Az Európai Parlament szeptember 4. és 7. között tartotta a nyári szünet utáni első plenáris ülését, a franciaországi Strasbourgban.

A képviselők szavaztak a személygépkocsik regisztrációs adójának eltörlésével foglalkozó jogszabály-tervezetről és állásfoglalást fogadtak el a libanoni konfliktusról. A parlament voksolt a nők és fiatalok elleni erőszak megelőzésére irányuló Daphne III. programról (Gröner), továbbá a mentális betegekkel (Bowis), valamint az uniós intézmények tolmácsolási költségeivel foglalkozó jelentésről (Stubb) is. A képviselők meghallgatták a finn köztársasági elnök asszony, Tarja Halonen felszólalását, majd az európai szociális modell fenntarthatóságáról (De Rossa - Silva Peneda) vitáztak. A Tanács bemutatta a jövő évi uniós költségvetés tervezetét. Az EP jelentést fogadott el az USA-ba utazók személyes adatainak felhasználásáról (In't Veld), valamint az EU vidéki területei kulturális örökségének védelméről (Szifunakisz). Még nem a plenáris ülés, hanem a külügyi bizottság szavazott Törökország uniós csatlakozási felkészüléséről szóló jelentésről (Eurlings). Kedden látogatott Strasbourgba Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnök, aki José Barroso európai bizottsági elnökkel együtt részt vett az elnökök értekezletének rendkívüli ülésén, majd közös sajtótájékoztatót tartottak Josep Borrell EP-házelnökkel.

Támogatásáról biztosította az EP Kovács László uniós biztos javaslatát, amelynek értelmében fokozatosan eltörölnék az autók regisztrációs adóját. Így például nem fordulhatna elő, hogy két tagállam is adót szed regisztráció címén ugyanazon gépkocsi után. Az unió inkább a környezetbarátabb autók vásárlását ösztönözné az adórendszerrel. Jelenleg teljesen eltérőek a regisztrációs adóra vonatkozó tagállami szabályok. Van olyan ország, ahol ilyesmi nem is létezik, de olyan is, ahol az autó (adók nélküli) értékének 180 százalékát is elérheti. A regisztrációs adók rendszere – vélte az Európai Bizottság irányelvtervezetének 2005. nyári kibocsátásakor a javaslatot benyújtó Kovács László, adó- és vámügyi biztos - “az európai polgárokat sújtó kettős adóztatáshoz, és az európai autóipar megosztottságához vezet”. Az indokolás szerint emellett az uniós belső piacot is torzítja, túl sok adminisztrációval jár, és adóelkerülésre ösztönöz. Az Európai Bizottság ezért azt javasolta, hogy tíz éven belül fokozatosan (hogy a meglévő kocsik ne értékelődjenek le hirtelen) töröljék el a regisztrációs adót. Ezzel párhuzamosan a tagállamok emelhetnék a többi gépkocsiforgalmi, illetve egyéb adókat, tehát átalakulna az autók után fizetendő adók rendszere, miközben az országok sem esnének el bevételeiktől.

Jelenleg ugyanazért az autóért több ország is kivethet regisztációs adót, ha az egyik tagállamban már bejegyzett kocsit átviszik egy másikba. A javaslat értelmében a jövőben ilyenkor az autót korábban bejegyző tagállamnak vissza kell majd térítenie a regisztráció címén beszedett adó egy részét. Az EP szakbizottsága arra is felhívta a figyelmet, hogy a kettős adóztatás elkerülésére különösen ügyelni kell “azon uniós polgárok esetében, akik származási országukba térnek vissza több mint két év más tagállamban eltöltött idő után”. A javaslat további lényeges eleme, hogy a környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása érdekében a károsanyag-kibocsátáshoz kötnék az éves gépkocsiforgalmi, illetve a regisztrációs adót.

A széndioxid-, valamint szennyezőanyag-kibocsátástól és az üzemanyag-fogyasztástól függő adórésznek 2008 végéig a regisztrációs és az éves gépkocsiforgalmi adóból származó együttes bevételnek legalább 25, 2010 végéig legalább 50 százalékát kell majd kitennie – ha elfogadják a parlamenti szakbizottság javaslatát.

