- Úgy tudom, a MEOE a nemzetközi kutyás szervezet az FCI alapító tagja . . . - Igen, de közben elmúlt több mint 100 év az alapítás óta és maga az FCI világszervezetté nőtte ki magát. Gyakorlatilag a világ kynologiájának a 80 %- át fedi le. Még azokkal a kynologiai nagyhatalmakkal is szerződéses partneri viszonyba került, mint Anglia és az Amerikai Egyesült Államok. Bár ők nem tagok, de elismerik az FCI-t és az általuk kibocsátott nemzetközi törzskönyvek létjogosultságát. Az FCI központja Belgiumban van. Érdekességként említeném, hogy a 70-es években magyar elnöke volt, dr. Sárkány Pál személyében. Jelenleg svájci az elnök, Hans Müller úr, akivel nagyon jó, személyes a kapcsolatunk, már harmadszor választották meg. Ő évente egy - két alkalommal bíróként is eljön Magyarországra.

- Önnek milyen kutyái vannak? És mióta tagja a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének? - 30 éve foglalkozom foxterrierrel. Tulajdonképpen véletlenül alakult ki nálam ennek a fajtának a szeretete, melyből életre szóló szerelem lett. Pici gyerekként a 70-es évek közepén kaptam meg első kutyaként ezt a nagyon népszerű, látványos, játékos fajtát, mert a szüleim csak kis testű kutyát engedtek meg az udvaron. A tenyésztő, akinél annakidején vettük a kutyát, rögtön beléptetett a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületébe, így harminc éve vagyok tag. Végig jártam a ranglétrát, 20 éves koromban már küllembíró lettem, melynek során bejártam ebben a minőségben szinte az egész világot. Az elmúlt harminc év alatt több világ és európa győztest és nagyon sok champion kutyát sikerült tenyésztenem.

- Ha már említette, mit kell tudnia egy küllembírónak? - Nagyon összetett feladat. Általános állattenyésztési és anatómiai ismeretekkel kell rendelkeznie, illetve a MEOE küllembírói tanfolyamát kell sikeresen elvégezni, ami komform a nemzetközi szervezetünk elvárásaival. A magyar bírói testület jelenleg 150 főből áll, mind kiváló képességű szakember, sokukat rendszeresen hívják külföldre bírálni. Én 16 éve vagyok ennek a bírói testületnek a vezetőségében.

- Az elnöki teendői közül melyek a legsürgetőbbek? - A legsürgetőbb a gazdasági stabilizáció megteremtése. Az elmúlt 2-3 évben lecsökkent a MEOE árbevétele, illetve megnövekedtek a járulékos költségek. Ebben a pillanatban komoly az eladósodásunk, melyet az elmúlt négy hónapban - amely nem sok idő -, sikerült mérsékelnünk Elsőssorban tehát a gazdasági oldalt kell erősítenünk. És égető kérdés a szakmai oldal is, pontosan az előbb említettek miatt.

- Mi a tervük? Hogyan lehet javítani az egyesület gazdasági helyzetét? - Új koncepcióval indulunk 2007-ben. A kutya kiállításainknak és az egyéb rendezvényeinknek új területet találtunk. A gazda és kutya szempontjából természetesebb, barátibb környezet mint az eddigi volt. Az összes rendezvényünket a Kincsem Parkba tervezzük, amely ideális helyen van, óriási földterülettel, ezen kívül jóval kedvezőbb gazdaságossági szempontból is. A kiállítások struktúráján változtatunk, mind a három nagy rendezvényünk - tavaszi - nyári - őszi - kapcsolódó rendezvényeket fog tartalmazni. Például divatos kutyás sportokkal és a kisállattartó társegyesületekkel közösen szeretnénk a többnapos programokat kialakítani. A tavaszi Pünkösd hétvégi nagy rendezvényünkre már több kisállattenyésztő egyesület is kért részvételi lehetőséget, például a tengeri malac, a díszmadarak . . . is jelezték, hogy szeretnének prezentációs standokat felállítani.

