, piacra járnia “kell”, amikor korábban a kelkáposztát még főzelék formában se. A humorral bőségesen fűszerezett, sajátos női világlátással megírt történet szól a “háziasszonnyá cseperedésről”, a férj “férjjé alakításáról” és további sok minden másról, ami férfi és, ami nő. Szól arról is, hogy Éva miként viszi véghez magának kijelölt ötéves tervét, amely szerint 30 éves korára feleség lesz, annak ellenére, hogy Igazija (Feri) ennek még a gondolatát se. Éva bevállalja a házassági szerződést, átél egy terhesség megszakítást, és sikeresen megmagyarázza Ferinek, hogy végső soron miért is jó a kutya a lakásban. De, hogy milyen rögös út vezet megismerkedésüktől az oltárig, ahol Feri egyáltalán kimondja-e a boldogító igent, amely által Isten szent színe előtt is egy pár lesz belőlük, akik életüket összekötik egy életre, mindez kiderül a kötetből.

Ajánlás:“E könyvet ajánlom mindazoknak, akik mély betekintést szeretnének nyerni egy párkapcsolat rejtelmeibe, és megismernék mindazokat a vágyakat és érzelmeket, amelyek vagy fel, vagy leépítik a házasság intézményébe vetett hitet. A könyv bepillantást ad a férfi és nő közötti örök ellentét titkaiba, amely az – én téged, te engem akarsz elméletből építkezik.” Jó szórakozást kíván: Növényi Norbert, olimpiai birkózóbajnok, kick-box Európa- és világbajnok, színművész

www.polgart.hu

E színes képekkel gazdagon illusztrált kötet segítségével egy eddig kevésbé ismert országot ismerhetünk meg. Jemen titkaival és gazdagságával ősidők óta elbűvölte az utazókat, kereskedőket, filozófusokat - még a királyokat is. Az első európai utazók csak a 20. század elején jöttek a hajdani Boldog Arábiába, ezért maradt érintetlen ez a gazdag, ősi kultúra. Sába királynőjének földje rejtve maradt a világ szeme elől, csak a Biblia és a Korán őrizte leírásaiban titkainak legendáit.

Jordánia manapság a Közel-Kelet egyik leglátogatottabb országa, ahol az arab és iszlám emlékek mellett jelentősek az ókori világ relikviái és a kereszténység történetének bibliai zarándokhelyei is. Ki ne hallott volna a nabbateusok rózsaszínű városáról, Petráról, vagy ki ne olvasta volna a Bibliát, hogy megismerje Mózes, Krisztus vagy Keresztelő Szt. János szerepét a keresztény vallás kialakításában. E kötet segítségével különleges utazást tehetünk - bejárva a bibliai helyszíneket is -, s részesei lehetünk a mai jordániai életnek.

Egy apróhirdetésen vett régész emlékezései

Kaiser László: Éri Istvánnal való találkozásomnak egyszerű oka volt: rövid beszélgetést akartam készíteni vele egy műemlékvédelmi kiadvány számára. A beszélgetés nyúlt, csak nyúlt, egyre érdekesebb témák és tények kerültek a felszínre. Nemsokára világossá vált, hogy Éri élete és munkássága beszélgetéssorozat, hadd ne mondjam: könyv után kiált. Rögzíteni kell mindazt, amiről Éri István szól - azért aki beszél és azért, amiről beszél. És mindazokért, akikről emlékezik és mindazoknak, akiknek az emlékek tanulságot kínálhatnak. Éri István: Beszélgetéseink abból az alaphelyzetből indultak ki, hogy mire jutott élete során egy botcsinálta régésznek indult, de aztán - működése határain belül - ide-oda kapkodó ember. Az elmesélt történetekből ki-ki megítélheti, hány irányba indultam el, hányszor kerültem zsákutcába. De ezek a látszólagos "csődök" újból és újból magukban hordoztak másfajta, mondhatni magasabb rendű lehetőségeket, szinte tálcán kínálva azokat.

1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 11.

