A HEBC 2005. évi, legújabb jelentése az ország stratégiai céljairól szól, hogyan válhat Magyarország gazdasága a versenyképesség és hatékonyság növelése mellett elég erôssé ahhoz, hogy csatlakozhasson az euro övezet fejlett országainak csoportjához. Az HEBC véleménye szerint kulcskérdés egy konzekvens gazdaság-politika léte, amely egyidejűleg szolgálja az euro mielôbbi bevezetését és a versenyképesség növekedését a kormányzat által segítve. Az ország még mindig abban a helyzetben van, hogy ismét a legjobbá válhat az újonnan csatlakozott országok között. Számos erôsségére építhet: pl. a munkaerô minôségére, tudáskapacitására, az ország egyedi földrajzi elhelyezkedésére, amelynek köszönhetôen több vonatkozásban is regionális központtá válhat Közép-Európában. Az idôtényezô azonban kritikus, a lehetôségek már nem maradnak sokáig nyitottak. Magyarországnak fontos megértenie, hogy nincs egyedül, és teljes mértékben ki kell használnia, az EU következô bôvítéséig hátralévô másfél évet. A versenytársak között egyre nagyobb szerep jut a távol-keleti országoknak, nemcsak Magyarországot, de az Európai Unió egészét tekintve is. Ha a legnagyobb magyarországi exportôrök termelésük akár csak felét átirányítják Kínába, az a GDP csökkenését jelentheti. Fontos tehát az ország számára, hogy ne csak új befektetôket vonzzon, hanem megôrizze a már jelenlévôket is. Annak érdekében, hogy Magyarország versenyképes legyen az Unión belül, alapfeltétel, hogy hozzáfogjon az átfogó reformok megvalósításához, az államigazgatás, adózás és a nagy ellátórendszerek - egészségügy, nyugdíjrendszer, ide sorolva az oktatást is - reformjaihoz. Az HEBC jelentése több területet megjelöl, ahol hosszú távú koncepció kidolgozása szükséges, amely kormányzati ciklusokon átívelve folyamatosságot biztosít a tervek megvalósulásához. Az HEBC véleménye szerint az uniós források önmagukban nem jelentenek garanciát a felzárkózásra. Az EU támogatások katalizálni tudják a növekedést, de az alapvetô reagenseket a magyar gazdaság- és társadalompolitikának kell biztosítania. Az HEBC fontosnak tartja, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv működôképes legyen, hogy versenyképes országot teremtsünk az elkövetkezô 7-8 évben. Ennek kapcsán nem csak arról kell beszélnünk, hogy mennyi pénz fog befolyni az országba, hanem arról a hatalmas társfinanszírozási igényrôl is, amely ezen programok megvalósításához szükséges és amelynek a forrásai egyenlôre nem láthatók. A kiszámíthatóság, átláthatóság, a hosszú távú tervezés lehetôsége alapvetô fontosságú az üzleti élet számára, amely azonban a jelenlegi magyarországi körülményeket tekintve számos vonatkozásban nem áll fenn. A befektetôk szeretik és képesek kezelni a kockázatokat az üzleti életben, de nem az üzleti környezetben.

Néhány gondolat a rendezvényen elhangzottakból: Az ország versenyképességét és fenntartható fejlôdését is veszélyeztetheti a másfél évtizede rendre elmaradó államigazgatási reform, az, hogy 200 ezerrel többen dolgoznak ezen a területen, mint amennyire szükség lenne - állította Fodor István az Ericsson Hungary elnöke. Magyarország sokkal jobban állhatna, ha tempósabban haladna elôre az infrastruktúra kiépítésében, ha átgondolt adóreformot hajtana vére, ha felszámolná a rideg bürokráciát – hangoztatta Hegedűs Péter, az ABB Kft. elnöke. A befektetés ösztönzésben is sok lenne a tennivaló - vélte Csorba Zoltán, a Suez Environment Hungária Kft. vezérigazgatója, mert ezen a területen eddig nem történt különbségtétel az egyszerű összeszerelô feladatokat jelentô és a hozzáadott értéket növelô beruházások között. Az EU-tagság sikere azon is múlik, hogy Magyarország mennyire képes hatékonyan fellépni Brüsszelben, és vállalja-e a szembeszállást a korrupcióval – tette hozzá Kuhl Tibor, a Dunamenti Erômű Rt. vezérigazgatója.