MEGYÉK, VÁROSOK

Jubileumi rekordok

A Kieselbach Galéria jubileumi, 30. aukciója 2005. decemberében telt ház előtt zajlott. Az aukciót Körner Évának, a magyar művészettörténetírás egyik legfontosabb alakjának gyűjteménye tette ünnepivé. A kollekció egyik darabja, Korniss Dezső Fuvolázó című, 1950-es alkotása rekordot ért el, vevője 22 800 000 forintot fizetett érte. Kassák Lajos Kompozíciója 12 millió forintot ért új tulajdonosának. Az aukció teljes anyagán belül a legmagasabb kikiáltási árról – 22 millió forint - Vaszary János Virágcsendélet ablakban című képe indult, és a legmagasabb leütési árat, 36 millió forintot érte el. Gulácsy Lajos Itáliai táj aranyló fényekkel című festménye is 36 milliót fizetett új tulajdonosa. Gulácsy Naplemente Itáliai tájban című képe 18 millió forintért cserélt gazdát. Scheiber Hugó Parkrészlet című, 1920 körüli festmény 15 600 000 forintos árával tehát nemcsak árverési rekordot ért el, hanem méltó rangjára is emeli a festő ebben a korszakban készült műveit. Batthyány Gyula Madárkereskedő című művének a leütési ára 19 200 000 forint volt.

A 2005. évi Aranyharang-nívódíjat Göllesz Zoltán, a Nádor programiroda vezetője kapta a magyar kultúra terén kifejtett szervező munkájáért és példaértékű emberségéért. A másik két díjazott Szluka Lídia és Barkó Tamás lett, előbbi kiemelkedő énektudásáért, utóbbi kiváló hárfajátékáért. Különdíjat kapott Helesfai Katalin a Vakok Általános Iskolájának igazgatója a fogyatékkal élő gyermekekért folytatott áldozatos munkájáért. A díjakat Kárászy Szilvia, a Magyarországi Lions klubok művészeti elnöke, Dr. Fogarasi Katalin, a Klauzál Lions Klub elnöke, valamint Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatója adta át. A bank vezetője elmondta, hogy ezek az események megerősítették abban, a művészet támogatása sikeres befektetés a Magyar Fejlesztési Bank számára is.

A Rézler Gyula Alapítvány és a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és az Alapítvány kötetet adott ki Rézler Gyula szociológiai és munkatudományi tanulmányiból. Rézler Gyula alternatív konfliktuskezelő szakemberként az Egyesült Államok egyik legelismertebb szakemberévé vált. Konfliktuskezelői praxisát a büntetőjogi tettes- áldozat mediációval kezdte meg, majd később a munkaügyi vitákban döntőbíráskodásva vívott ki magának komoly szakmai hírnevet. Saját vagyonából Magyarországon létrehozta a Rézler Gyula Alapítványt. Ennek célja, hogy a hazai, az alternatív konfliktuskezeléssel foglalkozó fiatalok számára tanulmányi ösztöndíjat biztosítson a University of New Mexico Állami Egyetemen és az Indiana University-n.Tavaly májusban az Alapítvány létrehozta a Rézler Gyula Mediációs Intézetet. Az Intézet tagjai elsősorban jogászok és szociológusok, s konfliktuskezelési szakmájukat a gazdaság, az államigazgatás, a környezetvédelem területén kívánják alkalmazni. A mediáció a peren kívüli megegyezés egyik formája. A jogviták és érdekviták ennek a módszernek a segítségével olcsón, gyorsan és a vitázó felek kölcsönös érdekein alapuló konszenzusos megoldással zárhatóak le. Az Egyesült Államokban és az Európai Unió országaiban az egyik leggyakrabban alkalmazott és legsikeresebb peren kívüli konfliktus megoldási eljárás. Az Alapítvány és az Intézet honlapja a www.rezler-foundation.hu, www.rezlerintezet.hu címen érhető el.

