Az EP költségvetési szakbizottsága 115,5 milliárd eurós kifizetéssel számoló EU-költségvetés elfogadását javasolja a parlamentnek 2007-re. Az EP azt is elérte, hogy a Tanács rendszeresen tájékoztassa a közös kül- és biztonságpolitika fejleményeiről. A képviselők nem értenek egyet azzal a javaslattal, hogy az Európai Bizottság adminisztratív büdzséjének egy részéből tartalékot képezzenek. A 115,5 milliárd eurós javasolt költségvetés a 27-tagú uniós GNI 0,98 százalékának felel meg. Ez mintegy 3,6 millió euróval több a 2006-os büdzsénél.

Kifizetések

Az EP és a Tanács megállapodása után a költségvetési szakbizottság a második olvasatig lezáratlanul maradt költségvetési sorokról szavazott. A parlament által prioritásként kezelt területek között 195 millió eurót osztanak szét. A legfontosabb kiadásnövelések a versenyképesség és az innováció területét érintik. Ezekre a 29 millió eurós többlettel összesen 130 millió eurót fordítanak. 20 millió euróval növelték az egész életen át tartó tanulást ösztönző program költségvetését, erre így összesen 583,6 millió eurót javasolnak a képviselők. 17 millióval emelték a külső határok védelmének költségvetését, összesen 95 millió eurót fordítva a célra.

Áttörés a közös kül- és biztonságpolitikában

A kül- és biztonságpolitika területén az áttörést az elnökség és a parlament közötti november 28-i levélváltás jelentette. Eszerint a parlament “megfelelő időben” tájékoztatást kap a tervezett kül- és biztonságpolitikai (KKBP) illetve európai védelmi- és biztonságpolitikai (EVBP) lépésekről. Ez vonatkozik a javasolt koszovói misszióra is, amelynek céljairól és pénzügyi vonatkozásairól a parlamentet tájékoztatni kell. A költségvetési szakbizottság azt javasolta, hogy a KKBP büdzséjét újra 159,2 millió euróban állapítsák meg azzal, hogy a negyedik fejezet el nem költött összegeit is fordítsák erre a célra. Ennek eredményeképpen a 2007-es költségvetésben nem lesz szükség a rugalmassági eszköz használatára.

Finanszírozási szabályozás

Az EP és a Tanács megállapodott a finanszírozási szabályozásról is. Bár a parlament csak konzultációs joggal rendelkezik, a jelentéstevő Ingeborg Grässle (néppárti, német) dűlőre jutott a Tanáccsal számos, a képviselők által kiemelten kezelt kérdésben. A megállapodás egyik legfontosabb pontja egy olyan adatbázis felállítása, amely tartalmazza a csődbement, bírósági eljárás alatt álló, illetve összeférhetetlen vállalatokat. Ezek nem vehetnének részt az uniós intézmények által kiírt tendereken.

Life+

A Life + programmal kapcsolatosan nyilatkozatot adtak ki arra vonatkozóan, hogy 15 millió euró biztosításával garantálják a program zavartalan működését a 2007-es kezdés és a megfelelő jogi alap elfogadása közötti átmeneti időszakban.

A képviselők 2013-tól egységes, kártyaformátumú uniós jogosítványt vezetnének be, nagy motorokra csak 24 évnél idősebb kezdőket engednének, ráadásként pedig fellépnének a “jogosítványturizmus” ellen. Na, ez vajon mi? Az unióban a jelentés szerint jelenleg több mint 110 különböző jogosítványt használnak. Ezt a kavalkádot a most második olvasatban a parlament elé kerülő jogszabálytervezet értelmében 2013-tól kezdődően “egy egységes, hitelkártya-formátumú jogosítványmodell fogja felváltani”. A Mathieu Grosch (néppárti, belga) által jegyzett jelentés szerint, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy onnantól kezdve “26 éven belül valamennyi jogosítványt lecserélik a műanyagkártya-modellre, és mikrocsip formájában adattárolót vezetnek be”.
A jelentéstevő “a három intézmény kompromisszuma és intenzív tárgyalások eredményeként létrejött közös álláspont módosítások nélküli elfogadását javasolja”, így nagy valószínűséggel nem lesz harmadik olvasat, hanem a parlamenti szavazást követően végleg pont kerül az ügy végére.

Jogosítványturizmus-veszély!

