ÉVÉRTÉKELÉS

Összefoglaló

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

Mi liberálisok és szocialisták büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt négy év célkitűzései sikerültek

Nyugodt szívvel tudom Önöknek mondani, hogy 2006 elején az átlagos jövedelmekbôl egyharmaddal többet lehet vásárolni, és több szolgáltatást lehet kapni ma Magyarországon, mint 2002-ben. A rendszerváltást követô elsô 12 évben, az egészségügyben és a szociális területen dolgozók jövedelme messze elmaradt a vállalatoknál dolgozók átlagjövedelmétôl. Így volt ez a pedagógusokkal is. Mi történt az elmúlt négy évben? Az történt, hogy ennek a két nagy foglalkoztatási csoportnak a jövedelme elérte a vállalatoknál dolgozók átlagjövedelmét, mi több, az oktatásban dolgozók esetében ezt még meg is haladja. A nyugdíjak vásárlóértéke ugyanebben az idôszakban - azért, mert bevezettük a tizenharmadik havi nyugdíjat és kárpótoltuk a nyugdíjasokat azért a nyugdíjkiesésért, amely ôket a megelôzô idôszakban érte azzal, hogy újra bevezettük a méltányossági nyugdíj intézményét - ma egynegyedével ér többet a boltban, mint 2002-ben. A jövedelem és a nyugdíj növekedése messze meghaladta az árak növekedését. Továbbá átalakítottuk a családtámogatás teljes rendszerét, és jelentôsen megnöveltük az egy gyermekre jutó gyermektámogatás összegét. Igen, ebben a kérdésben nagyon jelentôs társadalompolitikai különbség van a parlamentet alkotó pártok között. Mi azt gondoljuk, hogy a gyermektámogatás fô eszköze a mindenkit elérô családi pótlék kell, hogy legyen. Azért, mert az adókedvezményekre épülô családtámogatás lényegében adótámogatás, amely annak tud többet adni, akinek magasabb a jövedelme. Ezért az új gyermektámogatás nem csak többet nyújt a gyermekeknek - átlagosan 10 helyett 14 ezer forintot -, hanem igazságosabban is osztja szét. A családtámogatáshoz tartozik a babakötvény bevezetése is (2006. január 1-jétôl). A reáljövedelmek és a társadalmi juttatások értékének növekedése mögött ott van az a tény, hogy az elmúlt húsz évben, tavaly és idén a legalacsonyabb az infláció. Magyarországon eljött a forint stabilitásának az idôszaka. Most, januárban - hosszú-hosszú évtizedek után elôször - már nem csak az volt a kérdés, hogy minek emelkedik az ára, hiszen a legfontosabb közszolgáltatásoknak nem emelkedett, az is kérdés volt, hogy minek csökkenhet. Az általános forgalmi adó

25 százalékról 20 százalékra csökkent. Mi azt vállaltuk, hogy csökkenteni fogjuk az adókat. Az átlagkeresetek adóját 26-ról 21 forintra csökkentettük. Például, 2002-ben ha egy vállalkozásnak, egy vállalatnak összességében, minden teherrel együtt 100 forint munkabért kellett fizetni, akkor ez úgy oszlott meg, hogy 55-56 forint jutott az államkasszába, és a maradék 45-44 került a dolgozóhoz. Ma, 2006 januárjában a hatályos jogszabályok alapján 56 forint helyett 50 forint 80 fillér jut az államnak, és 49,20 a dolgozó embernek. Csökkent tehát a mindennapok adója és az általános forgalmi adó. A társasági adó kétfajta módon is csökkent: mindenkinek 16 százalékra, és most január 1-jétôl az elsô 5 millió forint a magyar kis- és közepes vállalkozások esetében még alacsonyabb kulccsal, összesen 10 százalékkal adózik. Átalakítottuk a lakástámogatási rendszert. Elindítottuk a sikeres Fészekrakó programot. És építettük az autópályákat, ahogyan ígértük. Európában egyetlenegy ország van, Magyarország, amely egy idôben öt autópályát épít. Azért építjük ezeket az autópályákat ilyen tempóban, mert azt gondoljuk, hogy közelebb kell hozni egymáshoz Budapestet és Szegedet, Csongrád, Szolnok és Békés megye lakosságát, el kell, hogy érjen az autópálya Miskolcra, hogy Miskolc, Ózd és Borsod-Abaúj-Zemplén megye az emelkedô térség szinonimája legyen. Idén év végére az autópálya eljut Nyíregyházára és Debrecenbe. A Balaton déli oldalán az autópálya végig megy. Decemberben átadtuk az M0-nak azt a szakaszát, amely végre kikerüli Vecsést. Közben kétszer annyi jutott a gazdák támogatására. Ma egy átlagos gazda 2 millió forint támogatást kap a négy évvel ezelôtti 1 millió forinthoz képest. Tízezrek számára nyújt többletlehetôséget a Földért életjáradék program, ahol nem a föld, a mezôgazdasági termelés kockázata az, amely havonta kopogtat az ajtón, hanem a postás, aki hozza a havi 30 ezer forintot. És mindeközben felújítottunk iskolákat, kórházakat. Ma nincs olyan egyetemi központ, ahol ne folynának építkezések - elôadótermek, könyvtárak és kollégiumok épülnek.

