A francia Cetelem Bank idén 17. alkalommal jelenteti meg Observateur című tanulmányát, melynek elsô magyar nyelvű változatát, a Cetelem Körképet 2005-ben adtuk közre - kezdte beszédét dr. Lendvai János a Magyar Cetelem Bank Rt. elnök-vezérigazgatója az idei, második magyar nyelvű tanulmány bemutatása kapcsán, mely két témakört, az Európai Barométert és az Európai Piacokat öleli fel. Az Európai Barométer 12 ország mennyiségi szemléletű összehasonlításán alapul, amely 1999 óta, évrôl évre megkérdezi az európaiak véleményét a gazdasági közérzetükrôl és fogyasztási szokásaikról. Mindezek mellett az idei tanulmány kiemelten foglalkozik korunk nagy vívmányának, az internetnek a használatával és megítélésével is. Az Európai Barométer alapját a Research International segítségével készült, mintegy 8000 fôs piackutatás adja, amely országonként átlagosan 665 fô megkérdezésére épült. Az Európai Barométer által vizsgált országok: Belgium, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia.

Az Európai Piacok pedig hagyományosan statisztikai áttekintést nyújt az országok fogyasztási piacáról. Mindezek mellett foglalkozik a fogyasztási hitelek európai jellemzôivel is. Az idei kiadvány újdonsága, hogy a tényleges vásárlás értékén túlmenôen, meghatározták a háztartások átlagos kiadását (euró-ban), egyenlô nagyságú rendelkezésre álló jövedelem feltételezése esetén is. Másképpen szólva, ezzel a módszerrel összehasonlíthatóvá válik az európai háztartások kiadási szerkezete, azonos bevétel esetén. A fejezetben vizsgált országok Oroszország kivételével azonosak az Európai Barométerben szereplôkkel. Az Európai Piacok magyarországi adatai ebben a kiadásban a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közölt információkra épülnek, eltérôen a tavalyi kiadványtól, amely fôként a GFK kutatásaira támaszkodott. Bízunk benne, hogy az idén is érdeklôdéssel fogják forgatni az európai fogyasztási piac átfogó és részletes elemzésének, a Cetelem Körképnek második magyar nyelvű kiadását, melyhez hasznos és kellemes idôtöltést kívánok - fejezte be beszédét a Magyar Cetelem Bank elnök - vezérigazgatója.

Európában az emberek kicsit rosszabbnak ítélik meg országuk gazdasági helyzetét. A gazdasági, szociális és politikai helyzettel kapcsolatos rosszkedv továbbra is tartja magát, az értékelés átlageredménye 2003 óta évrôl - évre folyamatosan csökken. Magyarország az egyetlen ország, ahol a gazdasági helyzetre vonatkozó vélemény nem változott (4,2), továbbra sem érzékelnek javulást a mindennapi élet szintjén, a fogyasztás élénkítését célzó erôfeszítések ellenére sem. A csehek a tavalyinál derűlátóbbak, hiszen a 4,7 osztályzat 2005-re 5,14-re emelkedett, amely átlag feletti érték, ezzel a negyedik helyen állnak gazdasági helyzetük megítélése szempontjából, messze megelôzve a többi frissen csatlakozott országot . . .

Az elôzô évhez képest 2005-ben Lengyelországban tapasztalható a legdinamikusabb fejlôdés. Magyarországra - a statisztikai adatok alapján - inkább a stagnálás jellemzô, ugyanakkor az EU-hoz frissen csatlakozott országok közül itthon a legjelentôsebb a bútorpiac volumene. Az egyenlô nagyságú rendelkezésre álló jövedelem feltételezésével megállapítható, hogy az Európai Unióhoz frissen csatlakozott országok közül a cseh háztatások költenek a legtöbbet bútorra, átlagosan 91 750 Ft-ot, majd a nyomukban mi következünk 85 750 Ft-os kiadással, de ezzel is az európai átlag, 100 681 Ft alatt maradunk. A "klasszikus nyugati "országok közül pedig nem meglepô módon a németek (167 000 Ft)és az angolok (129 250 Ft)járnak az élen, messze túlszárnyalva az európai átlagot. A vásárlási szándék tekintetében Franciaországban és Portugáliában drasztikus visszaeséssel számol a lakosság 2005-ben.Magyarország ugyanakkor az élen jár 23%-os 2005-ös vásárlási szándékával, ami közel 6%-os vásárlási-szándék növekedést jelent.

