A magyarországi emlékdíjat - a Pulitzer örökösök hozzájárulásával - Fábry Pál, New Orleansban élő magyar üzletember alapította 1988-ban azzal a céllal, hogy a kelet-közép európai rendszerváltozást követően elismerést kapjanak a kimagasló szakmai teljesítményt felmutató magyar újságírók. Egy dologban az amerikai Pulitzer-díj közel száz éves története és a tinédzserkorú magyar Emlékdíj hagyománya és eredménye mindenképpen közös: mindkét díj az újságírás legmagasabb szakmai elismerésének szimbólumává vált. A Pulitzer Emlédíj kurátorai: Hankiss Elemér (szociológus), Bárándy Péter (jogász), Győrffy Miklós (szerkesztő), Javorniczky István (úságíró), Kepes András (újságíró), Martin József (újságíró), Rangos Katalin (újságíró), Sipos Lajos (irodalomtörténész, egyetemi tanár)

Idén tizenhatodik alkalommal adták át a Pulitzer emlékdíjakat. Öt újságírónak és egy alkotóközösségnek ítélték oda, a hazai sajtó talán legrangosabb elismerését. Az Emlékdíj összege 1000 euró minden kategóriában. Publicisztika kategória: Uj Péter és Fehér Béla. Rádiós és televíziós újságírói tevékenység kategória: Szente László. Képi megjelenítés kategória: Teknős Miklós. Életmű kategória: Lengyel László. Alkotóközösség kategória: a Figyelő szerkesztősége.

FÁBRY PÁL, ALAPÍTÓ

- Hallottuk a megnyitón, csak egy rövid időre jött haza Magyarországra. Milyen változásokat vett észre? - Nagyon nehéz Amerikából érkező utazóként megítélni azokat a változásokat, amelyre gondol. Kizárólag a város szépségében gyönyörködöm. Amit olvasok, az inkább zavaró számomra, mint magyarázó. Itt már európai világ van, sőt ugyanazok a feltételek, mint Amerikában, nincs semmi különbség. Ott is rengeteg szegény ember van, és itt is. Ott is óriási űr van a gazdagok és a szegények között, itt is. Mindenütt a világon megvannak ezek a problémák, talán még Magyarországon kevésbé, mint más helyen. A jó és a rossz emberek épp úgy jelen vannak itt is, mint máshol.

- Szívesen jön haza . . .? - Ami benne van az ember szívében, az soha nem tűnik el. Az embert visszavonzza az anyanyelve, abba a közösségbe, ahol nevelkedett. A családom annyira amerikai, hogy egy szót sem tudnak magyarul, ezért nagyon jó, hogy egyszer egy évben itt vagyok pár napra. Ez meg is fog maradni, amíg élek.

- Mivel foglalkozik mostanában? - Én már visszavonultam. De azért rendszeresen írok cikkeket újságokba. Nagyon sokat utazom, és megírom az élményeimet, csodálatos, érdekes a világ. Politikával nem foglalkozom.

FEHÉR BÉLA

- Mit jelent Önnek a Pulitzer Díj? - Nekem egyszerűen azt, hogy észreveszik az ember munkáját, elismerik. Megerősít abban, hogy jó úton járok. És folytatom azt, ami a dolgom.

- Mi a kedvenc témája? - Tárcákat írok, az élet ezer területéről.

- Mióta dolgozik a Magyar Nemzetnél? - 1975. október 1-je óta. Hűséges típus vagyok.

- Alapvetően ironikus típus? - Igen, sőt, jó értelemben cinikusnak tartom magam, de pesszimista nem vagyok.

- Mit vár a jövőtől? - Tisztességet, becsületet és szeretetet az emberek között!

ÚJ PÉTER

- Hogyan vált "Új Péterré", ami már egy fogalom? - Hogyan váltam . . . fogalommá, Jézusom! 1990-ben kezdtem újságot írni, kicsit kalandos módon. Nem újságírónak készültem, belecsöppentem. Egyfajta önkifejezést kerestem. Furcsa, de az első pillanattól adott volt az Új Péterségem, ami átveszi a kezdeményezést a sima személytelen hírújságírótól, mert hogy az is voltam. Mindenki publicistaként emlékszik rám, sokáig dolgoztam hírújságíróként. Nagyon fontosnak is tartom, hogy értek az újságírásnak ezen területéhez is. Nem végeztem semmilyen újságíró iskolát, matematika-fizika szakra jártam, onnan estem be egy szerkesztőségbe. A Népszabadság indított egy újságíró stúdiót, ott tanultam meg a szakmát.

- Mi a kedvenc területe? Mi érdekli a világból? - Ahogy öregszem, úgy foglalkozom egyre intenzívebben gazdasággal, pedig soha nem gondoltam, hogy valakit érdekelhet a tőzsde, a makrogazdaság. A fiatalabb kollégáim az Index szerkesztőségében, ahol főszerkesztő vagyok, kicsit gyanúsnak is tartanak, hogy miért érdekli ezt az embert a kőolaj árának az alakulása? De a számítástechnikai, az informatikai hírek is érdekelnek, és természetesen nyakig benne vagyunk a belpolitikában. "Hivatalból" muszáj, hogy érdekeljen a sporttól a gazdaságig minden, hiszen az eseményekhez kötődnek a dolgok. Ha van valamilyen nagy "durranás" akkor rajta vagyunk, akár forintválság, futball VB, vagy éppen választás van. Csak az a baj, ha minden egyszerre van.

- . . . és mit jelent Önnek a Pulitzer díj? - Amiért kaptam, az a publicisztikai tevékenység valójában egy pszeudó színpadi műfaj, mert amit írok, az nem hagyományos újságírás, annak inkább a paródiája. Ez egy kabaré műfaj, ami kívánja magának az elismerést, mert ha nincs - az olvasói visszajelzésektől az ilyen fajta díjakig -, nagyon hiányzik. Én is azért csinálom, ha az írásaimban kiállhatatlannak, kötekedőnek tűnök is, hogy elismerjék.

- Mit szól az édesapja, hogy így megkapaszkodott a szakmában? - Biztosan végtelenül büszke (mérnők ember, évtizedek óta tanít), de nem szoktunk erről beszélni. Igyekszem is lebeszélni őket, hogy eljöjjenek ilyen eseményekre, mert édesanyámnak megrázkódtatás, hogy a mai napig nincs öltönyöm. Mondja is, hogy merek ilyen ruházatban megjelenni a díjátadáson? Én már ilyen vagyok, úgy érzem az öltöny nekem hülyén is állna.

Az alapító Pulitzer Pulitzer József 1847-ben született Makón, Magyarországon. A díj alapításával az volt a célja, hogy megteremtse az amerikai sajtóban az elfogulatlanságot. Rájött, hogy az objektív hírszolgáltatásnak a kalandvágyó pletykaéhséggel találkoznia kell ahhoz, hogy jó cikk születhessen. A sajtócézár végrendeletében kétmillió dollárt hagyományozott a Columbia Egyetemre azzal a céllal, hogy megalakulhasson az újságírói fakultás. A legelső Pulitzer-díjat 1917. június 4-én adták át, jelenleg minden év áprilisában jelentik be a nyerteseket. A nyerteseket egy független bizottság választja, amelyet a Columbia University Graduate School of Journalism (Columbia Egyetem Újságírói Kara) igazgat. A díjat több kategóriákban osztják ki, az újságírói mellett irodalmi és zenei teljesítményeket is díjazzák. A díjat csak egyesült államokbeli újságok vagy hírügynökségek által megjelent cikkek, fényképek vehetnek részt.