- Mondana néhány példát mi változott a struktúrában? - Kialakítottunk egy új rendszert. A kereskedelemfejlesztési tevékenységünket a belföldi stáb mellett egy vidéki és egy külpiaci hálózattal végezzük. Korábban nem volt harmonizálva a rendszer. Most kiépítettünk egy háromszintes új struktúrát. Az elsô a TOP 100 exportválogatott. Nekik nyújtjuk a legspeciálisabb szolgáltatást, egyeztetett módon, igényeik szerint. Abban az országban, ahol már van jól bejáratott rendszerük, saját cégük, ott nem igénylik a segítségünket, de mivel 45 országban van irodánk, ezért még a legnagyobb exportôr cégek is találnak olyan piacot, ahol korábban nem rendelkeztek semmiféle kapcsolattal, és ekkor jól jön a mi segítségünk. A szakembereink összegyűjtik, hogy az adott piacon kik a szereplôk, hol vannak az elosztási csatornák, kik az importôrök, kikkel kell kapcsolatba lépni, milyenek az árfekvések, a helyi adók, az üzleti elôírások. Ezen ismeretek hiányában egy új piacon nem lehet sikereket elérni. Igény szerint felkutatunk konkrét cégeket, ha szélesebb kört érint, üzletember találkozót szervezünk . . . Kollégáink a nagykövetség részeként dolgoznak a világ 55 városban és kifejezetten gazdasági, cégszintű kapcsolatok építése a feladatuk. Ôk azért vannak, hogy segítsék a magyar cégeket. A következô szint az inkubátor program nevet viseli, ebbe a körbe kisebb, de jó potenciállal rendelkezô cégek tartoznak. Nekik elsôsorban az országról-országra való terjeszkedésben, bôvülésben segítünk, hasonlóan célirányosan, mint a legnagyobbaknak. Az ügyfélkör bôvítésétôl a termék fejlesztéséig, az árkérdésen át az infrastruktúra kialakításáig, az üzletember találkozóktól a direkt partnerkeresésig, a vásárokon, kiállításokon való részvételig. Rendelkezésükre áll teljes eszköztárunk. A harmadik szinten vannak a legkisebb cégek, illetve a kezdôk, nekik export elôminôsítô szolgáltatást nyújtunk a szakmai szervezettekkel, a kamarákkal, az IPOSZ-al közösen. Ezeknek a cégeknek felhívjuk a figyelmét arra, mi kell ahhoz, hogy a külpiacra tudjanak lépni, például idegen nyelvű honlap, bemutatkozó anyag, CD . . . Ha a feltételek hiányoznak, segítséget nyújtunk.

- . . . és konkrétan milyen segítséget, támogatást tudnak nyújtani? - Napi operatív segítséget. Mivel üzletszerzô tevékenységet végzünk bel- és külföldön, kiállításokat és üzletember találkozókat szervezünk, összehozzuk az egymás iránt érdeklôdô cégeket, a kereskedelemfejlesztés terén. Kínálatunkban mintegy 130 kiállítás van, amelyre a cégek jelentkezhetnek és a kiállítási stand bérlése mellett, akár utazási költségeik 50 %-át is finanszírozzuk. 460 millió forintos Kereskedelemfejlesztési Pályázatunk, kimondottan kis - és középvállalatok részére nyújt pályázati alapon működô támogatást az elsô lépések megtételére. Segítjük a kommunikációt, a megjelenés marketingjét, idegen nyelvű CD-t, bemutatkozó anyagot, kiállításokon való részvételt, nemzetközi, szakmai szövetségbe való tagsági díjat, de konferenciára való kiutazás költségeinek részleges finanszírozását is. Az érdeklôdés komoly, a tavalyi évben nem is lett elég a pályázat keretében elnyerhetô összeg, így idén 15 %-kal megemelte a keretet a Gazdasági Minisztérium. A befektetés-ösztönzési igazgatóságunk a szervezeti átalakítást követôen ma már földrajzi, ágazati és összegbeli megkötések nélkül foglalkozik feladatával. Ezen a területen látványos eszközeink a befektetési road-showk, befektetési konferenciák a világ minden érdemi pontján, ahol szóba jöhet a befektetés-ösztönzés. A két kiemelt területen - kereskedelemfejlesztés és a befektetés - mintegy 300 nagy rendezvényt szervezünk évente.

