FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

- Elkészült az "Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia Terv" a 2007-2013 közötti időszakra. Hol tart a társadalmi vita? Érkezett már visszajelzés - kérdeztük az FVM államtitkárát, Gőgös Zoltánt.

- Igen, sőt azt mondhatom, hogy a társadalmi vita már le is zárult, hiszen az Európai Unióhoz benyújtásra került agrár stratégiai terv egy előzetesen lefolytatott társadalmi vita alapján készült. Minden megyében tartottunk egy-egy megyei szintű agrár rendezvényt és végig vittük a teljes érdekegyeztető mechanizmuson. Tárgyalta az Érdekegyeztető Tanács és külön az Agrárgazdasági Tanács. Nem volt olyan fórum, ahol ne lett volna egyeztetve és a visszajelzéseket megpróbáltuk beépíteni. Most ugyanezt az egyeztetést folytatjuk le az Európai Unióval. Az EU filozófiája agrár ügyekben egy kicsit más, mint a miénk, ők szeretnék a jelenlegi szinten stabilizálni az európai mezőgazdaságot, mi pedig azt mondjuk, hogy azokban az országokban, ahol már a termelési potenciál 90 %-át is meghaladták ott ez érthető, de nekünk van még legalább 30 %-os potenciálnövelési lehetőségünk. Ebben van egyfajta vitánk, de remélem, meg tudunk majd egyezni a mértékekben. Bízom benne, hogy ez a megállapodás a jövő év elején létrejön és kezdhetjük a pályázati kiírásokat.

- Magyarország komoly exportot bonyolít le, melynek döntő része az Európai Unió országaiba megy. Azt gondolom, keresik és szeretik a magyar termékeket. Jelenleg is nettó exportőrök vagyunk, közel egy milliárd eurós többlettel. De ha ezt tartani akarjuk, vagy növelni, akkor rengeteg feladatunk van. Elsősorban az értékesítési taktikánk és technikánk szorul fejlesztésre, konkréten a marketingben kellene előrelépnünk. Ezen kívül szükség lenne a termelői csoportok összefogására, hogy a felvásárlókkal, az áruházláncokkal szemben, legyen alternatíva az árversenyben. Fejlődésre van szükségünk az önköltségek csökkentésénél, illetve a feldolgozási kapacitások fejlesztésénél is, ahol jobb kivitelt, eladhatóbb formát kellene produkálnunk.

- Alapvetően egyetértek, hiszen a biotermékekkel kapcsolatban jó agrár potenciállal rendelkezünk. És ezen belül bőven találhatók olyan területek, ahol a külső hatásoktól tökéletes védelmet tudunk nyújtani a biológiai növénytermesztés részére. Erre vannak intenzív próbálkozások, de nem használjuk ki teljesen a lehetőségeinket. A pályázati feltételek között, szeretnénk az ehhez szükséges jogszabályi környezet kialakításával is foglalkozni. Egyébként pedig úgy gondolom, minőségi terméket gyártunk. Élelmiszerbiztonsági előírásaink euró-kompatibilisek. Az eredetigazolás, a gyártás hátterének ellenőrzése, abszolút kézben van tartva és ez így lesz a jövőben is. A vásárlónak jogos elvárása,, ha levesz egy terméket a polcról és rá van írva, hogy minőségi magyar árú - vannak ilyen védjegyeink - akkor annak az életútja nyomon követhető legyen a szántóföldtől a dobozba kerüléséig. Mi klasszikusan híresek vagyunk az élelmiszerbiztonsági rendszerünkről, persze van még fejleszteni valónk - ésszerűsíteni és egyszerűsíteni - mert előfordul, hogy több hatóság foglalkozik időnként ugyanazzal az üggyel.

- Nagyon szeretnénk, hiszen a klasszikus Hungaricumainkat elfogadta és védetté nyilvánította az Európai Unió. Erre több új kezdeményezés is van és néhány eredmény, például a borászat, a borvidékek terén. Már Tokaj mellett Villány, Eger és a Somló borvidéke is megkapta a különleges minőséget jelentő eredet védelmét, melyet megjelölhet a címkéjén, ezzel Hungaricumnak tekinthetjük őket. Vannak kezdeményezések a pálinkagyártásban is, melyek egyértelműen kitűnő minőségre törekednek és magasabb árkategóriákat céloznak meg. Ugyancsak Hungaricum lehet például a legeltetési állattartás kapcsán a hagyományos szarvasmarha, a szürke marhától a magyar tarkáig, ezeknek köztudottan másfajta az íz és húsvilága. Hungaricum lehet még a magyar méz is, mert Európában egyedi és különleges minőséget tudnak a méhészeink produkálni.

