A képviselők márciusi ülésükön többek között a nők esélyegyenlőségével, a kényszerprostitúcióval és - a főleg nőket sújtó - emberkereskedelemmel foglalkoznak. Az unión belüli szabad munkavállalásra vonatkozóan kérdést tesz fel három liberális képviselő, köztük Szent-Iványi István. Megvitatják a képviselők a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló Gröner-Sartori-jelentést, és értékelik az európai letartóztatási parancs eddigi tapasztalatait. Terítékre kerül Bauer Edit jelentése a szociális védelemről és a társadalmi integrációról. Horst Köhler német államfő, és Mahmud Abbasz, a Palesztin Hatóság elnöke is beszédet tart az Európai Parlamentben. Az uniós állam- és kormányfők március 23 - 24-ei brüsszeli tanácskozásának fő témái is napirendre kerülnek Strasbourgban. Megvitatják az unió bővítési politikáját értékelő Brok-jelentést, valamint az agrártermékek és élelmiszerek eredet megjelölésével foglalkozó jelentéseket. Foglalkoznak a képviselők a következő pénzügyi ciklus egészségügyi, illetve fogyasztóvédelmi közösségi cselekvési programjával (Trakatellisz-, illetve Thyssen-jelentés).

A parlament külügyi bizottságában elfogadott jelentés részletesen foglalkozik a Törökország, Horvátország, Macedónia, valamint az egyéb nyugat-balkáni országok helyzetével. A képviselők szerint az európai alkotmányozás leállása miatt nem nőhet az unió "befogadási képessége".

Bauer-jelentés: az unióban 68 millió embert fenyeget a szegénység

A szociális védelemről és a társadalmi integrációról szól a szlovákiai Bauer Edit (néppárti) jelentése, amelyből például az derül ki, hogy Magyarországon az uniós átlaghoz képest kisebb a szegénység által fenyegetettek aránya. A szöveg foglalkozik a romák integrációjával és a nyugdíjrendszerek reformjával is. Az Európai Bizottság 2005. január 27-én kiadott jelentése megállapítja, hogy 2002-es adatok alapján az uniós lakosság 15 százalékát, mintegy 68 millió embert fenyeget a relatív, az adott ország nemzeti jövedelméhez viszonyított szegénység. (A számítási módszer szerint azok tartoznak ide, akiknek a jövedelme nem éri el a jövedelmek középértékének - mediánjának - 60 százalékát.) A leginkább veszélyeztetett csoportokba a munkanélküliek, a hajléktalanok és a nők tartoznak. A szegénység által kevésbé veszélyeztetett - 10 százalékosnál kisebb arányt felmutató - tagállamok körébe tartozik például Magyarország, illetve Csehország, Svédország, Dánia és Szlovénia, 20 százalékos vagy annál nagyobb szegénységi arány jellemző viszont Írországra, Szlovákiára, Görögországra és Portugáliára. A Bauer Edit által gondozott parlamenti jelentés szerint "az egyetemességen, egyenlőségen és szolidaritáson alapuló szociális védelem az európai szociális modell alapvető alkotóelemét képezi".

Az OECD-országokban jelenleg minden 100 aktív munkavállalóra 38 nyugdíjas jut, és ha a foglalkoztatási politika hosszú távon nem változik, ez a szám 2050-re 70-re emelkedhet - áll többek között a Bauer-jelentésben. A munkaerőpiacokon "az elmúlt évtizedben végbement fontos szerkezeti előrelépések ellenére a foglalkoztatás és a munkaerőpiaci részvétel szintje az EU-ban továbbra is elégtelen, a munkanélküliség számos tagállamban továbbra is magas, különösen bizonyos népességcsoportokban, például a fiatalok, az idősek, a nők és a hátrányos helyzetű munkavállalók között" - áll a szövegben. A jelentés hozzáteszi: "a munkaerőpiacról való kirekesztődés nemzeti, ugyanakkor helyi és regionális dimenzióval is rendelkezik". A jelentés elfogadásával az EP "felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdaság jelenlegi lassulása, a növekvő munkanélküliség és a munkalehetőségek számának csökkenése egyre több embert szolgáltat ki az elszegényedés és a kirekesztődés veszélyének, továbbá rontja a már érintettek helyzetét". A szöveg szerint "a foglalkoztatást a szegénység elleni leghatékonyabb védelemnek kell tekinteni", ezért ösztönözni kell a nők foglalkoztatását, és a felajánlott munkalehetőségek minőségének javítását. A jelentéstervezet felhívja a figyelmet arra, milyen nehézségekkel szembesülnek a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők, az etnikai kisebbségekhez tartozók és a bevándorlók a munkaerőpiacon, az oktatásban, képzésben. A képviselők szerint szükséges, hogy a roma kisebbség "minden tagjának megadjanak minden motivációt annak érdekében, hogy érdekeltté váljanak gyermekeik továbbképzésében, pozitív tulajdonságaik és képességeik fejlesztésében és ezen képzettségek és képességek szélesebb nyilvánosság előtt történő érvényesítésében". A szöveg szerint "a sikeres romák példái bebizonyítják, hogy egy bizonyos etnikai csoporthoz való tartozás egy demokratikus társadalomban nem jelent hátrányt".