Az irányelvvel az EU le akar számolni a jogosítványturizmussal is. A jelentéshez fűzött magyarázat szerint a jogosítványturizmus azt jelenti, hogy “a hazájukban súlyos szabálysértés miatt jogosítványukat vesztett polgárok egy másik tagállamban szereznek új jogosítványt, amelyet a hazájukban is el kell ismerni”. A tanács elfogadta a parlament javaslatát, miszerint a jövőben “ minden tagállam elutasítja vezetői engedély kiállítását olyan kérelmezőnek, akire egy másik tagállamban a vezetői engedély korlátozását, felfüggesztését vagy visszavonását alkalmazták”. A megfelelő adatcseréhez viszont a képviselők szerint a tagállamoknak fel kell állítaniuk egy uniós “jogosítványhálózatot”. A motorkerékpárokra érvényes jogosítványok kapcsán a képviselők rögzítették “a fokozatos hozzájutás elvét”. Ennek fontos eleme az egész Európára kiterjedő A1 és A2 gépjármű-kategória létrehozása, a feljebblépésnél a vizsgák helyett alkalmazott alternatív átképzés tagállami bevezetése, valamint a legnagyobb teljesítményű motorkerékpárokhoz szükséges (korábbi gyakorlat nélküli) legalsó korhatár 24 évre történő felemelése. Ezen kívül a képviselők a kismotorkerékpárokra egy új európai AM kategóriát vezetnének be.

Autóvonták találkozása

A jelentés szerint “a parlament érvényre tudta juttatni azt az elképzelését, hogy a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezők is vontathassanak 750 kg-os megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó pótkocsit, amennyiben a jármű megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 4250 kg-ot”. Amennyiben a gépjármű-együttes megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3500 kg-ot, a tagállami rendelkezések szerint kötelező a képzés illetve a vizsga - folytatódik a szöveg. A lakóautóknál a B kategória súlyhatára továbbra is 3500kg marad.

A luxemburgi, néppárti Erna Hennicot-Schoepges jelentése második olvasatban kerül a parlament elé, amely a kultúrák közötti párbeszéd európai évéről szóló határozat. A leendő román biztos, Leonard Orban meghallgatásán a képviselők kiemelten foglalkoztak a témával. Az unió célja a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése és olyan európai kulturális környezet kialakítása, amelyben különböző identitású és vallású polgárok élnek együtt. A kultúrák közötti párbeszéddel lehetségessé válik, hogy a különbözőség előnnyé váljon - nemcsak Európa-, hanem világszerte. A kulturális különbözőség az unió megóvandó öröksége és az európai év elősegíti, hogy az európai öntudat megerősödjön - áll a jelentésben. A program három területet finanszíroz: a 10 millió eurós költségvetésből akár 80 százalékát finanszírozzák azoknak a projekteknek, amelyek közösségi szinten főleg a fiatalok figyelmét hívják fel az európai év célkitűzéseire. Tagállami szinten azok a programok számíthatnak uniós támogatásra - a program költségvetésének akár 50 százalékáig -, amelyek európai dimenzióval bírnak. Végül ugyancsak közösségi szinten, olyan kutatások és tanulmányok elkészítését finanszírozzák, amelyek az európai év előkészítését, illetve hatását vizsgálják. Szintén ide tartoznak a köz- és magánszféra együttműködésével megszervezett konzultációk és tanulmányok.

Az EU hét év alatt 1,1 milliárd euróval támogatná a demokrácia és az emberi jogok ügyét világszerte. Erre szolgál az EIDHR rövidítésű eszköz. Hélčne Flautre (zöldpárti, francia) és Edward McMillan-Scott (néppárti, brit) közösen jegyzi azt a jelentést, amely “a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának európai eszközéről” (EIDHR) szól. A rendelettervezet célja, hogy hatékonyabbá és átláthatóbbá váljék az unió külső támogatásainak rendszere. Az eszköz fontos tulajdonsága lenne, hogy abból a fogadó ország kormányának beleegyezése nélkül is lehetne támogatást folyósítani - például éppen az adott vezetés ellen is fellépő emberijog-védők javára. Az EIDHR az emberi jogokat, a jogállamiságot, a demokrácia védelmét, előmozdítását és a konfliktus-megelőzését támogatná világszerte. Az eszközből támogathatók lennének választási megfigyelő küldöttségek, helyi civil szervezetek, független médiumok. Az EIDHR célja lenne az igazságszolgáltatás függetlenségének előmozdítása, a jogi és intézményi reformok támogatása és értékelése, valamint a Nemzetközi Büntetőtörvényszék erősítése is. Támogatható lenne a kisebbségek, nők és gyerekek jogaiért folytatott küzdelem, valamint a halálbüntetés, a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód – ideértve a családon belüli erőszakot is – vagy büntetés elleni harc is. Az EP-képviselők erre a célra a 2007–2013-as időszakra legalább 1 milliárd 103 milliós költségvetést javasoltak.