Az Európai Bizottság egyébként 2005 októberében hivatalosan is figyelmeztette Magyarországot: a más tagállamból behozott használt gépkocsikra vonatkozó adózási szabályait úgy alkalmazza, hogy az sérti a termékek egyenlő bánásmódjáról szóló uniós rendelkezéseket. Az Európai Parlament ebben a kérdésben – mint az adózással kapcsolatos ügyek többségében - konzultatív szerepet játszik, a végleges döntést a tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk.

Az európai utasok adatainak védelmét, az adatnyilvántartás ésszerűségét és arányosságát szeretné biztosítani az EP szakbizottsága az utasadatok átadásáról szóló EU-USA megállapodás újratárgyalásakor. A megállapodást a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni harc jegyében kötötték, azonban hatálya ebben a hónapban lejár. Szeptember 30-ig kell tető alá hozni az utasok adatainak nyilvántartásáról és átadásáról szóló új EU-USA megállapodást, miután az Európai Bíróság ezzel a hatállyal semmisítette meg a mostani egyezményt. A megállapodás szerint az utasadatok rögzítése és átadása “a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés, többek között a szervezett bűnözés elleni küzdelem” érdekében szükséges.

Mivel a döntéshozatalba a parlamentet hivatalosan nem vonták be, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság saját kezdeményezésű jelentésben ad ajánlásokat a Tanácsnak.

A képviselők egyértelműen meghatároznák, mi lehet az adatgyűjtés célja. “Kezdetben csupán a terrorizmus elleni küzdelemről volt szó, azután a nemzetközi bűnözés elleni harcról, legutóbb pedig a madárinfluenza terjedésének megfékezéséről. Vajon várható-e, hogy a jövőben általános, mindenkire kiterjedő biztonsági átvilágításra kerül sor, és hogy egy repülőút alkalmával bármilyen bűncselekmény, például adóbűntett, vagy személyes kábítószer-használat miatti börtönbüntetés vonatkozásában megvizsgálhatják az utasokat?” – kérdezi a témafelelős, a holland, liberális Sophia in’t Veld a jelentés indokolásában.

A jogalkotási eljárási problémák megoldása érdekében a képviselők szerint az unió felépítésének egyes “pillérei” közötti mesterséges megosztottságot “egy egységes, pillérek közötti adatvédelmi keret létrehozásával kell elkerülni, egy az EU-Szerződés 42. cikke szerinti áthidaló záradék révén. Ez biztosíthatná, hogy az új megállapodást az Európai Parlamenttel társulva és a Bíróság jogi felügyelete mellett lehessen meghozni – áll a jelentésben.

Az európai szociális modell értékeinek megőrzéséről szóló jelentést fogadott el az EP. A képviselők egyúttal a gazdasági és szociális rendszerek fenntarthatóságának biztosítása érdekében sürgős reformokra szólítják fel a tagállamokat. “Az európai szociális modell mindenek előtt értékekről szól. Bármilyen európai szociális modellt vizsgálunk is, annak alapját mindig az egyenlőség, a szolidaritás és az újraelosztás értékei képezik, elemei között pedig megtaláljuk az oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz, valamint egy sor egyéb közszolgáltatáshoz való egyetemes és ingyenes – vagy olcsó – hozzáférést mint állampolgári jogot, amelyek a sikeres modern gazdaság és az igazságos társadalom sarokkövei. Ez az egyik aspektus, amelyben a mi európai modellünk különbözik az amerikaitól.” Így kezdődik az európai szociális modell fenntartásáról szóló saját kezdeményezésű jelentés indokolása. A jelentés szerint “az európai szociális modell közös értékrendet tükröz, amely a béke, a társadalmi igazságosság, az egyenlőség, a szolidaritás, a szabadság és a demokrácia megőrzésére, valamint az emberi jogok tiszteletben tartására épül”. A képviselők hangsúlyozták, hogy meg kell őrizni, és tovább kell fejleszteni az európai szociális modellben megjelenő értékeket, vagyis az egyenlőséget, a szolidaritást, a megkülönböztetésmentességet az újraelosztást, illetve a kiváló minőségű közszolgáltatások minden polgár számára egyenlő hozzáférhetőségét. Az EP “meg van győződve arról, hogy nem kerülhető el a gazdasági és szociális rendszerek sürgős reformja ott, ahol ezek nem felelnek meg a hatékonyság és a szociálisan fenntartható fejlődés feltételeinek, illetve képtelenek megbirkózni a demográfiai változások, a globalizáció és az informatikai forradalom kihívásaival”. A jelentés szerint bár a foglalkoztatás és szociálpolitika nagyrészt nemzeti kompetencia, az EU is rendelkezik hatáskörökkel e területen. Brüsszelnek – vélik a képviselők – ki dolgoznia egy erősebb gazdasági és szociális keretet, “amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok saját gazdasági, társadalmi és politikai körülményeiknek megfelelő nemzeti szintű reformokat hajtsanak végre”.

