Az Európai Parlament delegációja megállapodásra jutott a tagállamokat képviselô osztrák soros elnökséggel a 2007-2013-as uniós költségvetésrôl. A tagállamok korábbi egyezségéhez képest 4 milliárd euróval nagyobb büdzsébôl több jut az európai oktatási programokra, például az Erasmusra, ezen kívül a kis és közepes vállalkozásokra és a fejlesztésre is. A hét évre szóló közösségi büdzsé tehát 4 milliárd euróval nagyobb lesz, mint az uniós állam- és kormányfôk decemberi csúcstalálkozóján javasolt 862,3 milliárdos keret. A parlament korábban 12 milliárd pluszt követelt, így is sikerült azonban elérnie, hogy lényegesen több jusson a lisszaboni stratégia megvalósítását segítô programokra, így például a kutatásra, fejlesztésre, a transzeurópai hálózatokra, a kis és közepes vállalatok támogatására és az oktatásra. Jelentôsen, 1 milliárd euróval emelkedett az unió külpolitikájának költségvetése is.

A 4 milliárd eurós többletbôl 2 milliárd az unió hagyományos bevételi forrásai számítási szabályainak módosításából, a másik kettô pedig a sürgôsségi alapból és a szolidaritási eszközbôl jön. Ezen felül 2,5 millárd euróval emelték az Európai Beruházási Bank garanciaalapját. Az EIB így 1-1 milliárd euróval többel finanszírozhatja a fejlesztési, valamint a kis- és közepes vállalatokat támogató programokat, és fél milliárddal több jut a transzeurópai hálózatokra is. A parlament és a tagállamok képviselôi arról is megállapodtak, hogy 2009 végén értékelik a költségvetés és az intézményközi egyezség tapasztalatait, és ebbe bevonják az abban az évben újraválasztandó Európai Parlamentet is. A megállapodás arra is kitér, hogy javítani kell a közösségi források tagállami felhasználásának minôségét, valamint a programok és a költségvetés végrehajtását, ezen kívül biztosítani kell az unió külsô tevékenységeinek demokratikus ellenôrzését is. Az intézményközi egyezséggel elhárult annak a veszélye, hogy megállapodás híján évenként kelljen jóváhagyni az unió rövid távú költségvetését. Ennek kiszámításánál ráadásul az új tagállamoknak jóval kedvezôtlenebb, korábbi hosszú távú büdzsébôl kellett volna kiindulni.

Az európai kulturális fôvárosok programsorozat lebonyolításának részleteivel foglalkozik az osztrák szocialista Christa Prets jelentése, amelyet szerdán 584-22-19 arányban fogadtak el a képviselôk. Az elsô olvasatban tárgyalt jogszabálytervezetet számos ponton módosította az EP. A képviselôk szerint “annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a cselekvési program európai hozzáadott értékét, a kijelölés után ellenôrzési idôszak szükséges, amelynek során egyrészt a kulturális programra vonatkozó kritériumok teljesülésére fordítanak figyelmet, másrészt szaktanácsadást és segítségnyújtást biztosítanak”. A szöveg pontosítja a kulturális fôvárosok kiválasztásának eljárását is. “A programnak összhangban kell lennie az adott tagállam valamennyi nemzeti kulturális stratégiájával vagy politikájával” - áll a szövegben.

2007 Luxemburg – Románia, 2008 Egyesült Királyság, 2009 Ausztria – Litvánia, 2010 Németország (Essen) – Magyarország (Pécs) , 2011 Finnország – Észtország, 2012 Portugália – Szlovénia, 2013 Franciaország – Szlovákia, 2014 Svédország – Lettország, 2015 Belgium – Cseh Köztársaság, 2016 Spanyolország – Lengyelország, 2017 Dánia – Ciprus, 2018 Hollandia – Málta, 2019 Olaszország – Bulgária

Európa újraegyesítése nem csupán óriási politikai eredmény, hanem gazdasági szempontból is sikeres - jelentette ki Olli Rehn bôvítési felelôssel közösen tartott sajtótájékoztatóján Joaquín Almunia pénzügyi biztos. Az új tagországokban javult az életszínvonal, a régiek elôtt új befektetési lehetôségek nyíltak meg, az EU egésze pedig jobban helyt tud állni a nemzetközi versenyben - emelte ki.