Ebben az idôszakban 44 egészségügyi intézmény rekonstrukciójára került sor. Több mint 100 ezer panellakás felújítása indult el, és fejezôdik be 2003 és 2006 között. Mindeközben Székesfehérváron ebbôl a felújítási programból majdnem 13 ezer lakást újítanak fel, Pécsen majdnem 10 ezret, Gyôrben 5700-at, Nyíregyházán 4500-at, és 3-4 ezer lakás fog megújulni Dunaújvárosban, Veszprémben, Budapesten, Szegeden és Kecskeméten. És ha még hozzáteszem azt is, hogy mára a közháló elért minden településre, hogy a közösségi internetpontok száma - mely 2002-ben talán 500 volt - mára közel 3 ezer lett

Új feszültségekkel és kihívásokkal is szembe kell nézni.

Az elsô a szociális kiigazításoknak és a fejlesztéseknek, az autópálya-építéseknek, a kórház-rekonstrukcióknak, iskola-felújításoknak jelentôs része. Ezt bizony közösen felvett hitelbôl finanszíroztuk. Tudjuk, hogy megérte hitelbôl autópályát építeni, kórházat felújítani, iskolákat felújítani, és szociális nyugalmat teremteni ebben az országban, mert így lesz élhetôbb Magyarország. Természetesen látom ennek a politikának a korlátait és a kihívásait. Tudom, hogy hitelbôl fejleszteni akkor szabad, hogyha az helyes és igazságos, és a jövôbe mutató célokat szolgál. Ezt szolgálja az autópálya-építés és ezt szolgálta a szociális kiigazítás. De tudni kell, hogy mára éppen ezért kisebb a mozgástér, mint jó pár évvel ezelôtt volt.

A második: az elmúlt években 350 ezer új munkahely jött létre. Mindeközben olyan mértékű és mélységű átalakulás ment végbe a gazdaságban, amelynek nyomán közel 280 ezer munkahely szűnt meg. 2002-tôl napjainkig a létesülô és a megszűnô munkahelyek egyenlege összesen 76 ezer.

A harmadik, hogy 1997-et követôen egyetlenegy kormány sem - beleértve a magunkét is - indította el az állam működésének és szerkezetének átfogó reformját. Teljesen világos, hogy a következô kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata - már nemcsak részterületekkel, hanem az állam működésének egészével foglalkozva -, hogy jobban működô, igazságosabb, hatékonyabb, az embereket jobban szolgáló állami működést teremtsen, az igazgatástól az egészségügyig bezárólag.

Negyedik: ma már a független intézetek is azt mondják - merthogy mérik -, a szegénység szorítása picivel kisebb, mint korábban, a legjobban élô egymillió és a legnehezebben élô egymillió között csökkent a távolság. Tudjuk és látjuk, hogy csak olyan politikát szabad folytatni, amely szolidaritásra épül, és amely azt jelenti, azoknak nyújtsunk kezet, ahol nagyobb a szükség, nem azoknak, ahol több a lehetôség. Ezt a politikát fogjuk folytatni.

Ötödik: Csalódtak az emberek a politikában, annak hangnemében.

