MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET

A Magyar Környezetvédelmi Egyesület (MkvE) 1988 április 22-én, a Föld Napján, a Magyar Tudományos Akadémián alakult meg. Az egyesületben neves professzorok, írók, művészek, gazdasági szakemberek, orvosok, mérnökök voltak. Az MKvE célja: a környezetvédelem társadalmasítása.

- A Magyar Környezetvédelmi Egyesület május 6-án tartotta közgyűlését a XV. kerületi Polgármesteri Hivatal Dísztermében. Melyek voltak a fô témáik - kérdeztük dr. Hajdu Lászlót az Egyesület elnökségi tagját, a XV. kerület polgármesterét. - A közgyűlésen dr. Szabó István Mihály professzor, akadémikus, az egyesület elnöke, beszámolt a megalakulás óta végzett munkáról, a 2001-2005. évi tevékenységrôl és "Egyetemes társadalmi felelôsség" címmel munkaprogramot fogadtunk el a következô idôszakra . . .

- . . . és Ön hogyan kapcsolódott be a Magyar Környezetvédelmi Egyesület munkájába? - A Parlament Környezetvédelmi Bizottságában dolgoztam 1994-ben, amikor egy a petíció aláírása kapcsán megkerestek, hogy csatlakozzam az egyesülethez. Elvállaltam egy évre, melybôl több év lett. Megszerettem ezt a munkát, ami nem áll távol tôlem, mivel végzettségemet tekintve ökológus mérnök vagyok. A környezetvédelmet nagyon fontos dolognak tartom, melyhez fel kell nônünk, ennek a szemléletnek az oktatását, már az óvodában el kellene kezdeni. Egyébként az egyesületben szinte mindenki tudós, vagy szaktekintély, illetve tanár, én vagyok az egyetlen politikus, de közöttük én is inkább ökológusként vagyok jelen.

- Milyen célokkal, programmal alakult meg az Egyesület? - Az egyesület elôdleges célja a környezeti nevelés, a szemléletformálás, ami visszavezethetô a tagok tudományos tevékenységére. A környezetvédelem, - fejlesztés, - gazdálkodás területén arra törekszik, hogy minden nemzeti erôt a többségi vélemény alapján - de a kisebbségi vélemény ismeretét sem figyelmen kívül hagyva - a cél megvalósítása érdekében aktivizáljon, és segítsen részt venni a feladatok megoldásában. Az egyesület nem politikai, hanem történelmi célt követ. Azt a nézetet vallja, hogy az egészséges - természeti és épített - környezethez való jog az állampolgárok alapvetô emberi joga, továbbá a gazdaság fejlôdésében az anyagi, szellemi értékek gyarapodásában való nemzeti érdeket össze lehet és kell hangolni környezetünk megôrzésével, fejlesztésével, ha ennek érdekében a kellô eltökéltséget és a szakmai-tudományos körültekintést érvényesítjük.

- Milyen programokat szerveznek? - Rendszeresen szervezünk olyan programokat, ahol a környezet- és természetvédelem területén lehetôséget teremtünk diák- és ifjúsági közösségek tapasztalatcseréjére. Hagyományos programjaink közé tartozik az Adria - Duna Szabadegyetem, melynek keretében a határon túli magyar pedagógusoknak rendezünk szakmai-szaknyelvi továbbképzô nyári kurzust. A résztvevôk jeles személyiségek, tudósok, szakemberek tolmácsolásában ismerkedhetnek meg a magyar irodalom, történelem, a művészetek, a környezet, a települési környezet, a természetvédelem, az építészet, a műemlékvédelem, stb. egy-egy témakörével. Az elôadók tiszteletre méltó módon, honorárium nélkül vállalják az oktatást, mert mindannyiuknak a környezetvédelem és az ökológia a szíve csücske. Az elôadásokon én is részt veszek.

- Ön a XV. kerület polgármestere. Milyen a kerületben a környezetvédelem? - A szelektív hulladékgyűjtést fontosnak tartjuk, mi is bevezettük a kerületben, de még hosszú idôt vesz igénybe, amíg tudatosodik az emberek fejében ennek a hasznossága. Elsôsorban azt kellene megérteni az embereknek, hogy a szemét az "érték" olyan, mintha a pénzét dobná valaki szerte-szét, csak más formában. Példa erre a kerületünkben lévô szemétégetô, amely újrahasznosítást végez és a lakosság energia, vagy fűtés formájában találkozik a szeméttel újra. A csatornázást 100 százalékban megoldottuk, melynek hossza 139 km, ebbôl 2000-óta épült 13 km. Most a lakosságnak kellene bekötni a házaikba. Egyeseknek nincs rá pénzük bevezetni, mások nem is akarják.

- A Fôvárosi Gázművekkel kötöttek egy szerzôdést a fűtés korszerűsítésére. Lehetne hasonló szerzôdést kötni a Fôvárosi Csatornázási Művekkel is, hogy segítsék a csatornák bekötését a házakba? - A Fôvárosi Gázművek vezérigazgatója nem csupán jószívű volt, hanem pozitív üzleti gondolkodással megértette, hogy akiket támogat, azok hosszú távú ügyfelei lesznek Már kétszer is jártam a Csatornázási Művek vezérigazgatójánál, de nem sikerült meggyôznöm a támogatás hasznosságáról. Pedig tíz év alatt megtérülne a Csatornázási Műveknek a befektetés, és 100 évig lennének az új belépôk fizetô ügyfeleik. Tulajdonképpen itt érvényesülhet a Magyar Környezetvédelmi Egyesület ars poétikája, hogy össze kell hangolni a gazdasági profit és a környezetvédelem egyensúlyát. Egyik sem mehet a másik rovására.

- Mivel hívják fel a lakosság figyelmét a környezet védelmére? - A környezethez kapcsolódó ünnepeket évek óta megtartjuk, nagy rendezvényekkel készülünk a Föld napjára és a "Fák, madarak napjára. A XV. kerület hatalmas zöld területtel büszkélkedhet, ha ezt lebontjuk a lakosokra, 12 négyzetméter jut egy emberre, míg a belvárosban négy emberre jut egy négyzetméter. Lakosaink száma mintegy 83 ezer fô. A környezetvédelem oktatását fontosnak tartom, azt vallom mint az egyesületünk, hogy az óvodában kell elkezdeni, mert aki kicsi korában megtanulja, hogy a szemetet ne dobja el, az felnôttként sem fogja a környezetét szennyezni.

- Hallottam, a napokban "díjesôben" volt része . . . - Igen, meglepetés szerűen két kitűntetést kaptam szinte egy idôben. Az egyik a Hermann Ottó emlékérem, melyet a Magyar Környezetvédelmi Egyesülettôl kaptam. A másikat pedig azért kaptam, mert több mint egy évtizede rendszeres véradó vagyok, ezt jutalmazta aranyéremmel a Magyar Vöröskereszt, amely idén 125 éves.

(Szabados)