Az exportőrök bankja

- Mikor jött létre Magyarországon az Eximbank? - A jelenlegi formájában 1994-ben. A világban számos hasonló intézmény alakult ki a XX. század első felében, melyeket a kormányok hoztak létre, kifejezetten azzal a céllal, hogy a saját nemzeti vállalataik külpiaci megjelenését segítsék kedvezményes hitelekkel és garanciavállalással, biztosítással Ezeket az intézményeket Export Credit Agensy-nek nevezik, amelyekre a nemzetközi szabályozás a 70-es évek végén jelent meg az OECD szervezésében. Mi is ehhez a szabályozáshoz tartjuk magunkat. Az állami tulajdonban lévő Eximbank Zrt. szakosított pénzintézet, amely az MFB (Magyar Fejlesztési Bank Rt.) cégcsoport tagjaként, a magyar vállalkozások exportügyeleteinek elősegítésére, finanszírozási, garancia- és kockázat-megosztási termékeket ajánl. 2004. év végét követően a tulajdonosi jogokat az állam 75% - 1 szavazat mértékben az MFB Rt-n keresztül közvetetten, míg 25% + 1 szavazat mértékben az ÁPV Zrt. révén továbbra is közvetlenül gyakorolja. Alaptőkéje 10,1 milliárd forint. Hitelfelvételei mögött készfizető kezesként a magyar állam költségvetése áll.

- Gondolom, sokféle modellt lehet találni a világban arra, hogyan működik az exportfinanszírozó rendszer . . . - Valóban, nálunk azonban úgy alakult, hogy külön van a biztosító társaság (Magyar Exporthitel Biztosító Rt.) és külön a pénzintézet (Magyar Export- Import Bank Rt.). Természetesen, szoros együttműködésben vagyunk a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-vel (MEHIB) és annak következtében, hogy 2005. januárjától a fő tulajdonos a biztosítóban és a bankban is az ÁPV Rt. helyett a Magyar Fejlesztési Bank lett, részévé váltunk az MFB bankcsoportnak. Így az állami gazdaság finanszírozásának egységes rendszerében működünk.

- Bemutatná az Eximbank főbb tevékenységeit? - Tevékenységi körünkbe elsősorban export hitelek, garancia-vállalások, illetve követelés-vásárlások tartoznak. A hitelek közül a két évnél hosszabb lejáratú, fix kamatozású hitelek jelentik, a legkedvezményesebb formát összhangban a nemzetközi szabályozással. Az irányadó kamatot az OECD határozza meg, melyet minden hónapban egyszer tesz közzé. Ez olyan fix kamat, amelyet a hitel teljes futamidejére érvényesítünk, így nagy biztonságot ad az adósnak. Csak jelzésképpen említem, hogy mennyire kedvezményes ez a hitel: a hat havi dollár libor kamat 5,5% körül van, a dollár alapú hitel fix kamata pedig 6 %, ami csak 50 bázispont különbség. Kereskedelmi banktól aligha lehet hitelhez jutni ilyen alacsony felárral a piacon. A magyar áruk és szolgáltatások exportjának elősegítése érdekében már a termelés szakaszában export előfinanszírozó hitelt nyújtunk a vállalatoknak, sőt az exportkapacitások bővítése céljából középlejáratú beruházási hitellel állunk az ügyfelek rendelkezésére. A klasszikus exportfinanszírozást azonban kétségtelenül a vevőhitel jelenti. Ilyenkor lényegében átvállaljuk a magyar exportőrtől a külföldi vevő fizetési kockázatát. A hitel adósa a külföldi megrendelő, de a pénzt közvetlenül a magyar vállalkozásnak fizetjük ki az export megvalósulásakor. Arra is van példa, hogy nem magát a külföldi vevőt, hanem egy jó minősítésű külföldi bankot finanszírozunk, amelyik az így kapott forrásból nyújt hitelt a vevőnek. Ebben az esetben mi sem egy külföldi vállalat, hanem egy minősített külföldi bank alacsonyabb kockázatát futjuk. Az exportfinanszírozásban szorosan együttműködünk a magyar kereskedelmi bankokkal, amelyeknek szintén nyújtunk refinanszírozási hiteleket, áthárítva rájuk az ügyfélkockázatot. A finanszírozások közül külön kiemelném az úgynevezett Agrár Eximhitelt, ami kifejezetten a mezőgazdasági export támogatására vonatkozik. Ehhez közvetlenül a Földművelésügyi Minisztériumtól kapjuk a támogatást, amely igen kedvezményes hitel, hiszen semmilyen díjat, jutalékot nem számolunk fel és a magyar hitelfelvevő csak az alapkamat felét fizeti. Ez kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy versenyképes export árat tudjanak elérni az agráriumban termelők. Összességében évi 4 milliárd forint kamattámogatást kapunk a költségvetéstől az általunk nyújtott hitelekhez .