Az elmúlt 16 évben politikai, gazdasági és jogi tekintetben megtörtént a rendszerváltás, nincs út vissza a szocializmusba, és nincs út a polgári szocializmus fából vaskarika rendszerébe sem. Magyarországon szociális piacgazdaságot szeretnénk teremteni. Egy olyan országot, amelyben közös teljesítményünket, a gazdaság teljesítményét éppen arra használjuk, hogy Magyarországon mind a 10 millióan azt érezhessük, hogy van értelme az életnek, és hogy arra használjuk fel közös jövedelmünket, hogy segítséget és lehetôséget nyújtsunk azoknak is, akiknek nehezebben megy a sora, akiknél nagyobb a szükség. Mert a szociális piacgazdaság azt jelenti, hogy közös társadalmi szolidaritással egyensúlyozom ki mindazt a különbséget, ami a gazdaságban létrejön. Ez a megoldás: egy jól működô gazdaság és egy szociálisan igazságos, szolidáris társadalom az, amely elôremutat, amely Magyarország legtöbb kihívására képes válaszolni, és amely a biztonságot nem a múltba való visszafordulással, hanem bátor, jövôbe mutató politikával, okos kompromisszumokkal találja meg.

Három forrásból erôsödhet hazánk

Az elsô ilyen forrás az állam és intézményei működésének átalakításából fakad. Igen, azt gondoljuk, hogy átfogó működési és igazgatási változásokra van szükség. Ezekre készülünk. A cél, hogy jobban és igazságosabban szolgáljon minket ez az állam. Igen, szükség lesz - ezeken dolgozunk, ezeket készítjük elô - átfogó átalakításokra az igazgatásban, az egészségügyben, a kistérségi együttműködésben. Rajtunk múlik. Olyan munkásokat védô jogszabályokat fogunk megalkotni, amelyek azt mondják, hogy a munkáltató, ha késve fizeti a munkást, az alkalmazott bérét, akkor a jegybanki alap kétszeresét köteles kifizetni neki. Mi több, valamennyi alkalmazott és munkás számára olyan biztosítást kötünk, hogy ha egy vállalat nehéz helyzetbe jut és sorba állnak a bérükért a dolgozók, az állam fizesse ki a munkás járandóságát és majd köztartozásként, kellô erôvel és hatékonysággal szedje be azt a munkáltatótól. De a munkabarát politikának együtt kell járnia a vállalkozáspárti politikával, mert középtávon csak akkor van elegendô munkahely, hogyha közben fejlôdnek a vállalatok - elsôsorban azok a hazai kis- és közepes vállalatok, amelyek kulcsszerepet játszanak a magyar foglalkoztatásban. A sikeres hazai és közepes vállalatok alkotják ma a foglalkoztatás, a biztos munkahelyteremtés gerincét. Az elmúlt négy évben a liberálisok és szocialisták kormánya nagyon sokat tett azért, hogy több jusson a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak. Négy számot mondok: a 2002-t megelôzô négy évben összesen 18 ezer hazai kis- és közepes vállalkozás kapott állami támogatást, az azt követô idôszakban pedig több mint háromszor ennyi, 62 ezer. Mi több, ezek a vállalkozások a korábbi idôszak 71 milliárd forintjával szemben tôke- és hiteljuttatásként, pályázati forrásként nem 71 milliárdot kaptak, hanem hatszor ennyit, 421 milliárd forintot. A napokban úgy döntöttünk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások segítése érdekében, az állam által biztosított lehetôségek, források és eszközök együtt álljanak rendelkezésre - hitelek, tôke, kamattámogatás, garancia, európai pénzek -, ezért létrehozzuk a Magyar Vállalkozások Bankját. Ebben a bankban valamennyi olyan intézmény együtt lesz, amely ma szétszórtan, sok esetben nem összehangoltan működik, és sok esetben csak bosszúságot okozva arra készteti a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, hogy bolyongjanak ebben a rengetegben. Valamennyi ehhez szükséges jogszabályt, az arra vonatkozó javaslatunkat február végéig elkészítjük.

Magyarország megerôsödésének második forrása az ország átfogó fejlesztése.