Kristin Gore, Al Gore volt amerikai alelnök lányának a Kampányszerelem az első regénye. Az írónő 1977-ben született, a Harvardon szerzett diplomát. Az elmúlt öt évben számos sikeres tévésorozat forgatókönyvírója volt. A Kampányszerelem megfilmesítési jogait a Columbia Pictures vette meg, Kristin Gore fogja írni a forgatókönyvet. A Kampányszerelem lenyűgözően izgalmas és mulatságos olvasmány, amely éles kritikával és remek humorral ábrázolja az amerikai politikai élet visszásságait. Hősnője az idealista, ügybuzgó és kissé hipochonder Samantha Joyce roppant nagy nyüzsiben él. Heti hetven órát dolgozik azon, hogy a legújabb társadalombiztosítási reformtörvény legkisebb részlete is a helyére kerüljön. Közben pedig, bár baromira igyekszik, képtelen lakatot tenni a szájára, mindig kimondja, ami az eszébe jut. Ennél fogva akaratlanul is újabb és újabb zűrökbe keveredik. Nem csoda, hogy a szerelemre már alig jut ideje, arról nem is beszélve, hogy ha az ember a Capitolium Hegyen dolgozik, még annak is politikai jelentősége van, hogy kivel kavar éppen. Aztán megismerkedik Aaron Driverrel, az egyik rivális szenátor szívdöglesztően jóképű beszédírójával, s pillanatokon belül egy szövevényes szerelmi és politikai ügybe bonyolódik. Végül a legeslegnagyobb őrület - az amerikai elnökválasztási küzdelem - kellős közepén találja magát. A magyar olvasó Kristin Gore és hősnője segítségével bepillantást nyerhet az amerikai legfelsőbb politika kulisszái mögé. Sammy egy olyan világban téblábol, amely számunkra is ismerősnek tűnik, és a könyv azzal a megnyugtató (?) érzéssel tölthet el minket, hogy a világ vezető demokráciája sem mentes a bőszítő és nevetséges anomáliáktól, valamint az is nyilvánvalóvá válik, hogy egy egyedálló, boldogságra és sikerre áhítozó fiatal nő élete, ott sem fenékig tejfel. Ajánlás: “Amikor kezembe vettem a Kampányszerelmet, úgy terveztem, hogy reggelizés közben elolvasok belőle egy fejezetet, de a szellemessége és intelligenciája annyira elbűvölt, hogy sietve lemondtam egy ebédmeghívást és a pszichiáteremet! Évek óta nem volt ilyen remek szabadnapom! Samanta Joyce, a könyv hősnője öntörvényű személyiség, hihetetlenül mulatságos jellemhibákkal. Egy valóságos Bridget Jones érkezett vele Washingtonba!" (Ali Wentworth, író és színésznő)

Szerelem-Idő Idő-Szerelem

Újabb, szentendrei művészek alkotásait bemutató kiállítás nyílt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériájában. Lukács Tibor és Ries Zoltán művei Szerelem-Idő Idő-Szerelem címmel. A két alkotó különböző műfajokban és más-más megközelítéssel, eltérő témaválasztással és különféle technikákkal dolgozik. Lukács Tibor éles kontúrú felületekkel és élénk színekkel építkező, keménynek tetsző, de humanista indíttatású, helyenként lírai, a való világot átírtan megjelenítő és áttételekkel érintő festményei. Ries Zoltán festői-grafikus, a nagy létélményeket az életciklusokban és élethelyzetekben visszatérően megtaláló meditatív megközelítései egyazon tőről fakadnak, a saját életük minél teljesebb megélésének igényéből, a külső világ lehetséges értelmezésének kényszeréből és tudatában annak, hogy mindez a nagybetűs IDŐ kíméletlen és kikerülhetetlen szorításában zajlik. Tudják, hogy a múlt értelmezése nélkül nem érthetjük meg a jelent és nincs esélyünk a jövő befolyásolására, nélküle csak valamiféle "villámtréfa" az emberi élet.

A tárlat szeptember 10. és december 15. között látogatható, hétfő kivételével minden nap, 9-16 óráig.

További információ: Bárd Edit
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Telefon: 26/502-511, 30/748-8547
Email: barde@sznm.hu

Gyermekkoromban befőttes üveggel fogtam egy halat, és bár az nem kérdezte meg tőlem, mi a 3 kívánságom, én magamnak így fogalmaztam meg: egymást szerető nagy családot kérek, kertes házban szeretnék élni és idős korban festegetni. Remélni sem mertem, közvetlenül a háború utáni években a sok felmerült nehézség közepette, hogy mindhárom kívánság valóra válik, de úgy tűnik, csak szorgosan kellett haladni a keskeny ösvényen és minden kívánságom teljesült. Öt évvel ezelőtt vált csak lehetővé, hogy sok munka, tanulás, gyerek-, és unokanevelés után megvalósíthassam gyermekkori álmomat, a festést.