Az EU-n belül a munkavállalók szabad mozgását korlátozó átmeneti intézkedések kapcsán a néppárti Ôry Csaba készített parlamenti jelentést, amelyet az EP a keddi vita után szerdán, kézfelemeléssel fogadott el.

A munkavállalók unión belüli szabad mozgása azt jelenti, hogy bármelyik tagállam állampolgára egy másik tagállamban ugyanolyan feltételek mellett dolgozhat, mint saját hazájában. Ez az elv szerepel az unió alapszerzôdésében is. A 2004-ben csatlakozott országok (Ciprust és Máltát kivéve) esetében azonban átmeneti rendszert vezettek be, amelynek értelmében a régi tagállamok három elkülönülô szakaszban (2+3+2 év), ideiglenesen korlátozhatják az új tagországokból érkezôk munkavállalását. Az elsô, két éves szakasz most ér véget. A bôvítést követôen csak három tagállam - Írország, az Egyesült Királyság és Svédország - nyitotta meg korlátozások nélkül munkaerôpiacát az új tagállamok állampolgárai elôtt. A többieknek 2006. május 1-jéig kellett nyilatkozniuk arról, további három évre is korlátozni kívánják-e a szabad munkavállalást. (Finnország, Spanyolország, Portugália és Hollandia már jelezte, hogy feloldja a korlátozást.)

A jelentés példaként említi, hogy a Nagy-Britanniába 2004 májusa óta az új tagállamokból érkezett 60 ezer munkavállaló elsôsorban a mezôgazdaságban és a halászatban helyezkedett el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ô érkezésük nem csak hogy nem növelte a munkanélküliséget, hanem még hozzá is járult a termelés növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez és az illegális munkavállalók számának csökkenéséhez.

Az Ôry-jelentés szerint “az új tagállamokból érkezô bevándorlás jótékony hatást gyakorol azoknak a tagállamoknak a gazdaságára, amelyek munkaerôpiacukat megnyitották, tekintettel arra, hogy a bevándorlás fokozza a vállalkozások versenyképességét, csökkenti a be nem jelentett munkavégzést, hozzájárul a gazdasági növekedés ütemének gyorsulásához, új munkahelyek teremtéséhez és többletbevételeket biztosít a fogadó ország költségvetése számára”.

A jelentés “felszólítja a tagállamokat, hogy töröljék el az érvényben lévô átmeneti intézkedéseket, tekintettel arra, hogy a korlátozások nélküli nyitást választó tagállamok munkaerôpiacain nem alakultak ki feszültségek, és nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek hatalmas migrációs hullámot jósoltak”. (A parlament 233-363-19 arányban elutasította azt a módosító indítványt, amely - ennél enyhébb formában - csak arra szólította volna fel a tagállamokat, hogy “vegyék fontolóra” az átmeneti intézkedések eltörlését.)

Az EP szerint az átmeneti szabályok növelik a feketemunka arányát és erôsítik a más országban munkát vállalók diszkriminációját.

A képviselôk arra szólítják fel a tagállamokat, erôsítsék meg azt a szabályt, amelynek értelmében az állások betöltésénél az új tagállamok állampolgárai elônyt élveznek harmadik országokból érkezôkkel szemben.

Az uniós polgárok közötti összetartozás-érzést erôsítené az Európa a polgárokért elnevezésű, 2007 és 2013 között futó, 235 millió eurós költségvetésű program. Az ezzel kapcsolatos jogszabályt szerdán elsô olvasatban, 473-92-51 arányban fogadta el az EP. A képviselôk támogatnák a nácizmus és a sztálinizmus áldozatairól történô megemlékezéseket is.

Az “aktív európai megemlékezés” keretében olyan projekteket támogatnának, “amelyek a nácizmus és a sztálinizmus által elkövetett tömeges deportálások és tömeggyilkosságok áldozatairól emlékeznek meg”.

A jelentés szerint “az uniós polgárság fontos elem az európai integráció folyamatának erôsítésében és védelmében”, és “a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett és a kohézió érdekében a közösségnek támogatnia kell, hogy a polgárok teljes mértékben tudatában legyenek európai polgárságuknak, az azzal járó elônyöknek, jogoknak és kötelezettségeknek”.

Perger István

Európai Parlament, sajtószolgálat