Mi, úgy gondoljuk, hogy a beruházás és az építkezés az, amely lendületet ad ennek az országnak. Az a több ezer milliárdnyi fejlesztés, amelyért ez az ország megküzdött, mi több, amelyért ez a kormány Brüsszelben és az európai fôvárosokban oly derekasan helytállt valamennyi vitában, melynek végeredménye, hogy annyi építkezés, annyi beruházás történhet meg Magyarországon a következô hat-hét évben, amennyit utoljára a dualizmus korának boldog békeidejében látott Magyarország. Ez utak, városok, iskolák, kórházak, szennyvízvezetékek építését jelenti: összességében több ezermilliárdos beruházást. Ez az, ami fellendíti majd Magyarországot. Ez lesz az a hatalmas fejlesztés, amely vagy 200 ezer új munkahelyet fog teremteni. Hiszek abban, hogy a magyar vállalkozások számára kell lehetôséget teremteni, és általuk a magyar munkavállalók is lehetôségekhez jutnak. Mert azt gondolom, hogy a radikális adó- és járulékcsökkentés mint eszköz, nem megmozdítja a gazdaságot, hanem növeli a szociális bizonytalanságot és a szociális kockázatokat. E helyett azt mondom, hogy alakítsuk át a magyar ipart, legyen ennek a fejlesztésnek az a 150-200 ezer hazai kis- és közepes vállalat a haszonélvezôje, amelyek - most már a Magyar Vállalkozások Bankjával partnerségben - a következô hónapokban 650-700 milliárd forintnyi új forrást kaphatnak, kifejezetten fejlesztésre. Ebben a fejlesztésben látom a munkahelyteremtés programját. Ebben a fejlesztésben látom egy új Magyarország felépítésének a lehetôségét: iskolától kezdve, kórházon át, utakon keresztül.

A siker megbecsülését helyezzük vissza jogaiba

Végül hadd beszéljek a legfontosabb forrásról, arról amely nélkül hiába tesszük meg az elôzô két lépést, az mit sem ér. Arról a tehetségrôl és arról a szorgalomról, amely révén, Magyarországon sikeresek tudnak lenni az intézmények, a vállalatok, a falvak és városok százai, melyeket olyan emberek vezetnek és ezekkel a vezetôkkel olyan partnerségben működô, támogató csapatok, kollegák működnek együtt, akik tiszteletet érdemelnek. 15 évvel a rendszerváltás után érdemes visszahelyezni jogaiba a siker megbecsülését. El kell ismerni mindazt az erôfeszítést, amelyet Magyarország száz és száz pontján tesznek tehetséges emberek, annak érdekében, hogy egy jobb, élhetôbb Magyarországot teremtsenek.

Az ország megerôsödésének legfontosabb forrása a tehetség és a szorgalom, külön is szólt a miniszterelnök hat olyan - az ülésterem páholyában helyet foglaló - személyrôl, akik orvosként, polgármesterként, vállalkozóként, illetve pedagógusként sikerre vitték intézményüket, elképzeléseiket. Úgy értékelte, hogy az ország akkor lesz sikeres, ha polgárai megértik, összekapaszkodnak és azt is figyelik, mit tudnak hozzá tenni a közöshöz.

Abban az országban hiszünk, ahol együtt látjuk a nehézségeket és a kihívásokat. Látjuk mindazt, ami nem sikerül, de azt is, ami épül: kórházakat, utakat, iskolaépületeket . . . És észrevesszük a tehetséget, merünk büszkének lenni a sikerükre. És nem titkoljuk el az ország elôl, és nem mondjuk azt, hogy minden vagy csak fehér, vagy csak fekete, hogy minden jó, vagy rossz. Mert Magyarország nem ilyen. Magyarország népe szenvedélyesen hisz a sikerében és nekünk, politikusoknak pedig úgy kell viselkednünk, úgy kell vezetnünk ezt az országot, hogy azt mondjuk nekik: messze jutottunk, de még nem elég messze. Tudjuk, hogy mi a dolgunk, de csak akkor tudunk messzebb jutni, hogyha megbecsüljük azt a tehetséget, szorgalmat, ami ebben az országban van. És nem vesszük el az ország kedvét, lelkét . . . Mert igenis, ezt az országot 10 millió ember fogja megcsinálni a határokon belül, és 15 millióval együttműködésben a határon kívül.

Legyen közös nevezônk, hogy az életminôség tekintetében Magyarországot - a sokszor konkrét földrajzi tartalmától elvonatkoztatott, jelzôként használt szóval - nyugati országgá tesszük. Nyugati országgá, az életminôség tekintetében. Olyan országgá, amely ugyanakkor ôrzi és védi nemzeti múltját, kultúráját, amely erôs nemzeti öntudattal készül arra, hogy sikeres és erôs legyen. Ebben a sikerben védje polgárait, nyújtson kezet a leszakadóknak, nyújtson kezet a szükségben szenvedôknek, és nyisson utat az elôl haladóknak.