- A szolgáltatásait milyen feltételekkel nyújtja az ITDH? - Teljes mértékben ingyenesek a szolgáltatásaink. Azt azért el kell mondanom, hogy a hasonló profilú intézmények minôségi szolgáltatásait a legtöbb konszolidált OECD ország térítés, vagy költségtérítés ellenében nyújtja. Mi nem változtattunk az ingyenességen, de evidens lenne, ha az, aki magasabb szintű szolgáltatást vesz igénybe, résztérítéssel hozzájárulna. Ez nem csak nálunk, sok helyen hasznosítható elv. De ez még a jövô zenéje.

- Honnan tudnak a cégek a támogatási lehetôségekrôl? - Meghirdetésre kerülnek a gazdasági sajtóban, illetve a közlönyben. És ott van a honlapunkon, ahol bármikor, bárki megnézheti, letöltheti, elküldheti az elektronikus adatlapokat. De itt is vannak alapkritériumok, amelyeknek meg kell felelni. Bizottság dönt a beérkezett támogatási pályázatok elfogadásáról, melyben tag a Gazdasági Minisztérium, az ITDH, a szakmai szövetségek, a kamarák.

- Említene néhány kiállítást, melyen az ITDH támogatásával magyar cégek bemutatkoztak? - Áprilisban Chichagóban volt egy Biotech kiállítás és vásár, melyrôl tudni kell, óriási esemény, a szakma 80 %-a megjelent. Az amerikai cégek mellett kiállítóként ott volt egész Nyugat-Európa, míg Közép-Kelet Európából mi és Csehország vettünk részt. Magyarországról nyolc cég volt kint a támogatásunkkal. Mindannyian nagyon hasznosnak találták, egyrészt mert követni tudták a szakmai irányultságot, másrészt üzleti kapcsolatok, együttműködések jöttek létre. Ez a világkiállítás hatalmas szakmai konferenciával együtt zajlott, a legkülönfélébb szemináriumoktól kezdve a speciális témákig. Ezen a területen egy év alatt annyi változás történik, mint a hagyományos iparágakban 5-8 év alatt. De említhetném Franciaországot is, ahol tavaly magyar gazdasági évad volt és az ország különbözô részein, 100-nál több esemény, kiállítás, üzletember találkozót tartottak. Volt kiállítás Kínában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Norvégiában . . .

- Nemzetközi összehasonlításban milyen Magyarország imázsa? - Bármerre járok a világban, azt tapasztalom jó a hírünk, magas a presztízsünk. Persze, van még hová fejlôdni a gazdaságnak, a cégeknek.

- Az ITDH maga is pályázik. Mire helyezik a hangsúlyt? - Egy korábbi sikeres EU-s pályázatunk - komplex számítástechnikai és ügyfélszolgálati fejlesztésre, több százmillió forintos hardware és software fejlesztésre - már megvalósítási fázisban van. Párhuzamosan zajlanak kisebb pályázatok, önállóan, illetve konzorcium tagként. Benne vagyunk a legkülönfélébb kereskedelemfejlesztési EU-s és magyar pályázatokban. Szeretnénk finanszírozásunkban a pályázati bevételeket növelni, mert valószínűsíthetô, nem tudunk többlet költségvetési támogatáshoz jutni. Befektetés-ösztönzésben a francia társszervezetünkkel vagyunk pályázati, konzorciális kapcsolatban, melynek célja a különbözô fejlôdô országokban lévô cégeknek, ügynökségeknek a fejlesztése, támogatása, segítése.

- Hogyan tovább, mik a terveik? - Mindig egyfajta kettôsségben kell magunkról beszélni, mert a kereskedelemfejlesztés és a befektetés-ösztönzés különbözô irányú, és különbözô partnerköröknek szól. A befektetés-ösztönzésben az a legnagyobb kihívás számunkra, hogy a külföldi cégekkel abszolút világszínvonalon működjünk együtt, akik nem csak hozzánk jönnek, elmennek más országokba is és elkerülhetetlenül összehasonlítanak minket színvonalban, profizmusban, szolgáltatásban . . . A befektetésekért óriási nemzetközi harc dúl, itt mérvadó a gyorsaság, illetve az információk érthetô, igények szerinti prezentálása. Amikor három napos magyarországi terepszemlére jönnek a befektetôk, meglátogatnak ipari parkokat, helyi lehetséges beszállítókkal, önkormányzatokkal és fejlesztési szervezetekkel találkoznak. Ezt olyan profi módon kell megszerveznünk, hogy úgy menjenek el, ez igen, nagyon hasznos volt, minden információt megkaptunk, gyorsan és ügyfélorientáltan, ide érdemes beruházni, itt lehet építkezni. A kereskedelemfejlesztés területén - ahogy említettem - a szelektív megközelítés a jellemzô, melynek során mindenkinek a saját maga üzleti érettségére és felkészültségére alakított szolgáltatást kínálunk.

