Mesteremnek édesapámat tekintem . . .

Ulbrich Andrea az Operaház magánénekese. Mezzo-hangfajának megfelelően repertoárjában az operairodalom közel húsz főszerepét birtokolja, kisebb szerepekkel kiegészítve.

- Mikor döntötte el, hogy az énekes színpadot választja? - Énekes családban nőttem fel, édesapám Bottyán Endre néven, a Miskolci Operatársulat alapító tagja volt. Képét az Operaházi Múzeumban őrzik, ami nagy öröm számomra, hogy emlékét így megbecsülik. Mivel zenei környezetben nőttem fel, hamar kiderült, hogy jó a zenei hallásom, szépen énekelek. A hangfekvésem szerint volt mélységem, magasságom, csak ki kellett dolgozni. Édesapám foglalkozott velem, így őt tartom az első, igazi mesteremnek. És természetes volt számomra, csakis az énekesi pályát választhatom. Idővel az is eldőlt, hogy a közép hangfekvésben érzem magam igazán jól. Amikor a Zeneakadémiára kerültem, Andor Éva növendéke lettem. Édesapám minden előadásomat meghallgatta és kegyetlen őszinteséggel figyelmeztetett, mi szorul javításra.

- Mikor volt az első emlékezetes fellépése? - Még főiskolás koromban l988 - ban. Rossini Szevillai borbély c. operája került volna színre, de a női főszereplő megbetegedett és - a Zeneakadémia két utolsó évében már az Operaház ösztöndíjasa voltam -, behívattak a Titkárságra azzal a kéréssel, hogy ugorjak be Rosina - ként. Ha jól emlékszem, ez pénteki napon volt. Nagy feladat előtt álltam, mert még nem tudtam koloratúrázni, Rosina áriái pedig erről szólnak. Szombaton és vasárnap reggeltől-estig gyakoroltam az áriákat és hétfőn úgy mentem be a Zeneakadémiára, hogy már tudtam - Andor Éva nem hitt a fülének. Átvettük a szólamomat és aznap este sikerrel debütáltam.

- Főiskolásként több énekversenyt is megnyert. Ennek eredményeként hívták meg külföldi szereplésre? - Igen, akadémiai éveim alatt Párizsba és Brüsszelbe, mindkettőt operakategóriában nyertem és fődíjjal jutalmaztak. Így 23 éves korom óta járom a világot.

- Az idei Miskolci Operafesztiválon Judit szerepét énekli a Kékszakállúban. Bizonyára ez is szerepei közé tartozik. - Először tíz évvel ezelőtt koncertszerűen énekeltem a Zeneakadémián Oberfrank Géza vezényletével, a Rádió Zenekarával, másodszor – beugrással – az Operában, ahová Kovács János karmester hívott. Mivel csak kottából tudtam addig énekelni – egész éjjel tanultam a szerepet, hogy színpadra léphessek. Érdemes volt, mert nagy sikert arattunk.

- Az idei Kékszakállú milyen rendezésben kerül színre? -A Weimar-i Német Nemzeti Színházzal koprudukcióban, Michael Schulz rendezésében énekeljük.

- Az Operaházon kívül, még hová köti szerződés? - Németországhoz már l0 éve köt szerződés, ahol két évig éltem Düsseldorfban állandó szerződéssel. Azóta is minden évben visszahívnak. Persze, ezzel párhuzamosan, magánénekesnőként itthon is énekeltem. Ezen kívül Torinóban volt fellépésem - a legutolsó októberben -, ahol hét alkalommal énekeltem Verdi Aida c. operájában Amneris szerepét, Nicola Martinucci tenoristával. Emlékezetes előadásként őrzöm, ugyanis régi stílusban, hű egyiptomi díszletek között énekeltük, a híres Hollywoody-i rendező – Willem Friedkin irányításával, Pinchas Steinberg karmester vezényletével.

- A közel jövőben milyen szerepeket fog énekelni? - Külföldi vendégszereplésem majd Baselbe szólít. Itt Verdi Nabucco c. operájában Femina szerepét alakítom. Ez egy monumentális világpremier lesz, az ötvenezer fős Szt. Jakab Stadionban. Februárban itthon, az Operaházban Mozart Titus kegyelme c. operájában lépek fel Sextusként. Igazán szép feladatok várnak rám.

- . . . és melyik szerep áll legközelebb a szívéhez? - Az "anyaszerep", ugyanis három és féléves kisfiam a legfontosabb számomra.