Wolfgang Schüssel osztrák kancellár mutatta be az osztrák soros elnökség programját Strasbourgban. A székfoglalót parlamenti vita követte, melyen két magyar képviselő szólalt fel. Európa erőssége sokszínűsége, ezt jelképezi az osztrák uniós soros elnökség európai zászlókból álló logója is - mondta Wolfgang Schüssel az EP-ben. Az osztrák kancellár szerint egyetlen ország sem vesztett az uniós csatlakozással. "Szabadságot, békét, biztonságot nyertünk és esélyt a jólétre" - fogalmazott Schüssel. A kancellár a következő félév legfontosabb célkitűzései közé sorolta az európai polgárok bizalmának visszaszerzését. Schüssel az év eleji gázválságra utalva kijelentette: "több Európát", hosszú távú perspektívát szeretne az energiapolitikában. A soros elnök hozzátette: bár Ausztria lemondott az atomenergiáról, minden államnak meg kell adni a lehetőséget, hogy maga válassza meg, milyen energiaforrásokat részesít előnyben. A kancellár szerint viszont mindenképpen közös biztonsági szabályok elfogadására, és a megújuló energiákba történő befektetések növelésére van szükség. Az energiaellátás biztonsága mellett Schüssel a tavaszi EU-csúcs kiemelt témái között említette a madárinfluenza elleni védekezést, és az iráni atomprogram elleni fellépést. Az állam- és kormányfők értekezletének legfőbb témái a kancellár szerint a növekedés és a munkahelyteremtés kérdései lesznek. "Egy politikus sem ígérhet munkát, ez komolytalan. Tudunk viszont megfelelő keretfeltételeket teremteni" - mondta Schüssel.