- Nemrég volt az "Év Befektetôje" oklevelek átadása. Ön szerint mi a jelentôsége ennek az eseménynek? - Az "Év Befektetôje' oklevelekkel már második alkalommal díjaztuk azon befektetôk tevékenységét és az ôket segítô azon szervezetek munkáját, akik 2005-ben a legnagyobb mértékben járultak hozzá a magyar gazdaság fejlôdéséhez. Az oklevelek odaítélését az ITDH kezdeményezte, így jelentôs eseménynek tartom, presztízsértékű elismerésnek szánjuk.

- Az ITDH vezérigazgatójaként Magyar Gazdaságért díjat kapott . . . - Személy szerint én vettem át a díjat, de azért ez a csapatnak szólt. Ezt támasztotta alá Kóka János miniszter úr is azzal a mondatával - amikor átadta nekem a díjat -, hogy nagyon elégedett azokkal a változásokkal, amelyeken az ITDH az elmúlt évben keresztül ment. Ehhez pedig csapatmunka kellett. A miniszter úr kiemelte, hogy a szakmai körökbôl jöttek hozzá vissza pozitív vélemények, ezt különösen fontosnak tartom.

- Szakmai elismertségét támasztja az is alá, hogy a WAIPA - a befektetés-ösztönzési ügynökségek nemzetközi szervezete - megválasztotta elnökségi tagjává egyben Közép-Kelet Európa regionális igazgatójává is. Mivel érdemelte ki ezt a fontos tisztséget? - A befektetési ügynökségek világszervezetének a WAIPA-nak több mint 180 tagja van, 147 országból. Kétévente választják az Elnökséget és az a megtiszteltetés ért idén márciusban, hogy engem is javasoltak és meg is választottak az Elnökség tagjává. Ehhez persze kellett egy bizonyos szakmai ismertség, amelyet a társszervezetekkel való kapcsolatokban mutatott aktivitásomnak köszönhetek. Külön megtiszteltetés, hogy az Elnökségen belül megbíztak a Közép-Kelet - Európai régió országaiban lévô több mint 20 tagszervezet összefogásával, harmonizálásával, fejlesztésével.

- Még egy díjat átvehetett ebben az évben . . . - Ezt nem én kaptam és nem is az ITDH, hanem a Közép-Magyarországi Régió. A Financial Times pályázatára 86 régió adta be anyagát, a megmérettetésen pedig Magyarország Közép-Magyarországi Régiója a "Jövô Közép-Európai Régiója" címet nyerte el. Az elismerésnek óriási marketing értéke van: ha egy lehetséges befektetônek úgy mutatkozunk be, hogy mi vagyunk Közép-Kelet Európa legvonzóbb, illetve Európa második legvonzóbb régiója, akkor jobban odafigyelnek ránk. Ha ezek a díjak nem is hoznak közvetlenül pénzt, üzletet, tôkét, de ha jól sáfárkodunk vele, akkor közvetve felmérhetetlen elônyt jelenthetnek.

- Ön a versenyszférában edzett, sikeres ember. Hogy tudja mindezt tovább adni másoknak, nekünk? - Rendszeresen felkérnek elôadások megtartására, melyeket, ha csak tehetem, szívesen elvállalok. Az elmúlt évben a legfontosabb feladatom az volt, hogy kiépítsem a csapatomat, melynek tagjai a saját területükön, teljes szakmai önállósággal rendelkeznek, és profi módon tudják építeni az üzleti tevékenységet. Most ennek a csapatnak az építésére fordítottam az energiáimat, a tudásomat, a tapasztalataimat.

- És hogyan piheni ki magát? Mi a hobbija? Sportol? - Igyekszem aktív lenni, fix idôpontra ütemezem a sport tevékenységeimet. Rendszeresen squashozom, hetente legalább kétszer egy órát kocogok, vagy futok, ami kitűnô karbantartó sport. Ezeken kívül, ha idôm engedi, teniszezem, vitorlázom, golfozok is. A kulturális igényeimet, a színház, a zene, az opera aktív hallgatása tölti ki. Szeretek nagy társasági életet élni és ezt a családommal együtt teszem. Két gyermekem van, a lányom 17 éves, művészi beállítottságú, a fiam 21 éves, ôt - talán az apai identitás révén - a gazdaság érdekli.

(Szabados)