Európa-szerte legendás hírű üzletember, médiamenedzser és médiaprofesszor, Josef von Ferenczy új oldaláról az "Emberbolygó" című verseskötetével mutatkozott be, melyből sugárzik a hit, a párbeszéd alapjain nyugvó szeretet, amely a megbékélés leghatékonyabb eszköze mindenfajta emberi kapcsolatban. Ajánljuk olvasóink figyelmébe ezt a vers és aforizmagyűjteményt, Szécsi Gábor - Európai Párbeszéd Alapítvány elnöke - előszavával és a kötet két versével.

"Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban:

A XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb egyénisége, Babits Mihály írta e sorokat A lírikus epilógja című szonettjében. Babits ebben a különös ars poeticájában a költészet lényegére, a mindenkori lírikus alaphelyzetére hívja fel a figyelmet. Arra az örök küzdelemre, amelyet a mindenséget versbe venni vágyó költő folytat az alkotó alany és az alkotás tárgya közötti megbonthatatlan egység kifejezéséért. Költő az, aki ennek a megélt egységnek a jegyében tudja megragadni és megragadhatóvá tenni a teremtő ember és a teremtett valóság benső kapcsolatát, s aki hinni tud a megértett intim viszony embert formáló erejében is.

A nyolcvanhat éves Josef von Ferenczy új verses kötete, az Emberbolygó szép példát kínál az olvasónak erre a költöi magatartásra. A benne foglalt költeményeket a világgal harmonikus összhangban létezni akaró, és ezt a harmóniát az élet minden mozzanatában felfedezni képes ember álmai és vágyai táplálják. Josef von Ferenczy is a mindenséget vágyik versbe venni, hogy közelebb kerüljön önmagához, gondolatai gyökereihez, tettei értelméhez; s hogy az életéről éppen ennek a vágynak a jegyében készítsen összegzést. A verseket olvasva nyugodtan kijelenthetjük, hogy Josef von Ferenczyt, a médiamenedzsert, üzletembert, a párbeszéd eszméjének prófétáját költővé avatta az élet. A világ békéjéért, Európa jövőjéért aggódó közéleti ember eltávolodik a sablonos megoldásoktól, a jelmondatoktól, a klisé jellegű megfogalmazásoktól.

Nem tanítani akar, hanem láttatni. Saját vívódásainak, küzdelmeinek, elmúlásának tükrében szeretné megérteni és érzékeltetni törekvéseinek lényegét, mondatai és tettei értelmét. Ebben az összeállításban találunk bölcselkedő, játékos, ironikus vagy éppen drámaian fájdalmas hangú alkotásokat. A kötet írásai kifinomult, letisztult hangon vetítik elénk a változások világában harmóniát kereső költő alakját. Pontosan érzékeltetik azokat a hangulatváltásokat, amelyeket a kétségbeesés és a reménykedés között sodródó ember pillanatnyi benyomásai, érzései táplálnak. Ajánlom ezért ezeket a költeményeket mindazoknak, akik valóban megélt gondolatokból akarnak hitet, erőt meríteni egy boldogabb, harmonikusabb világért folytatott küzdelmükhöz.