- Említette a szakmai oldalt, hogyan szeretnék erősíteni? - Sok, jó minőségű, nagyon szép győztes kutyánk van. De a szépség mellet fontos az egészség. Ebben van elmaradás, ezt szeretnénk erősíteni. 2007-től, minden fajtaklubnak az új tenyésztési szabályzatot kell elfogadnia. A tenyésztési szabályzat mindenre kiterjed, a küllemre, az egészségre, a tartási körülményekre. A tenyésztési értékekre, jellemzőkre nemzetközi szervezetünknek is megvannak az elvárásai, de a magyar fajtáknál, elsősorban Magyarország kívánalmainak kell érvényesülnie. Ahogy egy német fajtát mi is a német elvárás alapján tenyésztünk, az angol fajtát pedig az angolok elvárásai alapján. Egy magyar vizsla például ne csak szép és egészséges legyen, hanem tudjon dolgozni is. Ha fővárosi környezetben tenyésztik, tartják, akkor is az alapképességei meglegyenek, amit egy úgynevezett tenyésszemle keretében vizsgálunk. Mint vadászatra kitenyésztett fajta, nem szabad, hogy féljen a lövés hangjától, el tudjon hozni egy lőtt vadat, azt nézzük, meg van-e benne az ösztön. A klubok most dolgoznak ezen a szabályzaton, hogy egységes formát kapjon, mert szeretnénk átadni útmutatásként a tenyésztőknek. Prioritást adunk az egészségvizsgálatnak, ami a fajták jelentős részénél szűrővizsgálatokat is jelent, például az izületekre, szemre stb.

- Milyen tapasztalatai segítik az elnöki munkában? - Kiállítás szervezéssel foglalkozom. A legnagyobb sikeremnek tekintem a Szilvásváradon kétévente megrendezésre kerülő 3 napos rendezvényt, melyet a MEOE Egri Szervezetével és családom kutyás tagjaival együtt indítottunk. 2005-ben már kimagasló eredményt értünk el, 6000 kutya bírálata zajlott le ott, ott ahová nemhogy autópálya, de még autóút se vezet és a szállás is probléma. Az a megtiszteltetés érte ezt a kiállítást, hogy a világ legnagyobb kutya kiállításának, az angliai Birminghamban rendezett versenynek, a Cruft's Show-nak a hivatalos kvalifikációs versenyei közé sorolták. Ez egy egyedülálló szakmai elismerés, már készülünk a 2007-es kiállításra, ami Húsvét hétvégéjén lesz.

- Azonos időpontban vannak a kutya kiállítások? - Minden országnak kialakultak a megszokott időpontjai, a városai, ahol kiállítást rendeznek. Húsvét hétvége így Szilvásvárad, Pünkösd hétvége Nyitra . . . A kutyások ezt már jó előre beírják a naptárjukba. A MEOE -nek is már két évre előre rögzítve vannak a programjai.

- Munkakutyákkal is foglalkozik a MEOE? - Igen, országos munkakutya iskola hálózatunkon keresztül aktívan támogatjuk a munkakutya kiképzést és sportot. De ha már munkakutya fajtáról van szó, egy ezzel kapcsolatos kiállítási hírt is meg kell osszak Önökkel. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete idén, nemzetközi Dobermann Kiállítást szervezett (német munkakutya) melyből minden idők legsikeresebb rendezvénye vált, hiszen 600 dobermann nevezett be a világ minden részéről. Túlszárnyaltuk ezzel az anyaország ilyen jellegű rendezvényét, ahol 400 körüli volt a résztvevő kutyák száma.

- Sokakat érdekel, tart még a kutyapolitika-harc? - Ez az egyetlen problémánk, ami hosszú évek óta létezik és eddig nem sikerült megoldást találni. Pedig nagyon szeretnénk! A MEOE négy hónapja felállt új vezetése azon fáradozik, hogy egységes kinológiai képet mutassunk, ne egymás ellen harcoló szövetségek, egyesületek alkossák a kutyás társadalmat. Természetesen ehhez várjuk a minisztériumok, elsősorban az FVM-nek a segítségét, és akivel konkrét kapcsolatunknak kellene lenni, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet-ét, amely most átalakulás előtt áll. Mi türelmesek vagyunk, várunk a kutyás kérdés megoldására. Mindeközben dolgozunk, legjobb példája ennek, hogy az Európa Kiállításunk egyik főpróbája most volt Budapesten, melyet már az új elképzelések alapján szerveztünk. Ezen a rendezvényen mintegy 5000 kutya bírálata zajlott. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi évhez képest megduplázódott a nevezési létszám, komoly külföldi érdeklődés volt, 18 országból jöttek a budapesti rendezvényre.