A soros elnök szerint vitát kell folytatni arról is, hol húzódnak Európa határai, és mik az unió felvételi képességének kritériumai. Az EP vitájában felszólalt José Barroso is. Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, optimista hangulatban kezdődhet a 2006-os év, miután "a tanács már megtette az első lépést" a 2007-2013-as költségvetés elfogadásáért. Barroso további intézkedéseket sürgetett a kultúra és az ifjúság támogatásáért, szólt a globalizációhoz való alkalmazkodást segítő alap létrehozásáról, és hatékonyabb együttműködést szorgalmazott a gazdasági növekedés, a szociális kohézió erősítése, valamint a saját források kérdésének megoldása érdekében. A bizottság elnöke a kiemelt témák közé sorolta a jól működő belső piac megteremtését, az európai szociális partnerekkel való kapcsolatot, a kis- és közepes vállalkozások és a technológiai kutatások támogatását. Barroso lépéseket sürgetett a diplomák kölcsönös elismerése, a nemek közötti egyenjogúság területén, és jobb, koordináltabb uniós energiapolitika megteremtése mellett érvelt. "Nagyon sokat várunk önöktől" - kezdte felszólalását Schüssel felé fordulva Hans-Gert Pöttering (EPP-ED, német). A néppárti frakcióvezető szerint az osztrákok nem csak a szavak, de a tettek emberei is lesznek. Pöttering azt mondta, pártja ellenzi, hogy a nagy országok dominálják Európát, de - utalva a holland külügyminiszternek a közös alkotmányt temető nyilatkozatára - hozzátette: azt sem szeretik, ha kis országok játszanak ilyen szerepet. A kis- és közepes méretű vállalkozások a politikus szerint nem támogatásra szorulnak, hanem tehercsökkentésre. Pöttering támogatásáról biztosította a szolgáltatási irányelvet, és a közös alkotmánnyal kapcsolatban részletes ütemterv kidolgozását kérte az osztrák elnökségtől. A szocialista frakcióvezető szerint a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés támogatása az osztrák elnökség legfontosabb feladata. Martin Schulz (PES, német) azt mondta, többet kellene szánni az EU nemzetközi szerepvállalására, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a rendőrségi együttműködésre. Schulz szerint azonban a tagállamok - a Schüssel által képviselt Ausztria közreműködésével - minden területen csökkentették az uniós költségvetést. "Ez Európa válsága" - fogalmazott a politikus, aki szerint egyáltalán nem lehet sikerként értelmezni, hogy a bizottság, majd a parlament javaslatához képest lényegesen szűkösebb lesz az unió büdzséje. A liberális képviselőcsoport vezetője a legfontosabb feladatnak a 2007-2013-as költségvetés véglegesítését tekinti, pártja ugyanis nem fogadja el a Blair-féle megállapodást. Graham Watson (ALDE, brit) negatív példaként említette, hogy még az európai összetartozást sikeresen propagáló Erasmus-program költségvetését is megnyirbálták. A munkaerőáramlás korlátozása kapcsán Watson azt mondta, a liberálisok "nem hajlandók elfogadni, hogy az új tagállamokat másodrendűként kezeljék". Daniel Cohn-Bendit (Greens, német) azt mondta, nem lehet egyszerre az atomenergiát és a megújuló energiaforrásokat kutatni, egyértelműen dönteni kell. A zöldpárti frakcióvezető azt kérdezte, támogatja-e az elnökség a származási ország elvét a szolgáltatási irányelvben. Cohn-Bendit a CIA-börtönök ügyével kapcsolatos osztrák álláspont felől érdeklődve azt mondta, Európa "nem olyan terület, ahol imperialista hatalmak azt tesznek, amit akarnak". Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) úgy vélte, a szolgáltatási irányelvet véglegesen vissza kellene vonni. Roger Knapman (IND/DEM, brit) szerint a britek kétharmada nem látja semmi értelmét az Európai Parlamentnek, az osztrákok hetven százaléka pedig nem ért egyet a Schüssel kancellár által elmondottakkal. Cristiana Muscardini (UEL, olasz) például a közös uniós külpolitika és gazdaságpolitika erősítése mellett érvelt. Tabajdi Csaba (szocialista) felszólalásában azt mondta, el kell fogadni az unió 2007-2013-as költségvetését, ugyanis "az új tagállamoknak nincs vesztegetni való ideje". A képviselő szeretné, ha a végleges verzióban is megmaradnának az uniós források felhasználását megkönnyítő, decemberben kialkudott feltételek. Tabajdi úgy vélte, az integráció mélyítéséhez elengedhetetlen az uniós alkotmány elfogadása. A politikus a szolgáltatási irányelv és a munkaerő szabad áramlása mellett szólt, és üdvözölte, hogy az EU nagyobb szerepet szeretne játszani a Balkánon, mindenekelőtt Montenegróban és Koszovóban. Ez azért is fontos, mert "az amerikaiak nem értenek a kisebbségekhez" - tette hozzá Tabajdi Csaba. Barsiné Pataky Etelka (néppárti) úgy vélte, Ausztria már eddig is élt az európai újraegyesítés lehetőségeivel. A képviselőnő azt mondta, azt várja Bécstől, tegyen azért, hogy eloszlassák "az indokolatlan, mesterségesen szított félelmeket" az új tagállamokból érkezők munkavállalásával kapcsolatban. Barsiné a szolgáltatások szabad áramlása, az akadályoktól mentes közös piac létrehozása, a kis- és középvállalkozások támogatása mellett szólt. A politikus szerint az uniós költségvetést nem csak számszerűen, hanem a felhasználási feltételekben is javítani kellene. "Rugalmasabb költségvetésre van szükségünk" - fogalmazott Barsiné Pataky Etelka.

A kisvállalkozások európai chartáját 2000 júniusában fogadták el az uniós állam- és kormányfők a portugáliai Feirában. Fő célkitűzései közt szerepel a vállalkozói szemléletű oktatás támogatása, a vállalkozások elindításának könnyítése, a kisvállalkozások technológiai fejlesztése, az általuk alkalmazott, illetve számukra elérhető internetes megoldások bővítése, valamint például érdekképviseletük uniós és nemzeti szintű erősítése. Az EP értékelése üdvözli, hogy a chartát az unión kívül is alkalmazzák, ez a képviselők szerint "pozitív szerepet játszhat a tagjelölt államok felkészülésében" is.