- Szükséges ehhez törvény, illetve szabályozás-változtatás?

- Szükséges, mivel a jelenlegi szabályozás szerint, Hungaricumnak csak a klasszikus, évszázadokon át előállított terméket tekintjük. Oldani kellene a szigorú feltételeken, mivel néhány év alatt is előállíthatunk kiforrott hazai értéket, melyet be lehetne venni a Hungaricumok közé és ezzel segíthetnénk annak marketingjét.

- És milyen a piacvédelmünk?

- A leghatékonyabb piacvédelem, ha nem engedünk be mindent, hanem megfelelő minőségi kategóriákat állítunk fel. Erre az Európai Uniós tagságunkból eredően azonban korlátozott lehetőségeink vannak. Azonban úgy gondolom, példátlanul sok rossz minőségű árut szűrtünk ki az elmúlt években, tej, tojás, különféle hústermékek . . . Ami azt mutatja, hogy jó a hatósági munkánk. De nem lehet nyugodtan hátradőlnünk, mert tudjuk, hogy sok a nem hivatalos csatornákon beérkező árú, mellyel a legnehezebb bánni. Egy hivatalosan érkező terméket ugyanis végig lehet követni Európán belül, és vissza is lehet utasítani, ha valamilyen előállítási hiba történt. Belső kontroll csak a logisztitkai központokban lehetséges, ott tudnak a hatóságaink vizsgálatot végezni. A tapasztalatok szerint, legalább 20-30 % a nem hivatalosan érkező élelmiszer, de ebben benne van a hazai nem hivatalos módon előállított élelmiszer is. Rengeteg vizsgálatot végzünk, minden bejelentésre odafigyelünk. Remélem lesz eredménye és meg tudjuk védeni a fekete és silány minőségű áruktól piacainkat.

- . . . és a génkezelt termékekkel kapcsolatban mi a minisztérium álláspontja?

- Most zajlik éppen ennek a törvénynek a vitája, november végén döntés is várható. A minisztérium álláspontja egyértelmű. Magyarországnak az érdeke az, hogy GMO mentes legyen! És ebben a témában sikerült egy széles, öt párti konszenzust kialakítani, amely intenzív kiállást jelent politikai szinten. Mert beláthatatlan károkat okozna, ha Magyarországon bármilyen kis területen is megjelenne génkezelt termesztés, mert akkor országos szintű igazolást nem adhatnánk ki. Azt gondolom, meg kell tartanunk a jelenlegi génmentes státuszt és azt ajánljuk a termelőknek, maradjanak a hagyományos fajtáknál.

- Meghatározó az Európai Uniós támogatás, hiszen 2005-ben elértük az 50 %-os EU finanszírozást, melynek mértéke 2006-ban már 60 % lett. Sokat segít az EU az agrár finanszírozásban még akkor is, ha nem kapjuk meg azt a szintű támogatást, mint az EU országok átlaga. A következő hét évben 1300 milliárd forint összegű fejlesztési forrást vehetnek majd igénybe a gazdák. És ezen kívül 1400 milliárd forint közvetlen támogatást, melyet egy ideig még területi alapon, majd termelési alapon kaphatnak meg. Ez olyan típusú segítség, amellyel új alapokra lehet helyezni az ágazatot, természetesen összehangolva az "Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal".

- Van egy kutyám, ír szetter és nyolc éves. Amadeus névre hallgat, de mi csak Aminak hívjuk. Két gyerekünk mellett ő a harmadik, akinek abszolút minden meg van engedve. Családtag, ha kempingezni megyünk, magunkkal visszük. Vidéki születésű vagyok, gyerekkorom óta rajongok a kutyákért. A kutya társ, akivel néha el is lehet beszélgetni. Az egész családom egyébként kutyabolond. A feleségem, pedagógus és városi lány, a lakótelepi lakásában mégis tartott kutyát. Mi a hobbim? Imádom a Balatont, szeretek horgászni. Alapképzettségem gépész és érdekelnek a technikák, így az új horgászati módszerek is izgatnak, hogyan lehet finomítani. Nem vonzanak a halóriások. Szeretek sok kis halat fogni, amit a család el is fogyaszt. Szeretek motorozni, ezen kívül megvan a szüleim falusi háza, ahol mindig adódik feladat. Ott is van két kutyám. Régebben sokat utaztam, ismerem a világot, de ma már nem vágyom külföldre, itthon jól érzem magam.

(Szabados)