Az akut és a krónikus fájdalom mind a fájdalom okában, mind patomechanizmusában, diagnosztizálásában és kezelésében eltér egymástól. Akut fájdalom például a fogfájás, vagy a migraines fejfájás. Az ilyen fájdalmak kezelése a laikusok számára is nyilvánvaló, hiszen az odvas fogat például be kell tömni, vagy ki kell húzni, míg a migrain speciális gyógyszerre egy-két órán belül elmúlik, vagy az idô múlásával két-három kínkeserves nap után spontán megszűnik. A krónikus fájdalom ezzel szemben világszerte komoly problémát jelent, mert a népesség 10-55 %-át érinti. Mit jelent a gyakorlatban a krónikus fájdalom? Hétköznapi életben azt mondhatjuk, hogy ha a fájdalom több mint három hónapon keresztül fennáll. A fájdalom okának a tisztázása sokszor nehéz, mert gyakran vegetatív panaszokkal társul és egyéb tünetei vannak, mint alvászavar, anorexia, libido csökkenés letargia. A krónikus fájdalom általában a hosszantartó betegség. Statisztikai adatok szerint a krónikus fájdalom nagy részét az alsó hátfájdalom, az izületi gyulladás, vagy degeneratív izületi elváltozás okozza. A krónikus fájdalom csillapítása során elsôsorban az alapbetegség kezelésére törekszik az orvos. Amennyiben a diagnózis nem kerül felismerésre, vagy a fájdalom alapjául szolgáló megbetegedés nem gyógyítható, vagy a műtétig a betegnek hosszú idôn keresztül kell várakoznia, a fájdalmat akkor is csillapítani kell. A hatékony fájdalomcsillapítás a beteg és az orvos együttműködése során valósulhat meg eredményesen. Az orvos ismerteti a szakmai szabályok és elôírások alapján a fájdalomcsillapítási lehetôségeket így biztosítván a betegnek, hogy az egyes lehetôségek elônye és hátránya mérlegelése után, válasszon a számára legszívesebben elfogadható módszerek közül. A fájdalomkezelés lehetôsége az utóbbi pár évben lényegesen javult. A nem daganatos eredetű fájdalmak csillapítására az Egészségügyi Világszerzet (WHO) által javasolt fájdalomcsillapítási létra valamennyi fokának megfelelôen rendelkezésre állnak olyan készítmények, amelyek a fájdalmat hatékonyan csillapítják, kényelmesek és indokolt esetben támogatással is rendelhetôk. A kezelôorvoson és a betegen múlik az, hogy mindig a szükséges erôsségű és kombinációjú szerek kerüljenek alkalmazásra. Lassan világossá válik hazánkban is, hogy lényegesen költséghatékonyabb a beteg fájdalmának az adekvát csillapítása, mint az, ha a beteg keresôképtelen állományban van. 80 beteg hazai randomizált vizsgálata azt mutatta, hogy a betegeknek 34%-a, azaz 27 beteg a fájdalma miatt jelentkezett az orvosánál, és ezen betegszámból 14 beteg ! (51%) a háziorvosát kereste fel. (Spatium, 2005) Ezen adatok egyrészt azt jelzik, hogy a fájdalom gyakori panaszával keresi fel a beteg az orvosát, másrészt azt, hogy a beteg igyekszik annak okát felkutatni, és fájdalmát otthon enyhíteni. A Spatium Consulting felmérése szerint orvosok gondolkozásában is változások tapasztalhatók, hiszen a beteghez intézett kérdések között az esetek 88%-ban már a fájdalom is, mint "szokásos" kérdés szerepel. A krónikus fájdalom kezelése bonyolult, tekintettel arra, hogy a fájdalom általában többkomponensű, azonban a WHO létra biztonságosan és jól alkalmazható. A nem daganatos fájdalom csillapításában a létra elsô fokának a szerei általában jól enyhítik a fájdalmat. Amennyiben azok hatékonysága nem kielégítô akkor kerül sor a létra második lépcsôjén alkalmazott szerek alkalmazására. Elôfordul azonban, hogy a beteg fájdalmának csillapításra a létra harmadik lépcsôfokának szereire van szükség. Ilyen esetben szoros orvosi kontroll mellett ezek is alkalmazhatók. De a mai napig sem egységes az álláspont, a harmadik lépcsô szereinek nem daganat okozta fájdalom csillapítására, pedig nem elfogadható, hogy megalapozatlan félelem és ellenérzés miatt a beteg szenvedjen! Ezt fogalmazta meg egyébként az amerikai orvos-etikai társaság is azzal, hogy - bár rendkívül szoros beteg után követés mellett - ezeket a gyógyszereket a legkisebb, de még hatékony adagban lehet és kell is rendelni, a lehetô legrövidebb ideig. Ajánlása szerint kerülni kell az injekciós beviteli formát, és a szájon át bevihetô elhúzódó hatású szereket, vagy a három napon át hatékony bôrön felszívódó tapasz formátumokat célszerű választani. Nagy betegszámú statisztikai adat bizonyítja, hogy az indokolt esetben alkalmazott harmadik lépcsô szereihez kis adagban tartós szedés esetén sincs a hagyományos értelemben vett hozzászokás.