A jelentés kitér arra is, hogy az EU-n belüli a gyermekek egyharmada házasságon kívül születik, és ez arány évről évre nő. A parlament szakbizottsága szerint "ez a tendencia indokolttá teszi, hogy az intézményként kezelt különböző családtípusok normális működésének előmozdítására hatékony módszereket találjunk". Az EP szakbizottsága "támogatja a bizottság azon szándékát, hogy a "kirekesztettség és szegénység elleni küzdelem európai évének" megszervezésével különös figyelmet fordít a szegénység elleni küzdelemre". A szöveg külön foglalkozik a szociális kirekesztettségben élő 50 év felettiek számának csökkentésével, az elöregedés kezelésével, és a nyugdíjrendszerek reformjával is.

Az állami támogatások nem ösztönözhetik arra a vállalatokat, hogy más országba helyezzék át gazdasági tevékenységüket, az uniós támogatást nyert cégeket pedig szankcionálni kell, ha bizonyos időn belül máshová költöznek - ez a lényege Alain Hutchinson (szocialista, belga) jelentésének. "A vállalatáthelyezés több tagállamban súlyos problémát jelent" - áll a Hutchinson - jelentésben. Az áthelyezés a képviselők szerint "nem csak a hagyományosnak nevezett, jelentős munkaerőt alkalmazó iparágakat érinti, mint a textilipar, a cipőipar, a kábelfektetés és a faipar, de a tőkeigényes iparágakat is, mint a kohászat, a gépgyártás, a hajóépítés, a repülőgépgyártás és az elektronikai berendezések, valamint a szolgáltatási szektor egyéb fontos területeit, mint az informatikai programok kifejlesztése és a pénzügyi, tájékoztatási illetve logisztikai szolgáltatások".

A szöveg megállapítása szerint "a regionális fejlesztési politika célja az Európai Unió valamennyi régiója fejlesztésének elősegítése; ezzel a célkitűzéssel összhangban áll a regionális fejlesztési politika és a versenypolitika közötti koherencia biztosítása, ami azt jelenti, hogy az állami támogatások nem ösztönözhetnek a gazdasági tevékenységek áthelyezésére".

A képviselők szerint sürgősen létre kellene hozni egy felügyeleti rendszert az áthelyezések gazdasági és szociális költségeinek számszerűsítésére. Az EP szankcionálná az Európai Unió által támogatott vállalatokat, amelyek a támogatás megadásától számított hét éven belül áthelyezik gazdasági tevékenységüket.

Azok a vállalkozások, amelyek az unión belül helyezik át gazdasági tevékenységüket, és amelyek az eredeti helyükön állami támogatást kaptak, de nem teljesítették a támogatásokhoz fűződő kötelezettségeiket, vagy eredeti telephelyükön a nemzeti, vagy a nemzetközi jog betartása nélkül elbocsátották a munkaerőt, ne kapjanak állami támogatást tevékenységük új helyszínén. És egyúttal zárják ki őket mind a strukturális alapok, mind az állam által nyújtott jövőbeni támogatásokból az áthelyezést követően legalább hét éven át - kérik a képviselők.

