MŰVÉSZPORTRÉK
A férfi és nô örök misztériuma Rálik Szilvia Judit szerepében
Bartók Béla tiszteletére új felfogásban vitték színre a zeneszerzô egyfelvonásos operáját, a Kékszakállú herceg várát. A Szinetár Miklós rendezésében megújult történet, rávilágít arra, hogy a mester halk szavú, befelé forduló emberként is sokat tudott férfi és nô örök harcáról, vonzásáról, taszításáról. Rálik Szilvia Juditként lépett a színpadra. Neve a 2002-es Verdi
bemutatóban nyújtott alakítása kapcsán - a Macbeth Lady-jeként - vált ismertté. Tanulmányait Szegeden a konzervatóriumban Berdál Valériánál, majd a Tudományegyetem Zeneművészeti Fôiskolai kar magánének tanszakán Temesi Máriánál végezte.- Diplomával a kéz
ben milyen lehetôség kínálkozott a szereplésre - kérdeztük a művésznôt. - Az elsô szerepet Szokolay Sándor VÉRNÁSZ c. operájában kaptam a Szeged-i bemutató alkalmával. Ezt követte a Millenáris Teátrumbeli elôadás, majd az Operaházi fellépés. Ennek a szerepnek sokat köszönhetek, de az igazi kiugrás a Lady volt a Macbeth-ben.- Milyen elôzmények után talált Önre ez a felkérés? - Meghallgatást hírdetett meg az Operaház. Temesi Mária tanácsára jelentkeztem is, akivel az egyetemi évek alatt mind a három áriát megtanultam, sôt diplomámat is az elsô felvonásbeli ária eléneklésére kaptam. Elôször azonban be kellett mutatkoznom, ami Wagner Sigfried-jének "erdei madaraként" meg is történt. Amikor tanulmányaim elvégzése után - ösztöndíjjal a zsebemben - az Operaházba kerültem, Szinetár Miklós igazgatása alatt, Pogner Éva szerepét szánta nekem Wagner Nürnbergi mesterdalnokok c. operájában. Idô közben azonban - igazgatóváltás miatt - a bemutató elmaradt. A váltás után Gyôriványi igazgató is tartott egy meghallgatást, ahol a Lady egyik áriáját adtam elô. Az volt a kérése, hogy az "alvajáró jelenet" bemutatásával térjek vissza egy késôbbi idôpontban. Ez meg is történt, ennek eredményeként kaptam meg a szerepet.
- Ezt követte Bellini Norma c. operájának címszerepe 2003 ôszén. - A Norma is összetett szerep. Bár drámai szoprán hangot kíván, koloratúr készséggel, mint a Lady, de mégsem egyforma. Más a hangfekvés, mások a lelki szituációk. Azt mondanám, ennek a szerepnek a felkészülésében a Lady adta meg az irányt.
- Judit szerepe hogy került a repertoárjába? - Egy alkalommal Szinetár Miklós igazgató úrral szerepekrôl beszélgettünk. Akkor került szóba. Az ô felkérésére énekelhettem el, amiért a mai napig hálás vagyok neki, mert megbízott bennem.
- A hazai közönség az l911-ben kompo
nált operát több rendezésben is láthatta, illetve koncertszerűen hallhatta. A mostani rendezést Szinetár Miklós neve fémjelzi, aki szerint "Bartók mint az igazi nagyok, titkokban gazdag alkotó, művének sokféle elôadása elképzelhetô." - Valóban, így gondolom én is. Az a fantasztikus a darabban, hogy mennyire összetett, mindig mozgásban van és izgalmas. Szinetár Miklós elôször megmutatta a díszletet, a játékteret elmagyarázta, majd felvázolta rendezôi elképzelését, de meghagyta nekünk a művészi-alkotói szabadságot.-
Ebben a rendezésben nagyszerű lehetôség kínálkozik a "mai" Judit-nak a színészi játékra. - Bartók csodálatosan megkomponálta azokat a lelki váltásokat, amit Judit lelkileg átél. A nézô, aki nem ismeri a történetet, azt hiheti, hogy Judit megelégszik két-három kulccsal, de a nôk nem ilyenek. Amit kigondoltak, azt véghez is viszik. Kutakodnak a férfi múltjában és ez lesz a vesztük. Sok kapcsolat ma is azért véges, mert a nô tudni akarja az elôzményeket is. Judit is azért kerül a többi asszony sorsára, mert az elôbbiek is ugyan ezt az utat járták végig. Ha nem akar "mindent" tudni, akkor jobb és más lehetne a Kékszakállú számára, mint a régiek. Mindamellett Judit szereti a férfit, de a kíváncsiság erôsebb benne és ezért mindent bevet. Ezt a szerepet azért szeretem, mert benne van a saját eddigi tapasztalatom is.- Milyen volt a partnerrel, Kálmándi Mihállyal a közös felkészülés? - Sokat beszélgettem vele arról, hogy férfi szemmel mi hat vonzóbbnak, csábítóbbnak? Például az utolsó kulcs követelésénél Judit a ruháját is leveszi, hogy célját elérje, nevezetesen, hogy az áhított utolsó ajtó mögé is beláthasson. Tanácsára, a Kékszakállú felé háttal veszem le a ruhám, mert szerinte férfi szemmel izgalmasabb, ha elôször a hátát mutatja meg a nô. Csak ez után fordulok meg.
- A két szereposztás rendezése megegyezik, de bizonyára vannak részletek, amit másképp old meg . . . - Sok apró részlet megoldása lehet más, amit a nézô talán észre sem vesz. Otthon meghallgatva a zenét, sokat töprengtem finomságokon. Például
egyik helyrôl el kell jutnom a másikig, de hogyan, mivel töltsem ki azt a 3-4 ütemnyi idôt, mi játszódjék le bennem, ami belôlem, elôzô életembôl fakad? Ez az igazi csodálatos alkotóművészet számomra.- Nyáron a Szegedi Dóm-tér várja. Milyen elôadásokban lép fel?
- Tavaly bemutattuk Kálmán Imre Csárdáskirálynô c. operettjét Alföldi Róbert rendezésében és Verdi Nabucco c. operáját Kesselyák Gergely irányításával. Mivel a Nabucco-t 2004-ben is játszottuk, idén elmarad. Sajnálom, mert fantasztikus látványt nyújt a 13 méter magas lépcsôs díszlet. A Csárdáskirálynô 3 vagy 4-szer kerül elôadásra, a nagy érdeklôdésre való tekintettel.- Milyen lehetôségeket kínál egy ilyen nagyszabású operettben részt venni? - Nagyszerű tapasztalatokat szereztem. Megtanultam a színpadi táncot, a saját hangon való prózai szövegmondást, hiszen ezt annak idején nem sajátítottuk el. Amíg az operában a zene által kell a lelki skálákat "végigzongorázni", addig az operettben a szöveg segít ebben. Énekelni pedig, ahogy azt az operaszínpad is megköveteli, profi módon kell. Nyáron még a Margit szigeten a Tosca címszerepét énekelem, ami szintén nagy