Az elôzô évhez képest 2005-ben nem változott jelentôsen az európai piac volumene. A legnagyobb növekedés a spanyol, lengyel és magyar piacon történt, a legjelentôsebb csökkenés pedig az Egyesült Királyságot jellemzi. Egyenlô nagyságú rendelkezésre álló jövedelem feltételezésével megállapítható, hogy a volt "keleti országok "átlagosan többet költenek erre a termékkörre, mint "nyugati "társaik, közülük is a magyar háztartások költik a legtöbbet, átlagosan 109 250 Ft-ot, amellyel messze túlszárnyalja a "nyugati " átlagot.(55 679 Ft)

2004-hez képest ez a piac lényegesen dinamikusabban fejlôdött 2005-ben az elôzô évekhez képest. Itt Spanyolország mutatja a leggyorsabb fejlôdést, amit Olaszország követ, míg Magyarország az európai átlagnál gyengébben fejlôdött. Érdekes megjegyezni, hogy azonos nagyságú rendelkezésre álló jövedelem feltételezése esetén Magyarország elôkelô helyet foglal el a rangsorban 53 000 Ft-os átlagával. Vásárlási hajlandóság tekintetében is a legoptimistábbak közé tartozunk a +5%-osra tervezett növekedéssel.

A közép-kelet-európai országok sorában a magyar háztartások költik a legtöbbet erre a termékkörre, ugyanakkor még mindig messze elmaradva a nyugati országoktól. A legnagyobb sportpiacot Franciaország mondhatja a magáénak 2005-ben a több, mint 8,8 milliárd euros forgalommal. Az európai piacot három nagy kereskedô cég vezeti: a svájci Intersport 17%-os piaci részesedéssel, a német Sport 2000 9,6%-kal és a francia Décathlon 7,6%-os piaci részesedéssel.

A barkácsáruk piaca immáron több éve minden európai országban fejlôdést mutat. Kedvezôen hat rá az Európa-szerte hódító "csináld magad "mozgalom, valamint az is, hogy a kereskedelmi cégek jól alkalmazkodnak a vevôk igényeihez. A legnagyobb barkácsáru-fogyasztóknak a németek számítanak -bár vásárlási szándékuk csökkenni látszik 2006-ra -, de érdemes megjegyezni a hazai piaci forgalom jelentôs növekedését. Ugyancsak figyelemre méltó a lengyel háztartások átlagos kiadása, amely azonos nagyságú jövedelem esetén Spanyolország és Olaszország eredményeihez hasonlítható.

Az új autók európai piaca 2005-ben stagnált és a legtöbb országban jelzett vásárlási szándék aránya arra enged következtetni, hogy 2006-ban sem lesz számottevô változás a piaci forgalomban. Magyarországon 2003 óta folyamatosan esik a piac, s ez a visszaesés 2005-ben az elôzô évekhez képest is erôsebb volt, a forgalomba helyezett új gépkocsik száma 200 000 alá csökkent 2005-ben.Ugyanakkor a háztartásonként forgalomba helyezett új gépkocsik arányát tekintve a közép-kelet-európai országok közül mi állunk a legjobban 5%-os eredményünkkel, de ezzel is messze alatta vagyunk az európai átlagnak. Az autógyártókat illetôen a Volkswagen Csoport vezet, megelôzve a PSA-t (Peugeot-Citroën) több, mint 5 százalékponttal a piaci részesedést figyelembe véve. A Toyota megszilárdította jelenlétét Európában, és 5,4%-os piaci részesedéssel azonos szinten áll a Mercedes-szel, maga mögé utasítva a Fiat-ot.

Olaszország messze vezeti az európai piacot a több mint 400 000 eladott motorral az 50 cm 3 feletti kategóriákból, ugyanakkor jó ideje elôször az olasz piac 2005-ben 2%-os csökkenést mutat. Jogszabályváltozásoknak köszönhetôen a spanyol motorpiacon valóságos robbanás következett be, s ezzel Spanyolország a második helyre ugrott, megelôzve a franciákat és a németeket. A közép-kelet-európai országok között elôkelô helyet foglalunk el mintegy 20 500 forgalomba helyezett új járművel és 2003 óta folyamatosan növekvô tendenciával.

