A Prima Primissima Díjat és Alapítványt 2003-ban Demján Sándor üzletember, a TriGránit Rt. elnöke alapította, melyet - idén negyedik alkalommal - kiemelkedő teljesítményükért a magyar szellemi élet, a kultúra, a művészet, a tudomány képviselői vehették át. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a díj kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: "A nemzeti identitás folyamatosan változó hálóján ők azok a csomópontok, akikben megkapaszkodhatunk, akik különösen felértékelődtek mostani értékzavaros világunkban" - és mint mondta "ők azok, akik a magyar történelem zivataros évszázadai, de nyugodtan mondhatjuk, hónapjai és hetei után is megbecsülést szerezhetnek hazánknak".

Esterházy Péter író 1950-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematika szakán szerzett diplomát. A kortárs magyar irodalom egyik legismertebb és legelismertebb alakja, könyveit húsz nyelvre fordították le. Legfontosabb művei közé tartozik: Termelési-regény, Bevezetés a szépirodalomba, Hrabal könyve, Harmonia caelestis, Javított kiadás. Munkásságáért 1996-ban Kossuth-díjat kapott. 2004-ben Pro Európa-díjjal tüntették ki, a Frankfurti Könyvvásáron átvehette a Béke-díjat.
Kállai Ferenc színművész 1925-ben született Gyomán. Főbb szerepei között volt Rómeó, Csongor, Mefisto, emlékezetes alakítást nyújtott Moliere Tartuffe és Úrhatnám polgár című darabjaiban is. Fiatalon kezdett el filmezni, a 2X2 néha 5 sikere után ő lett Bacsó Péter A tanú című filmjében Pelikán elvtárs. Színpadi és filmes alakításai mellett rádiós és televíziós szerepei révén is szívébe zárta a közönség. Kossuth-díjas, a Nemzeti Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a nemzet színésze.
Kő Pál szobrászművész 1941-ben született Perespusztán. A Képzőművészeti Főiskolán Somogyi József tanítványa volt. A Szent Péter Bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya-kápolna kődomborműveiből hármat alkotott: Szent Adalbert, Szent Gellért és Boldog Özséb kődomborműveit. 1978-tól a Képzőművészeti Főiskola, illetve egyetem osztályvezető tanára. 1993-tól a Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságának elnöke. Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. Munkásságát Munkácsy Mihály-díjjal, Magyar Művészetért-díjjal, érdemes művész kitüntetéssel, Kodály- diplomával és Kossuth-díjjal ismerték el.

Sajó András jogászprofesszor 1949-ben született Budapesten. Az ELTE Állam és Jogtudományi karán szerzett diplomát. Kutatási területe a jogszociológia, a jogfilozófia. 1972-től az Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozik, jelenleg mint kutató professzor, az Akadémia tagja. A Közép-európai Egyetem Jogi Programjának létrehozója, 1990 óta évente egy szemesztert az Egyesült Államokban tanít. Akadémiai díjjal tüntették ki.
Szerémy Gyula tanító 1934-ben született Salgótarjánban. Tavaly volt 50 éve annak, hogy Sárospatakon átvette első diplomáját. Ezt követően végezte el a Tanárképző Főiskolát, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, matematika és fizika szakon. 1994-ben a szécsényi gimnázium igazgatója lett, az iskolát 1999-ig, nyugállományba vonulásáig vezette. Óraadóként ma is tanít. Az idén vette át a "Szécsényért"-kitüntetést.
Osskó Judit építész, szerkesztő 1950-ben született Szombathelyen. A Budapest Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1973 óta a Magyar Televízió munkatársa. Számos portréfilmben mutatta be Magyarország és a világ legkiválóbb építészeinek munkásságát (Unokáink is látni fogják, Arcok és városok, Magyar építészek Amerikában). 1989-ben a lausanne-i nemzetközi építészeti és urbanisztikai filmszemlén elnyerte a Tudományos Filmintézet díját. Táncsis Mihály-, és Ybl-díjjal is kitüntették.
Czigány György szerkesztő-műsorvezető 1931-ben született Budapesten. A Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Író, újságíró, költő: húsz verses- és prózakötete jelent meg. 1956-tól a Magyar Rádió munkatársa: szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető. Húsz esztendőn át vezette a Magyar Televízió művelődési szerkesztőségét. Portréfilmet készített Ottlik Gézáról, Kodály Zoltánról, Weöres Sándorról. Batthyány Strattman László- és József Attila-díjas, érdemes művész, 2000-ben Pulitzer-életműdíjat, 2004-ben Stephanus-díjat kapott.

A Csillagszemű gyermek táncegyüttest Tímár Sándor koreográfus és felesége hozta létre 1993-ban. Az együttesben 500 gyermeket foglalkoztatnak, a legfiatalabbak alig 3 évesek. Táncpedagógiai műhelyükben a gyermekek a néptáncot mintegy anyanyelvként tanulják és a világ legkülönbözőbb tájain képviselik Magyarországot. Az együttes Magyar Örökség-díjas és Európa Táncdíjas.
Sztevanovity Zorán előadóművész 1942-ben született Belgrádban, 1948 óta Budapesten él. 1961-ben alakította meg testvérével a Metró együttest, amelynek énekese, szólógitárosa, vezetője volt. A zenekar feloszlását követően kezdődött szólókarrierje, állandó alkotótársa azóta is Sztevanovity Dusan és Presser Gábor. Számos sláger, platinalemez kísérte pályáját. Az intellektuális rockzene képviselője, 2006-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Kemény Dénes vízilabdaedző 1954-ben született Budapesten. Az Állatorvostudományi Egyetemen és a római Testnevelési Egyetemen szerzett diplomát. A Spartacus, a Tatabányai Bányász, az FTC és a Como játékosa volt: 17-szeres bajnok, válogatott versenyző. 1986-ban, Ausztráliában nyert bajnokságot. 1992-ben a Como edzője lett, 1997-től a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, 1998 óta mesteredző. Négy alkalommal választották az év szövetségi kapitányának.
A közönségdíjjal kitüntetett Papp Lajos orvosprofesszor 1948-ban született Aranyosgadányon. Szakterülete a szívsebészet; egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Szívgyógyászati Klinikájának igazgatója. Világszerte elismert szakember, számos szakmai testület munkáját segíti itthon és külföldön. A Kardiológiai Szakmai Kollégium Szívsebész Szakcsoportjának elnöke. Munkásságát 2001-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.