A parlament felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre reformokat a tagállami szociális rendszerek pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Eközben viszont ne sérüljenek a megszerzett jogok, a kölcsönös támogatás és a generációk közötti szolidaritás, vegyék figyelembe továbbá “a változó társadalmat és munkaerőpiacot, a demográfiai változásokat, a globalizációt és a technológiai fejlődést” – áll a jelentésben.

Szeptember 4-én mutatta be a parlamentben a Tanács a 2007-re szóló költségvetési tervezetét. Ez a kifizetések szintjén 114,61 milliárd euró, az uniós nemzeti jövedelmek közel egy százalékának felhasználását tenné lehetővé a jövő évben. A Tanács 2006. július 14-én fogadta el 2007-es költségvetés-tervezetét, amely szerint az idei évhez képest 3,7 százalékkal, 125,75 milliárd euróra nő a büdzsé a kötelezettségvállalásokat, és 2,3 százalékkal, 114,61 milliárdra a kifizetéseket tekintve. Ez Romániát és Bulgáriát is figyelembe véve a 27 EU-tagország nemzeti jövedelmének 0,989 százalékát jelenti.

A vidéki Európa természeti, építészeti és kulturális örökségének védelmével foglalkozó jelentés szerint több uniós programból is támogatni kellene ezt a területet. A képviselők külön ösztönöznék, hogy állítsák helyre a vidéki közösségek hagyományainak megfelelő épületeket, és bontsák le az ilyen környezetbe nem illőket.

A vidéki térségek az unió területének közel 90 százalékát teszik ki. “Ennek ellenére a vidéki területeket és közösségeket érintő politikák nem veszik kellőképpen figyelembe egyedi jellegüket és tényleges igényeiket” - fogalmaz a Nikolaosz Szifunkaisz (szocialista, görög) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentés.

A szöveg szerint a vidéki műemlékek fizikai helyreállításán és ápolásán túl, különös hangsúlyt kell fektetni a tradicionális kisközösségek visszaállítására, egyedi kultúrájuk, hagyományaik megőrzésére és a helyi mesterségek felélesztésére.

Mivel a kulturális örökség fejlesztésére a jelentés szerint nem áll elegendő forrás a tagállamok rendelkezésére, az ezt támogató intézkedéseket beépítenék más uniós programokba. Erre - vélte a szakbizottság - lehetőséget nyújt a Kultúra 2007 program, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap LEADER+ programja, a strukturális alapok, valamint a meglévő URBAN II. és INTERREG III. elnevezésű közösségi kezdeményezések.

A kulturális szakbizottság arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy a meglévő közösségi programokon, például a versenyképességi és innovációson, valamint a hetedik kutatási keretprogramon belül támogassa a kulturális örökség megőrzését. Innen lehetne forrásokat biztosítani például kézműves és szakmai tevékenységek támogatására, új eszközök, módszerek kidolgozására - vélik a képviselők.

A szakbizottság egyébként arra is felszólítja a tagállamokat: “ösztönözzék az olyan épületek lebontását vagy átalakítását, amelyek nincsenek összhangban a közösség vagy helység sajátos építészeti jellegével, valamint a természeti környezettel és a környező épületekkel, és amelyek csökkentik ezek értékét”.

A képviselők üdvözlik, hogy az EU együttműködik az Európa Tanáccsal az európai örökség napjának megrendezésében, és javasolják, hogy szervezzék meg az európai kulturális örökség évét. A szakbizottság új kategóriát hozna létre az Európa Nostra szövetség által kiosztott, “az Európai Unió kulturális örökségének díjai” sorában. Ezzel a legjobban helyreállított hagyományos közösséget lehetne jutalmazni.