Josef von Ferenczy: EMBERBOLYGÓ
Európa-szerte legendás hírű üzletember, médiamenedzser és médiaprofesszor, Josef von Ferenczy új oldaláról az "Emberbolygó" című verseskötetével mutatkozott be, melyből sugárzik a hit, a párbeszéd alapjain nyugvó szeretet, amely a megbékélés leghatékonyabb eszköze mindenfajta emberi kapcsolatban. Ajánljuk olvasóink figyelmébe ezt a vers és aforizmagyűjteményt, Szécsi Gábor - Európai Párbeszéd Alapítvány elnöke - előszavával és a kötet két versével.
"Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni, de még magamnál tovább nem jutottam. "
A XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb egyénisége, Babits Mihály írta e sorokat A lírikus epil
ógja című szonettjében. Babits ebben a különös ars poeticájában a költészet lényegére, a mindenkori lírikus alaphelyzetére hívja fel a figyelmet. Arra az örök küzdelemre, amelyet a mindenséget versbe venni vágyó költő folytat az alkotó alany és az alkotás tárgya közötti megbonthatatlan egység kifejezéséért. Költő az, aki ennek a megélt egységnek a jegyében tudja megragadni és megragadhatóvá tenni a teremtő ember és a teremtett valóság benső kapcsolatát, s aki hinni tud a megértett intim viszony embert formáló erejében is.A nyolcvanhat éves Josef von Ferenczy új verses kötete, az Emberbolygó szép példát kínál az olvasónak erre a költöi magatartásra. A benne foglalt költeményeket a világgal harmonikus összhangban létezni akaró, és ezt a harmóniát az élet mind
en mozzanatában felfedezni képes ember álmai és vágyai táplálják. Josef von Ferenczy is a mindenséget vágyik versbe venni, hogy közelebb kerüljön önmagához, gondolatai gyökereihez, tettei értelméhez; s hogy az életéről éppen ennek a vágynak a jegyében készítsen összegzést. A verseket olvasva nyugodtan kijelenthetjük, hogy Josef von Ferenczyt, a médiamenedzsert, üzletembert, a párbeszéd eszméjének prófétáját költővé avatta az élet. A világ békéjéért, Európa jövőjéért aggódó közéleti ember eltávolodik a sablonos megoldásoktól, a jelmondatoktól, a klisé jellegű megfogalmazásoktól.Nem tanítani akar, hanem láttatni. Saját vívódásainak, küzdelmeinek, elmúlásának tükrében szeretné megérteni és érzékeltetni törekvéseinek lényegét, mondatai és tettei értelmét. Ebben
az összeállításban találunk bölcselkedő, játékos, ironikus vagy éppen drámaian fájdalmas hangú alkotásokat. A kötet írásai kifinomult, letisztult hangon vetítik elénk a változások világában harmóniát kereső költő alakját. Pontosan érzékeltetik azokat a hangulatváltásokat, amelyeket a kétségbeesés és a reménykedés között sodródó ember pillanatnyi benyomásai, érzései táplálnak. Ajánlom ezért ezeket a költeményeket mindazoknak, akik valóban megélt gondolatokból akarnak hitet, erőt meríteni egy boldogabb, harmonikusabb világért folytatott küzdelmükhöz.|
A mi Európánk Több, mint fél évszázada élek emigrációban munkám fő motívuma: Magyarország és Európa. Zászlómra írva: szenvedélyesen magyar, Hű német és lelkes európai. Szenvedélyesen magyar, mert, Aki magyar az csak az lehet. Hű német, mert az életemet, Hogy élek, köszönöm a németeknek. Lelkes európai, mert az Európa ház, Minden nemzetnek otthona. Nincs többé sovinizmus, a népek gyilkosa, De van hazaszeretetcsoda, a közös Európai házunk fennkölt lobogója. |
Dal a párbeszédről Kérlek, beszélj velem! Én szólok Hozzád, Beszéljünk, kérlek! Simogatom a kezedet, Mert az Úristen a kezet Simogatásra teremtette, Nem azért, hogy üssünk vele. Megyek Veled, Repülök Veled, Miénk a Föld, Miénk az ég, Kérlek, beszélj velem! |
Josef von Ferenczy 1919. április 4-én látja meg a napvilágot. Húsz évesen már tizenhét vállalkozása van, ezek közül a leghíresebb a budapesti Ferenczy Reklám Iroda. A második világháborút követően 1948 őszén a magyarországi belpolitikai helyzet miatt emigrál. Először Ausztriában, majd a németországi Münchenben telepedik le, ahol azonnal bekapcsolódik az üzleti és a társadalmi életbe. 1957-ben megalapítja a Film Presse Agenturt. E családi vállalkozás rövid idő alatt európai hírűvé, majd Ferenczy Média néven fogalommá válik. 1971-ben az osztrák Paracelsus Akadémia szenátusának tagjává választják. 1974-ben a Német Kommunikáció Kutatási Társaság tiszteletbeli kurátorává válik. 1984-ben az Osztrák Szövetségi Oktatási és Kulturális Minisztérium médiaprofesszorrá nevezi ki. 1976-tól 1978-ig az Európai Közösségben Málta brüsszeli nagykövete. Nemzetközi érdemű kezdeményezéseit 1985-ben az Ellentétek párbeszéde, 1990-ben Román és magyar értelmiségiek párbeszéde, 1992-ben az Európa-dialógus című munkáiban fogalmazza meg. Ezek mindegyikének közös célja az európai kulturális identitás újraélesztése és az európai egység megteremtéséhez való hozzájárulás. Kiterjedt kapcsolatokat tart fenn a német közélet valamennyi fő áramlatának kiemelkedő képviselőjével. 1994 decemberétől a nemzetközi kapcsolatok építése érdekében a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezik ki. Szakmai tevékenysége mellett - még a rendszerváltás előtt - az ő kezdeményezésére jön létre először Battonyán, majd pedig szülővárosában, Kecskeméten az S. O. S. Gyermekfalu. A németországi Európa-dialógus Mozgalom után 1995-ben Magyarországon is megalapítja az Európai Párbeszéd Egyesületet, majd 1998-ban létrehozza az Európai Párbeszéd Alapítványt, amely azóta is tevékeny résztvevője a magyarországi civil életnek. 1997-ben a Magyar Honvédség érdekében végzett humánpolitikai tevékenységének elismeréseként Göncz Árpád köztársasági elnök dandártábornokká lépteti elő.1998-ban az antwerpeni Európai Egyesült Államokért Egyes ület tiszteletbeli szenátorává nevezik ki. A dialógusnak, mint alapvető kommunikációs módszernek a megteremtője. |