A jelentés "kiemeli a kisvállalkozások jelentőségét az - erősebb, tartós növekedés, valamint több és jobb munkahely kialakítására irányuló - lisszaboni célok teljesítésében", és "hangsúlyozza, hogy fontos megkönnyíteni a strukturális alapokhoz való hozzáférésüket". A szöveg szerint "továbbra is számos adóteher nehezedik a kisvállalkozásokra, különös tekintettel a befektetésekre". A képviselők javasolják például, hogy "a kisvállalkozásoknak nyújtott közösségi támogatás mentesüljön a vállalkozási adó kötelezettségétől". A szocialista Herczog Edit a parlamenti vitában azt mondta, a charta "egy fontos és szükséges politikai szándéknyilatkozat, de alig több ennél". Ezért a képviselőnő szerint a kis- és közepes vállalkozásokat a szándékokon túl mind európai, mind tagállami szintű, kötelező szabályozásokkal is támogatni kell. Herczog úgy vélte, az "elveken túl pragmatikus, közérthető és valósággal házhoz szállítható tájékoztatási és támogatási megoldásokra" van szükség. A képviselőnő szerint "a kohéziós politika megvalósítására, a munkanélküliség csökkentésére, a versenyképesség és a gazdasági növekedés fokozására, a vidékfejlesztésre, a kutatás-fejlesztésre, vagy éppen az innovációra egyetlen tartós és strukturális megoldásunk van: saját kis- és középvállalkozásainkra építeni".

Elégedetlenek a képviselők azzal, ahogy a tagállamok kezelik az uniós támogatások felhasználását, ezért szigorúbb ellenőrzést és fokozottabb tagállami felelősségvállalást szeretnének. Ezzel kapcsolatos szóbeli kérdést tesz fel a tanácsnak három képviselő, köztük a szocialista Fazakas Szabolcs. Az uniós költségvetés közel nyolcvan százalékát kitevő támogatások felhasználását közösen irányítják az EU-intézmények és a tagállamok. Ez utóbbiaknál azonban - ahogy azt a parlament is már többször, például a 2003-as mentesítési eljárás során jelezte - komoly ellenőrzési, végrehajtási hiányosságok tapasztalhatók. Az EP úgy vélte, "ezeket a problémákat kizárólag központilag kialakított ellenőrzéssel nem lehet megoldani, és a jelenlegi helyzet egyértelműen mutatja, hogy új eszközökre van szükség ahhoz, hogy a bizottság nagyobb betekintést kapjon a tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereibe". A parlament az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvei alapján azt javasolta, "hogy minden tagállam készítsen egy előzetes közzétételi nyilatkozatot, valamint egy éves utólagos igazoló nyilatkozatot az uniós források felhasználására vonatkozóan".

Az EU külügyi főmegbízottja, Javier Solana is részt vesz a palesztin választások után kialakult helyzettel foglalkozó európai parlamenti vitán. A képviselők várhatóan állásfoglalást is elfogadnak majd a témában. Az Európai Unió minden bizonnyal kénytelen lesz felülvizsgálni palesztin-politikáját, miután a választásokat a terrorista szervezetként számon tartott Hamasz nyerte. A Palesztin Hatóság az uniótól kapja a legnagyobb anyagi támogatást. Ennek mértékét egyébként az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az elmúlt évben az EU 70 millió eurót folyósított a palesztin önkormányzatnak, ezen kívül további pénzekkel támogatta például a menekülteket, az infrastruktúra és a szociális ellátás fejlesztését.

A postai szolgáltatások liberalizálásának hatását elemzi a parlament elé kerülő saját kezdeményezésű jelentés. Az EU-ban a postai szolgáltatások jelentős gazdasági súllyal rendelkeznek. 2002-ben mintegy 88 milliárd euró bevételt értek el, ami az unió GDP-jének 0,9 százaléka. Becslések szerint több mint 5 millió munkahely függ a postai ágazattól - áll a (2002-ben módosított, eredetileg 1997-es) posta-irányelv végrehajtásával foglalkozó, Markus Ferber (EPP-ED, német) által jegyzett parlamenti jelentésben. Az irányelv célja az volt, hogy fokozatos és ellenőrzött liberalizáció révén a hozzájáruljon a postaszektor egységes piacának kialakításához. "A postai ágazat reformjai, valamint gazdasági és műszaki fejlesztései az Európai Unióban modernebb munkafolyamatokhoz és nagyobb fokú automatizáltsághoz vezettek. A minőség fokozására, a hatékonyságnövelésre és a nagyobb fogyasztóorientáltságra irányuló reformlépések jelentős pozitív fejlődést idéztek elő a postai ágazatban" - fogalmaz a szöveg.