- A jelenleg ellenzékben lévő klubok helyzete hogyan rendezhető? - Kezet szeretnénk nyújtani azon klubok tagságának, akikkel jelenleg ellentétben állunk, hogy ők is beintegrálódjanak az Európa Kiállításunk szervezésébe. Szeretnénk az ellenségeskedést megszüntetni, ezt magam és az elnökség többi tagja is így gondolja. Mindenkit visszavárunk az Egyesületbe! Az elmúlt években az ismert gazdasági helyzet miatt a taglétszámunk stagnált, ezért általános tagtoborzásba fogtunk, melynek része az amnesztia is, a tőlünk eltávolodott tagok részére. A visszatérés formáján már dolgozunk, hogy megfeleljen a jogszabályi és az alapszabályi feltételeknek. Az FCI alapszabályában rögzítette, hogy országonként csak egy szervezetet fogad el és ez Magyarországról a MEOE.

- Mekkora a MEOE taglétszáma? - Ez az ország egyik legjelentősebb civil szervezete. A 2005-ös taglétszámunk közel 17 ezer fő.

- Ismert személyiségek is felvállalták a kutyás ügyet? - Mandur László a Parlament alelnöke több alkalommal is fővédnökséget vállalt hazai és nemzetközi kiállításon. De említhetem Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét, G. Németh Erzsébetet a Parlament egyik bizottságának elnökét, a Fideszes Simicskó Lajost, aki egyik élharcosa a kutyás ügynek, vagy Kovács Kálmán exminisztert és Péterfalvy Attila adatvédelmi biztost. És folytathatnám a sort, mert sokan érdekeltek "kutyás ügyben" pártállástól függetlenül.

- Ön most jött haza Lengyelországból, ahol a 2006 évi Kutya Világkiállítás volt. A magyar kutyatenyésztők milyen sikereket értek el? - A kutyás világ hetek óta készült a lengyelországi világkiállításra, amely négynapos rendezvény november elején. Minden idők legnagyobb kutyakiállítása Európában, 21 ezer kutyát neveztek be. Mi előkelő helyet foglaltunk el, 708 magyar kutya indult Magyarországról. Ez azt jelenti, hogy benne voltunk az első nyolcban, csak azok neveztek több kutyával, akik közel vannak a lengyelekhez, a volt szovjet államok, Oroszország, Ukrajna, Litvánia, illetve Németország.

- . . . és milyen fajtákkal neveztek be a magyarok? - Nagy létszámú a magyar populáció a magyar pásztor és a vadászkutya tekintetében, de átfogjuk az összes nemzetközi fajtának a létszámát. Minden fajtában neveztek a kutyásaink. Örömmel számolhatok be arról, hogy 65 kutyánk ért el Világgyőztes címet. Emellett óriási jelentőségű, hogy az FCI által 10 fajtacsoportba rendezett kutyák közül, 3 fajtacsoportot megnyertünk, illetve egy csoportban másodikként végeztünk. Eredményeink megkoronázása pedig, hogy a kiállítás Reserve Best in Show-ja ( második legszebb kutyája ) szintén egy magyar újfoundlandi. Az eredményhirdetés alkalmával a kynologiai világ figyelme Magyarországra öszpontosult. Én magam is részt vettem családommal a Lengyelországi Világkiállításon három saját tenyésztésű kutyával olyan mezőnyben, ahová több száz foxterriert neveztek a világ minden részéről, és két Világgyőztes címmel tértünk haza.

- Milyen távolabbi terveik vannak? - Nemzetközi szervezetünktől engedélyt kaptunk, hogy 2008-ban Magyarország rendezze az Európa Kutyakiállítást. A MEOE már a harmadik alkalommal házigazdája világrendezvénynek, az első 1993-ban volt, a második 1996-ban. Októberben a Budapesti Nemzetközi Kutya Kiállításon már részt vett az FCI delegált, aki majd 2008-ban az Európa Kiállításunkat felülegyeli. Svájcból érkezett a hölgy, aki maximálisan meg volt elégedve a szervezettséggel, a fogadtatás színvonalával, a nevezési létszámmal, a kétnapos rendezvény lebonyolításával. 2007-ben még egyszer ellenőrizni fogja a munkánkat. 2008-ban pedig végig kíséri majd a teljes kiállítási programunk lebonyolítását. Mi azt szeretnénk, hogy a 2008-as Európai Kiállításunk ne egy elszigetelt rendezvény legyen, hanem igazi nagy kiállítás a főváros, és az állam által támogatva. Siker esetén egy még nagyobb léptékű rendezvény jogát, a Kutya Világkiállítást is megkaphatjuk, ami igazán megtisztelő lenne.