Dr Krémer András, igazgató: környezetvédelmi konfliktusok, piaci szervezeten belüli konfliktusok, állami szervezetek konfliktusai

Balogh Eszter: vállalatok közötti konfliktusok, piaci szervezeten belüli konfliktusok, állami szervezetek konfliktusai

Dr Kulisity Mária: munkaügyi és munkajogi viták (egyéni viták), állami szervezetek konfliktusai

Dr Bodnár Lilla: munkaügyi és munkajogi viták, szellemi termékekkel kapcsolatos viták, állami szervezetek konfliktusai

Dr Tóth Attila: agrárium területén kialakuló konfliktusok, munkaügyi és munkajogi viták

Rákóczy Zsuzsanna: önkormányzat és az államigazgatási szervezetek területén kialakuló viták.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2005. január elsején az Európai Unió 25 tagállamában közel 460 millió ember élt, fél százalékkal (2,3 millióval) több mint egy évvel korábban. A növekedés négyötödét a bevándorlók adták, akik kedvelt célországa az unióban Spanyolország, az Egyesült Királyság, Portugália, Olaszország, Ausztria, Németország és Franciaország. Az uniós tagállamokban közel 450 ezer fővel többen születtek az elmúlt évben, mint haltak meg. Legnagyobb mértékben Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban Hollandiában és Írországban nőtt a népesség, miközben Németországban, Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Lettországban és Litvániában többen haltak meg, mint ahányan születtek. A termékenységi arányszám is sokat változott. Míg 1980-ban az Európai Unió 25 tagállamában átlagosan 100 nő élete során 188 gyermeknek adna életet, addig 2004-ben csupán 150-nek. Legnagyobb mértékben Írországban csökkent a termékenységi szint, 325-ről 199-re. Az unió 25 tagállamából mindösszesen ötben, Dániában, Hollandiában, Finnországban, Luxemburgban és Svédországban növekedett 1980 és 2004 között a termékenység szint. Magyarországon 2004-ben 128 volt az arányszám, ami elmarad az uniós átlagtól. 1980-hoz képest közel négyszeresére növekedett a házasságon kívül született gyerekek száma, csaknem minden harmadik gyerek házasságon kívül jött világra. Komoly a növekedés Máltán, ahol 1980-ban 1,1% volt a házasságon kívül született gyermekek aránya, 2004-ben ez a szám 19,1%-ra emelkedett. Uniós viszonylatban még így is alacsony, ugyanis Svédországban 55,4% az arány. A világ két legnagyobb népességével rendelkező országában jelentősen nőtt az elmúlt évhez képest a lakosság száma. Kínában 2005. január elsején 1 milliárd és 303 millió, Indiában 1 milliárd és 73 millió ember élt. Mindkét államban jelentős a kivándorlás, amelynek egyik célpontja az Európai Unió területe.

Továbbra is csökken az ország lakóinak száma, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb felméréséből. 2005. április 1-jén 10 millió 90 ezer fő volt Magyarország lakosainak száma, a 2001. évi népszámláláshoz képest 1,1 százalékkal kevesebb. Budapest esetében a visszaesés közel öt százalékos. Folytatódott a születések számának csökkenése. A termékenységi mutatónak visszaesése megállt, száz házasságban élő nőnek 2001-ben és 2005-ben is 187 gyereke volt. Az élettársi kapcsolatban élők száma emelkedett. Leginkább a fiatalok körében népszerű a párkapcsolatnak ez a formája. Egyre több a diplomás, 10 százalékról 15 százalékra növekedett a főiskolai, egyetemi végzettségűek aránya az elmúlt négy évben. A foglalkoztatottak aránya a teljes népességen belül 1990-ban 44 százalék, 2001-ben 36 százalék volt. 2005-ben az arány 38 százalékra emelkedett. A gazdaság szerkezete Magyarországon fokozatosan közeledik az unió fejlett tagállamaihoz, a szolgáltató ágazat súlya növekszik. A foglalkoztatottsági szint országrészenként eltérő, Közép-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon, és Közép-Dunántúlon alacsony a munkanélküliség. A családszerkezet is átalakulóban van. Az élettársi közösségben élő párok száma 77 ezerrel nőtt és számuk megközelíti a 349 ezret. Ma már minden nyolcadik család élettársi kapcsolaton alapul. Az egyszülős családok száma 477 ezer, ami alig nőtt 2001 óta. Az ország teljes lakásállománya 4 millió 173 ezer, amiből 3 millió 937 ezer lakott. A lakásállomány egyötöde a fővárosban, csaknem fele városokban, közel egyharmada községekben található. Száz lakott lakásban 251 fő él. Miközben nő a többszobás lakások száma, a kétszobás lakások aránya a legnagyobb, 40 százalék, átlagos alapterülete 78 négyzetméter, 3 négyzetméterrel több, mint 2001-ben. A lakások felszereltsége jelentősen javult, négy százalékkal nőtt az összkomfortos lakások aránya a teljes lakásállományon belül.