Az európai piacot az Egyesült Királyság és Németország uralja szoros versenyben, 240 milliárd eurós nagyságrendű fogyasztás hitelállománnyal. E két ország együttesen a fogyasztási hitelek európai piacának mintegy felét teszi ki. Az Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül Lengyelország rendelkezik a legnagyobb hitelállománnyal, ôt Magyarország követi a sorban. A háztartásonkénti átlagos fogyasztási hitelállomány tekintetében pedig Magyarország vezeti a közép-kelet-európai országok sorát 313 750 Ft-tal, bennünket a csehek követnek 210 750 Ft-os összeggel.

- . . . és Ön a Magyar Cetelem Bank elnök-vezérigazgatójaként milyennek látja Magyarország gazdasági helyzetét - kérdeztük dr. Lendvai Jánost. - Úgy látom, a gazdaság - egyébként - egészséges fejlôdését visszaveti, ha az államháztartási hiány mértékén és az ikerdeficiten nem sikerül jelentôs mértékben javítani . . .

- A magyar polgárok jövôképét - Ön szerint - objektív, vagy szubjektív tényezôk befolyásolják jobban? - Az emberek jelentôs része - szerintem - szubjektív alapon él és a szűkebb környezetébôl érkezô hatások befolyásolják a legintenzívebben. Nyilvánvalóan ezt a hatást az objektív tényezôk, körülmények színezhetik, módosíthatják.

- Említene olyan pozitív változást, amelyre leginkább igénye lenne a magyar embereknek? - Erre azért nehéz válaszolni, mert nagyon szegmentált a társadalom, az egyes csoportok érdekei, illetve azok eredôje kell, hogy egy társadalmi konszenzust eredményezzen. A meghatározó csoportoknak az érdekeit valamilyen konszenzusos formában összehozni, a politika feladata.

- A Magyar Cetelem Bank hogyan tudja a hazai vásárlókat kedvezôbb helyzetbe hozni? - A rendkívül széles választékú hitelkonstrukciónkkal. Hiszen az ügyfél elôször mindig valamilyen árut szeretne megvenni, például televíziót, hűtôt, autót . . . és ha nincs elég készpénze, akkor igényli a finanszírozást. Mi abban tudunk segíteni, hogy ilyen esetekben sem kell lemondania a vásárlásról.

- Milyen volt a 2005-ös éve a Magyar Cetelem Banknak? - Jó évünk volt, 18 % -os volt a forgalomnövekedésünk és ezzel elértük az eredményterv elôirányzatait. Ugyankkor nehéz év is volt, komoly versenytársakkal kellett megküzdenünk. De megálltuk a helyünket!

- A Cetelem Körkép adatainak ismeretében, milyen várakozással néz a jövôbe? Mit terveznek a 2006-os évre? - Szeretnénk megtartani piacvezetô pozíciónkat az áruhitelezésben, a hitelkártya kibocsátásban. A piac igényeihez alkalmazkodva 10 %-os növekedést prognosztizálok a forgalmunkban és természetesen a jövedelmünkben egyaránt. Várhatóan sikeresek lesznek az újonnan indított hitelezési tevékenységeink is: motor, robogó, utazás, építkezés . . .

- Ön szerint hogyan érinti majd a Magyar Cetelem Bankot, ha nálunk is bevezetik az eurot? - Azt gondolom, semmi változás nem lesz. Franciaországban, az anyacégnél is zökkenômentes volt az áttérés a francia frankról az euróra, hasonlóan problémamentesen fogunk mi is áttérni a magyar forintról az euróra a nyilvántartásokban, az elszámolásokban. S remélhetôen még az sem következik be, ami Nyugat-Európában, hogy bizonyos árszínvonal növekedést eredményezett, mert ez nyilván a mi üzletünket rontaná.

- Mit gondol, a Cetelem Körkép adataiból kik és hogyan tudnak majd profitálni? - Elsôsorban a partnereink profitálnak, akik a saját piacukra vonatkozóan részletesen fel tudnak majd készülni. Szerintem sok hasznos következtetést tudnak majd a Cetelem Körképbôl levonni az üzletpolitikájuk fejlesztése érdekében, például azt is láthatják, hogy a hitelezéshez milyen formában tudnak kapcsolódni.

(Szabados)