Ebben az évben 250 milliárd forint jut környezetvédelemre és természetvédelemre – mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A múlt évben ez az összeg 170 milliárd volt – tudtuk meg. Jelentôs sikereket értek el többek között a levegôtisztaság-védelemben és a hulladékgazdálkodásban. Valamennyi magyarországi erômű, ipari üzem, fűtômű teljesíti már az európai uniós normákat. Az ország európai uniós vállalásának megfelelôen a csomagolási hulladékok 50 százaléka már hasznosul. A szelektív hulladékgyűjtés kezd gyakorlattá válni és egyre több pénz jut a korszerű regionális hulladékkezelô rendszerek építésére. A 2004-es 17 milliárd forintot követôen a múlt évben 44 milliárd forintot költhettek erre. A tervek szerint 2009-re az egész országban az európai uniós normák szerinti regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kezelik a hulladékot. Folytatódik a szelektív hulladékgyűjtés programja. A szelektív hulladékgyűjtés további eredményeivel együtt feladatot ad majd a biológiailag lebomló hulladékfajták egyre nagyobb arányú hasznosítása, valamint a veszélyes komponensek további kivonása a kommunális hulladékból. A korábbi idôszakból hátrahagyott szennyezések felszámolására az utóbbi években mintegy 200 helyszínen 23 milliárd forintot költöttek. Ez a program folytatódik, többek között a nagytétényi területen, a budafoki barlanglakásoknál, a mecseki uránbányánál és a balatonfűzfôi gyártelepen. Elkezdôdhetett az azbesztszigetelés felszámolása három lakótelepen, így Gyôrben, Tatabányán és Budapesten a XXII. kerületben. Ezek egyötödét jelentik az ilyen szigeteléssel készített épületeknek. Tehát van még mit tenni ezen a területen is. Jól halad az új Vásárhelyi-terv megvalósítása. A szerzôdéssel lekötött munkák aránya 30,4 milliárd forint értékű. A 22 árvíz- és természetvédelmet szolgáló fejlesztésbôl 9 már befejezôdött, a továbbiaknál is elkészül még az idén a kivitelezés. Ebben az évben további programokat indítanak, így például Cigándon, a ricsei fôcsatornánál, és Tiszaroffon elkészülhet az alpári nyári gát és más munkálatok. A közcsatornát használó lakások aránya már eléri a 65 százalékot, idén pedig 67 százalékra javul ez az arány. A biológiailag is tisztított szennyvizek aránya már 68 százalék, ezt az idén 70 százalékra kívánják javítani. Az idén elkezdôdhet az Észak-Alföldön az ivóvízminôség-javító program 5 milliárd forint értékben. Elmondta, hogy megoldották a környezetügyi közigazgatás reformját, így hatékonyabban külön végzi feladatát a hatósági, illetve a vagyonkezelôi intézményrendszer és létrejött az ügyfélbarát integrált zöldhatóság.

A környezetvédelmi miniszter szerint az elmúlt években tisztább lett a levegô, javult a felszíni vizek minôsége, és egyre kevesebb a környezetszennyezô gócpont. Az Akadémia és a zöldtárca közös programjának segítségével felmérhetôek a gazdasági, társadalmi tevékenységbôl származó környezeti hatások. A környezet állapotának javulását segítik nagy mértékben azok a fejlesztések, amelyek nyomán, öt éven belül szinte teljes mértékben európai szintű környezeti infrastruktúra épül ki az országban, utalva a szennyvíztisztítási, ivóvíz-minôségi és hulladékgazdálkodási projektekre. Hozzátette: 2010 után már csak a kistelepülések szennyvíztisztításával marad adós Magyarország ahhoz, hogy uniós szintre emelje a környezetvédelmet. A miniszter szerint a jövô környezetpolitikája nem lehet életképes a tudomány együttműködése nélkül. Felelôs környezeti döntésekhez objektív kép, hatékony döntéselemzések kellenek, amelyekkel csak a tudomány képes szolgálni.

Az ár- és belvízvédelmi intézkedésekrôl szólva a miniszter elmondta: a preventív védekezési munkák mellett helyi vízkár-elôrejelzési és - riasztási rendszert létesítenek, hogy az özönvízszerű esôzések helyi katasztrófái ne okozzanak óriási károkat. Hangsúlyozta: ezen feladatok mellett tovább kívánják erôsíteni a környezettudatosságot a döntéshozatalban.