- . . . és garanciát is vállalnak? - Igen, a magyar vállalkozók részére, melyre a költségvetésben 80 milliárd forint van elkülönítve. A hitelgaranciák mellett fontos termékünk a tendergarancia, amely a vállalatokat abban segíti, hogy külföldi tendereken elindulhassanak. Nagyobb beruházásoknál úgynevezett jól teljesítési garanciát is nyújtunk, mert ezek nélkül nem tud jelentősebb vállalkozásra szóló megbízást elnyerni egy magyar exportőr külföldön, ezek elemi követelmények.

- Úgy tudom, segélyhiteleket is folyósítanak. Miért éri meg az Eximbanknak és az országnak? - A segélyhiteleket félre szokták érteni, mert felteszik a kérdést, hogy miért adunk olcsó pénzt más országnak, ahelyett hogy itthon használnánk fel. Valójában a segélyhitel olyan hitel, ami nemzetközi szabályok által meghatározott minimális támogatási elemet tartalmaz. Ennek döntő része a biztosítás, amit a magyar kormány magára vállal a külföldi adós helyett, de ezt a díjat a magyar állam tulajdonában lévő magyar biztosítónak fizeti meg. Tulajdonképpen a kamattámogatás a tényleges kiadás vagy költség, viszont a segélyhitel azaz eszköz, amellyel a magyar vállalatok beléphetnek a fejlődő piacokra, és az így megszerzett pozícióval élve, további üzleteket tudnak szerezni. A kötött segélyhitelnek az a feltétele, hogy a kedvezményezett ország kizárólag magyar áruk vagy szolgáltatások vásárlására költheti el ezt a pénzt, ennél fogva az ilyen hitelből megvalósított export Magyarországon munkahelyet teremt, árbevételt a magyar cégeknek, adóbevételt az államnak. Így ezek az összegek jelentős mértékben visszatérülnek. A legfejlettebb országok óriási összegeket, dollármilliárdokat költenek el segélyhitelezésre.

- Van még egy jelentős tevékenysége az Eximbanknak! - Igen a tevékenységeink között van még a követelés-vásárlás, a faktorálás, ami tulajdonképpen kockázat átvállalás, amikor a külföldi vásárlóval szembeni követelést az Eximbank megvásárolja, így a magyar exportőr azonnal a pénzéhez jut. Ennek az aránya ebben az évben jelentős mértékben megnőtt, többségük oroszországi üzletekhez köthető, ahol számos önkormányzat különböző munkákat megrendelt, azonban a saját szabályai miatt nem tud hitelt felvenni, de követelés-vásárlás formájában meg tudjuk valósítani a finanszírozást.

- Mi az Eximbank küldetése? - Az, hogy javítsa a magyar áru- és szolgáltatásexport versenyképességét, és érzékelhetően hozzájáruljon az exportorientált gazdaságpolitika megvalósításához. Különösen fontossá válnak ebben az évben az export hitelek, mivel valószínűsíthető, hogy a különféle stabilizációs intézkedések következtében a belföldi kereslet mérséklődik, a belföldi piacon a kereslet csökken. Ezért a hazai vállalkozók egyre inkább az export piacokon igyekeznek majd értékesíteni áruikat, szolgáltatásaikat, mi pedig segítségül különféle export hiteleket tudunk ajánlani.

- Kik vehetnek fel Önöktől hitelt? - Minden exportáló vállalat, a legkisebbektől a legnagyobbakig. De a kereskedelmi bankoknál is jelentkezhetnek a vállalatok, hiteleleink jelentős részét ők közvetítik, ismerik a termékeinket. Az Agrár hitelek jelentős részét például rajtuk keresztül folyósítjuk. Ebben az évben van egy nagyon lényeges változás. Korábban az Eximbank állami hátterű kamattámogatást, hiteleket csak olyan export ügyletekhez adhatott, amelyeknél a magyar árú, vagy a szolgáltatás aránya legalább 70 % volt, ez nagyon magas arány. Tavaly év elején kezdeményeztük a kormánynál, hogy ez a mérték csökkenjen, hiszen sokkal több export lehetőség lenne, ha a vállalatoknak csak az 50-60 % magyar tartalmat kellene hozzá adniuk. Sikerült elérnünk, hogy az ide vonatkozó rendeletet 2006. január 1-jétől módosította a kormány és ma már 50 % magyar tartalom mellett is igényelhetnek hitelt, ezáltal számos projekt kapott zöld utat.