- Találnak a rendezvényeikhez szponzorokat, támogatókat? - Keressük a gazdasági életből, a civil szférából azokat, akik hajlandók minket szponzorálni, különösen a 2008-as Európa Kiállításunkra fókuszálva. Kölcsönösen előnyös egy ilyen együttműködés, hiszen óriási megjelenési lehetőséget tudunk biztosítani, mivel több ezres nagyságú hazai és külföldi kiállító kutyás vesz részt a rendezvényeinken, több tízezres közönség érdeklődése által kisérve. Jelentős a reklámértéke a katalógusunknak és a szóróanyagainknak is.

- Miért érdemes kutyát tartani? - Fontos, hogy a pici gyermek mellett is ott legyen egy kutya, mert önfegyelemre, felelősségre nevel. Etetni, itatni, sétáltatni kell, gondoskodni róla. Ezen kívül jó elfoglaltság is a kutya, hiszen százas nagyságrendben működnek már kiképző iskolák az országban, ahol nem csak a kiképzéssel és versenyek szervezésével foglalkoznak, hanem lehetőség van a kutyával és a családdal a szabadidő aktív eltöltésére. Idősebb korban pedig a társunk lehet, ha egyedül vagyunk. A kutyákban nem lehet csalódni, végtelen szeretet, hűség van bennük.

- Vannak gyermekei? - Két lányom és egy fiam van. A lányok 12 és 11 évesek, a fiam még csak egy éves. A lányok már rendszeres kutyakiállításra járók, a Junior handlerek vetélkedőjének résztvevői.

Központi e-mail: meoe@t-online.hu

(Szabados)

KOMONDOR: Ázsiai eredetű, ősi magyar pásztorkutya fajta. Ősi változata minden valószínűség szerint vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.

KUVASZ: Ősi magyar pásztorkutya. Elődei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, akik nyájak őrzésére használták a ragadozó vadállatok és a rablók ellen. Az Árpád kortól a XX. század elejéig, fejlett vadászösztönét felismerve, előszeretettel alkalmazták vadászatra is. A pásztorkodás megszűntével eredeti alkalmazása is csökkent, bekerültek a falvakba és a városokba is.

MUDI: A XVIII - XIX. században magyarországi terelő pásztorkutyák és feltehetőleg különféle állófülű német juhászkutyák spontán keveredéséből alakult ki.

PULI: Ázsiai eredetű magyar terelő pásztorkutya. Ősi változata minden valószínűség szerint vándorló, nomád pásztorkodással foglalkozó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.

PUMI: A XVII - XVIII. Században Magyarországon alakult ki az ősi puli, valamint az országba bekerült német és francia terrier jellegű terelő ebek kereszteződése folytán. A XX. század óta önálló kutyafajtaként jegyzik.

RÖVIDSZŐRŰ MAGYAR VIZSLA: A magyar vizsla ősei a vándorló magyar törzsekkel kerültek hazánkba. Írásos emlékeket, ábrázolásokat már XVI. századi dokumentumokban is találhatunk. Vadászati jelentősége a XVIII. századtól fokozódott. A XIX. század végén már vizslaversenyeket szerveztek Magyarországon, ahol a magyar vizslák is eredményesen szerepeltek. A fajta fejlődésében ebben az időben valószínűleg fontos szerepet játszott a pointer. Modern, szakszerű tenyésztése 1920-ban kezdődött.

ERDÉLYI KOPÓ: Ősi magyar kutyafajta, melyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlődésével használata visszaszorult a Kárpát-hegység nehezen bejárható erdőségei közé. A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A két változatot rendszerint együtt tartották.

MAGYAR AGÁR: A magyar agár ősi vadászkutyafajta. Eredete a honfoglalás korához vezethető vissza, ezt ásatások során felszínre került koponyacsontok is igazolják. Gyorsaságának növeléséhez a XIX. században különféle agárfajtákkal is keresztezték.