Addig is alkotó feladatokat láttam el, úgy az egyre bővülő család keretein belül, mint munkahelyemen és a továbbtanulás terén és sok örömet találtam az elém táruló - sokszor váratlan - problémák megoldásában: minden nehézséget, akadályt kihívásként fogtam fel, nem elégedtem meg a szokványos feladatokkal. Ennél mindig igyekeztem többet nyújtani s ebben férjem is mindig nagy segítségemre volt. Nyugdíjas éveimet sem szándékozom tétlenül eltölteni. Először kövekre, majd üvegre festettem. Két éve férjem - unokáimmal szövetkezve - egy számítógéppel lepett meg. Nehezen barátkoztam meg vele, mert az egér nem azt rajzolta, amit szerettem volna. Természetesen nem adtam fel, hanem éjt nappallá téve igyekeztem megismerni a számítógép "rejtelmeit". Most már az egér helyettesíti gyakran fájó, reumás kezemet, de azért az ecsetet is használom.

Az elmúlt 5 év szerzett tapasztalatait fantáziámmal bővítettem, mert "a tudás véges, de a fantázia végtelen". A lelkesedésem nem lankadt mindmáig és a festéssel járó öröm ragyogó túlélési stratégiának bizonyul, mely valóságos gyógyír szomorú gondolatokra.

Remélem, a képek sugározzák azokat a szép érzéseket és azt az illúziókkal teli álomvilágot, amelyben élek. Örülök, hogy idős koromig meg tudtam őrizni hitem Istenben és az emberek jóságában, és hogy a sok megpróbáltatás ellenére meg tudtam valósítani álmaimat.

"Ha az ember nem fé1 attól, hogy álmodjon, akkor előbb-utóbb megvalósítja azt, amit álmában elképzelt.

Madarász Gyula festőművész – 70. születésnapja alkalmából - kiállítása a Vármegye Galériában (Bp., V.kerület Vármegye u. 11.)

Benedek Jenő (1906-1987) Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész kiállítása a Ráday Galériában (Bp., IX.kerület Ráday u. 8.)

Soproni Emese, Csáky Dávid, Balázs Zsófia ÖRÖKSÉG című kiállítása a Kék Iskola Galériában (Bp., XXI.kerület

Nagy Parisa festőművésznő kiállítása

Megtekinthető: október 31-ig.

1963-ban születtem Teheránban (Irán). Gyermekkorom óta érdeklődtem a rajz és festészet iránt. 1979-ben a kitörő forradalom majd háború hatására mélyebben kezdtem el gondolkodni az életről, az emberi létről és Istenről. 1982-től 1984-ig festészeti technikát tanultam Ajdin Aghdashlou tanítványaként. 1984-től a teheráni Képzőművészeti Egyetem festészet szakán folytattam tanulmányaimat két évig. 1986-ban továbbtanulás szándékával Franciaországba utaztam. 1987-től 1989-ig jártam a párizsi Szépművészeti Egyetem ( École Supérieur de Beaux Arts ) grafika szakára M. Clément osztályába. 1993 óta Magyarországon élek. 1997 óta a MAOE ( Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete ) tagja vagyok.

Magyarországon és külföldön is voltak kiállításaim. Jelenleg rajz és festészeti technikát oktatok. Annak idején, amikor Franciaországba mentem, fontossá váltak a gyökereim. Új dimenziókat fedeztem fel a festészetben. Olyan dimenziókat, amelyek segítségével úgy éreztem, meg tudom osztani az emberekkel érzéseimet, gondolataimat. Azt, hogy életünk elsősorban olyanná válik, amilyenné alakítjuk. A keleti és nyugati kultúra egymást kiegészítő hatását tükröző műveimet annak reményében ajánlom, hogy ihlet forrásai legyenek az emberek számára. 2004 óta grafika és festménysorozatot készítek a "tánc és mozgás" témakörében. E műveimből kiállítás nyílik a Nemzeti Táncszínház Galériájában 2005. Szeptember 16-án, amely megtekinthető október 31-ig. Úgy érzem, hogy a sors vezetett, amikor 2001-ben elkezdtem Péter Márta tánc tanfolyamára járni és így kapcsolatba kerültem a tánccal. A tavalyi év során kaptam azt az ötletet, hogy a klasszikus balett csapatról készítsek rajzokat, miközben gyakorolnak. Később lehetőséget kaptam, hogy az Magyar Állami Operaház Balett Együtteséről próba közben rajzokat készíthessek. A tánc tanfolyam során megismerkedtem a tánc olyan alapelemeivel, mint a tartás, a lábfej- illetve a kéztartás stb. és megszerettem a táncot. Ebből adódóan sokszor rajzolás közben úgy éreztem, hogy teljesen eggyé válok a táncossal és így nemcsak rajzolom őt, hanem vele együtt én magam is táncolok, ami csodálatos érzés.

1992. Párizs