- Melyek a legfontosabb terveik idén és jövőre? - Szeretnénk azt a hitelállományt megvalósítani amelyet terveztünk, különös tekintettel arra, hogy 2004-ben a finanszírozás egyik szegmense - rövid lejáratú hitelek - megszűnt, amely nagy kiesést jelentett, másfajta üzletekkel kellett kompenzálnunk. Ebben ismét változás lesz, mivel az Európai Unió maga is úgy gondolta, hogy a kis és a közepes méretű vállalatok exportjának állami támogatása fontos feladata a tagországoknak és újra megengedték a két évnél rövidebb futamidejű hitelek folyósítását export célra, bizonyos feltételek mellett. A magyar kormány elkészítette az ehhez szükséges jogszabályokat, Brüsszelben megtettük a bejelentést, most van folyamatban a vizsgálata. Várhatóan rövid időn belül pozitív visszajelzést kapunk és akkor el tudjuk kezdeni újra ezt a hitelezési tevékenységet is. Az idén már nem számítunk ebből jelentős állományra, de a 2007-es évben ez fontos része lehet tevékenységünknek. Az a szándékunk - az Eximbankról szóló törvény erre lehetőséget ad - , hogy 2007-től hiteleket nyújtsunk belföldi vállalkozásoknak külföldi befektetésekhez és vállalatok alapításához. Ha komolyan gondoljuk, hogy a magyar gazdaság növekedése szempontjából és Magyarország regionális gazdasági pozíciója szempontjából is fontos az, hogy jelen legyünk a környező országokban, akkor nem csak arra van szükség, hogy a legnagyobb magyar cégek, Matáv, Mol, OTP . . . legyenek jelen, hanem a kis és közepes méretű vállalatoknak is lehetőséget kell adni arra, hogy kihasználják azokat a gazdasági lehetőségeket, melyeket ezekben az országokban el lehet érni. És ezt mi hitelekkel támogatni kívánjuk. Már van egy minta projektünk, amelynek a tapasztalatait fel fogjuk használni a következő évben, amikor nagyobb volumenű lesz ez a fajta tevékenységünk.

- Milyen a kapcsolati rendszerük? - A korábbi időszakban elsősorban a kereskedelmi bankok voltak a partnereink, most az a feladatunk, hogy tudatosítsuk a vállalkozókban, hogy az Eximbank a magyar exportőrök bankja. Erre van kitalálva, ez a küldtetése és ezt sokszor el is mondjuk. Ezért kapcsolatban állunk a legkülönbözőbb gazdasági, pénzügyi cégekkel, szervezetekkel, a Magyar Külkereskedők Szövetségétől kezdve a Kamarákig. A MEHIB-bel való szoros együttműködésen túl további segítséget jelent az MFB csoporthoz való tartozásunk, hiszen az Eximbank termékeiről szóló alapvető információk a Magyar Fejlesztési Bank regionális és vidéki irodáin keresztül jutnak el a vállalkozókhoz.

- Az Eximbank is részt vesz a Magyar Termék Nagydíj pályázaton. Mi motiválja Önöket, hogy a támogatók között legyenek? - Fontosnak tartjuk, hogy legyen egy olyan fórum, ahol a magyar áruk megmérettetik magukat, mert ezzel növelik esélyeiket a külföldi piacokon. Ez a pályázat segíti a magyar termékek marketingjét és előnyt jelent egy külföldi pályázaton, hogy már átment egy szűrőn és valóban a legjobbak közé tartozik.

- Kérem a szakmai bemutatkozását! Miért ment jogásznak? Hogyan vált bankárrá? - Apám is jogász volt, talán a minta volt inspiráló számomra. A jogi egyetem elvégzése után ott maradtam az egyetemen a pénzügyi jogi tanszéken, közel kilenc évig. Közben félállásban dolgoztam a pénzügyminisztériumban, a Nemzetközi Pénzügyek Főosztályán. Majd volt egy kis intellektuális kanyar, elmentem az MSZMP KB-ba 1989-ben, jogi szakértőnek. Itt minden kétséget kizáróan kiderült számomra, hogy a politika nem az én világom. 1991-ben a Magyar Nemzeti Bank Tőkepiaci Főosztályára mentem dolgozni. 1995-ben alelnök lettem a Magyar Nemzeti Bankban. 1999. és 2002. között a CIB Bankban dolgoztam vezérigazgató-helyettesként majd vezérigazgatóként, ezt követően a Nemzeti Autópálya Rt. - elnök-vezérigazgatója voltam és 2005-től vagyok az Eximbank vezérigazgatója. Az egyetemen közben folyamatosan tanítottam és most is tanítok. Egyetemista koromban elsősorban jogfilozófiával és alkotmányjoggal foglalkoztam, Tölgyessy Péter után én voltam az Alkotmányjogi Diákkör elnöke. Sokáig úgy volt, hogy az Alkotmányjogi Tanszékre megyek, de szerencsémre a Pénzügyi Jogi Tanszéken kerestek kollégát, így oda kerültem. És egyáltalán nem bántam meg.

- Család, hobby? Hogyan piheni ki magát? - Három gyermekem van, 18, 15 és 10 évesek és igyekszem a lehető legtöbb időt tölteni velük. A feleségem tipográfus művész. Hogyan pihenem ki magam? Kondicionáló terembe járok, minden nap eddzek. Sokat olvasok, és nagy mennyiségben hallgatok zenét, elsősorban Maria Callast, akinek a hangja mindig elbűvöl . . .

(Szabados)