Az Európa jövőjéről folytatott széleskörű eszmecsere és az Alkotmány elkészítésével kapcsolatos munkálatok során a Konvent egyes tagjai úgy vélték, hogy az európai fiatalokban tudatosítani kell azokat a kihívásokat, amelyekkel Európa szembesül. 2003 óta javasolják egy "Európai tavasz" elnevezésű program kidolgozását, mely lehetőséget teremt a tanulók és a tanárok Európai Unióval kapcsolatos ismereteinek bővítésére. Az első kezdeményezés hatalmas sikert aratott: több mint 5 000 iskola és mintegy 750 000 tanuló vett benne részt. A 2005-ben, az Alkotmány ratifikálása keretében megújított program 6 620 oktatási intézményt érintett.

A Bizottság a fiatalok Európával szemben tanúsított bizalmatlanságát a vita intenzívebbé tételével szeretné oldani. Az Európai tavasz célja, hogy elmélyítse az Európai Unióra, illetve az uniós intézmények működésére vonatkozó ismereteket, és párbeszédet teremtsen tanulók, tanárok és az Európai Unió szereplői között Európáról és annak jövőjéről. Lehetővé teszi, hogy az Európával kapcsolatos kérdéseket a fiatalok kifejezetten életszerű megközelítésből vizsgálják, valamint tanulmányi programjukba beépítsék.

Az oktatási intézményeket felkérjük, hogy a 2006. március 21-től május 9-ig tartó időszakra szervezzenek európai cserenapokat, vitákat és találkozókat helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi előadókkal, ezáltal lehetővé téve, hogy a tanulók és tanáraik további ismereteket szerezzenek az európai projektről, és így jobban megértsék azt. Az iskolákat továbbá arra bátorítjuk, hogy vegyenek részt az Európai Unió intézményeinek működéséről és a közös európai értékekről folytatott vitafórumokban, illetve pedagógiai tevékenységekben is. Az "Európai tavasz" jó alkalom arra, hogy a fiatalok - a holnap polgárai és Európa jövőbeli alakítói - megoszthassák tapasztalataikat egymással. Annak érdekében, hogy a kezdeményezés újból sikerrel járjon, felkérünk minden európai, nemzeti, regionális és helyi döntéshozót, hogy a lehető legtöbb oktatási intézményt buzdítson részvételre, és a 2006. március 21. és május 9. között vegyen részt az iskolákban megrendezett találkozókon. A lebonyolítás megkönnyítése érdekében az Európai Bizottság a több mint 25 állam oktatási minisztériuma által megalakított Európai Iskolahálózat elnevezésű konzorcium támogatásával létrehozott egy olyan rendszert, mely a résztvevők regisztrálását, az egymás közti kapcsolattartást és a tájékoztatást szolgálja. Egy tapasztalt tanárcsoport oktatási eszközöket fejlesztett ki, hogy az érdeklődő tanárok a lehető legjobb feltételek közt dolgozhassák ki programjukat. Az "Európai tavasz" rendezvény decentralizált; az iskolák saját lehetőségeik és ötleteik szerint vesznek benne részt. Az iskolák kezdeményezései különböző formát ölthetnek: lehet tájékoztatási program és azt követő vita, lehet az európai kérdésekben jártas személyiséggel szervezett találkozó (választott képviselők, szakmai vagy szociális területet képviselő személyiségek), lehet iskolán belül vagy különböző régiókból, országokból érkező diákok között, főleg az interneten keresztül bonyolított vitafórum.

Az "Európai tavasz" elsősorban a középiskolákra (gimnázium, szakközépiskola és szakiskola) irányul. Az érdeklődő általános iskolák is részt vehetnek egyes tevékenységekben. A jelentkezés elektronikus úton történik. Az érdeklődő iskolákat felkérjük, hogy az "Európai tavasz" honlapján adják meg elérhetőségeiket, illetve annak a tanárnak vagy igazgatónak az elérhetőségeit, aki a rendezvényen megszervezni kívánt eseményért, programért vagy oktatási tevékenységért felelős.

Az "Európai tavasz" befejeztével azok a regisztrált oktatási intézmények, amelyek továbbították rendezvényük összefoglalóját vagy hozzájárulásukat, részvételükről igazolást kapnak az európai hatóságoktól.

Az Európai Iskolahálózat (EUN) az európai polgároknak szóló információs program (Prince) által finanszírozott program keretében gyakorlati segítséget nyújt a lebonyolításhoz, pl. a programot kísérő és élénkebbé tevő tevékenységek, eszközök, szolgáltatások és hálózatok kidolgozásával.