Vendégségben Nyíregyházán
Polgármesteri vallomás
Üdvözlöm az újság olvasóit! Csabai Lászlónénak hívnak és 12 éve vagyok a legkeletibb magyar nagyváros polgármestere. Engedjék meg, hogy bemutassam Önöknek Nyíregyházát, az én városomat. Ám mielőtt belekezdenénk a sétába, egy vallomással tartozom. Kötődésem a település irányításához 1986 - ban kezdődött, ekkor tanácselnökként dolgoztam a Nyírség szívében. Mivel az Élelmiszeripari Főiskolán szereztem üzemmérnöki diplomát, álmomban sem hittem volna, hogy egykor politikusként fogok dolgozni. Karrierem még a nyolcvanas évek elején kezdődött és a rendszerváltás éveit leszámítva töretlen. Sokszor megkérdezik tőlem, mi lehet a titka annak, hogy évek óta élvezem a nyíregyháziak bizalmát. Nehéz erre választ adni. Talán nincs is titok, egyszerűen csak arról szól a történet, hogy számomra a legfontosabb a városlakók nyugalma, a kiegyensúlyozott élet megteremtése és a jövőbe vetett hit. Hiszek abban, hogy egy hátrányos térségben is lehet élhető, szerethető várost építeni, ha a politikusok a város lakóival közösen dolgoznak, együttműködnek és képesek egymás elképzelésit meghallgatni. A saját életpályám is azt bizonyítja, hogy a legreménytelenebb helyzetben is érdemes vállalni a nehézségeket, mert ha keményen dolgozunk, azt értékelik a választók. 1994-ben a Horn kormány a jelenlegihez hasonló megszorító intézkedéseket tervezett, mégis sikerült elnyernem a polgármesterséget. Természetesen tudtam, hogy nem vakíthat el a győzelem fénye, mert számunkra nagyon nehéz időszak következik. A helyzet most 2006-ban kísértetiesen hasonlít a 12 évvel korábbihoz. Megszorítások idején nehéz elhinni, hogy az elvonások, a kedvezmények megszüntetése, a növekvő adóterhek, az állampolgárok érdekeit szolgálja. Azt sem könnyű a polgároknak megmagyaráznom, hogy az önkormányzati kérdésekben, helyben döntünk és csak másodlagos az országos politika. Abban bízok, hogy nem csak az érzelmeikre hallgatnak a nyíregyháziak, hanem a döntéseiknél számvetést is készítenek. A jelenlegi adatok szerint ugyanis Nyíregyháza töretlen fejlődése a következő években sem torpan meg, sőt az uniós források segítségével, közös összefogással történelmi esélyt kaptunk arra, hogy felzárkózzunk Európa nyugati nagyvárosaihoz. Hogy miért hiszek ebben, kiderül a következő fejezetekben:
Nyíregyháza története
A Nyírség fővárosa fiatal város. Zsenge kora ellenére mégis izgalmas időutazást tehet az, aki leporolja a település krónikás könyveit. Találkozhat majd a tehetséges és okos Károlyi gróffal, aki szlávokat telepített a török háborúk után a vidékre. Hatzel Márton polgármesterrel és a város honvédeivel, akik bátorságukkal tűntek ki az 1848-49-es szabadságharcban. Krúdy Gyulával, aki talán a Sóstói tó vizén látta meg ringatózni először Szindbád hajóját. No de ne szaladjunk ennyire előre.
Nyíregyháza nevének Nyír előtagja már a XIII. században felbukkant. A XV. század közepén közel négyszáz lakójával népes helynek számított "Nyíregyház", azonban a török haburúk alatt elnéptelenedett. A település "újjászületése", csak 1753-tól kezdődött el, amikor gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. A szervezett betelepítés, bevándorlás során néhány év alatt több mint kétezer evangélikus szlovák (tirpák) jobbágy érkezett ide Békés megyéből, és a Felvidékről. A város a betelepítés után fél évszázaddal olyan tehetőssé vált, hogy pénzen megváltotta földesúri terheit. A folyamatosan fejlődő Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett. A város gazdasági, kulturális és demográfiai fejlődése az 1960-as évektől folyamatos. Ma a 120 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város a térség gazdasági motorja. Számtalan közművelődési és sportintézménnyel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, az ország második leglátogatottabb Állatparkjával, Aquarius élményfürdővel és gyógyhatású fürdővel, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.
Bátran ajánljuk!
Jóllehet Nyíregyháza a szakemberek szerint csak egyetlen igazán jelentős műemléképülettel, a betelepített szlovákok által emelt Evangélikus templommal büszkélkedhet, azonban számos olyan látnivaló akad, amely megéri a fáradtságot. A Város szívében a Kossuth tér lehet minden gyalogtúra kiindulópontja. Itt található a Városháza, amely az egyik meghatározó épülete a térnek. A polgármesteri hivatal tőszomszédságában három fontos épület található; a szépen felújított Takarékpalota, a patinás Korona-szálló és vörös téglákból emelt Római katolikus társszékesegyház. Innen néhány perces sétával juthatunk el a Megyeházához, amely Alpár Ignác tervei szerint épült. A nyíregyházaiak rendkívül büszkék színházukra, amely az elmúlt években kétmilliárd forintból újult meg. A több mint 100 éves épületben 25 éve önálló társulat működik, és itt rendezik meg évről- évre a nagy sikerű Vidámság és Derű Országos Seregszemléjét, a Vidor fesztivált. A város mindezek mellett számos, a századfordulón épült szecessziós épülettel is büszkélkedhet. A szabolcsi megyeszékhely ékszerdoboza Sóstó. A város tüdejében a Sóstói erdőben megbúvó szikes tó már Krúdy Gyulára is nagy hatással volt. Az elmúlt években jelentős beruházások zajlottak ebben a városrészben, például a gyógyhatású strandfürdő mellé egy minden igényt kielégítő élményfürdő épült, amely az Aquarius fantázianevet kapta. A komplexumban található hullámmedence, csúszdák, kisgyermekek számára kialakított medencék és játszótér, de lehetőség van pezsgőfürdőzésre, szaunázásra, gőzfürdőzésre is. A fürdő közelében található az ország második leglátogatottabb Állatparkja. A Sóstó-Zoo-ban 140 év után először Magyarországon Elefántház épült, amelynek immár 3 lakója is van, de az Afrika panoráma kínál még rinocéroszokat, zsiráfokat és egyéb egzotikus állatokat is. Sóstón található még a térség egyik legszebb skanzenje a Múzeumfalu, amely szinte egész évben izgalmas programokkal várja a látogatókat.
A nyitott város
Nyíregyháza sokak szerint egy igazi nyitott város, amely szívesen fogadja a látogatókat és befogadja a letelepülni vágyókat. Hosszú évek teltek el, míg Nyíregyháza és környékén az országos átlag alá süllyedt a munkanélküliségi ráta, amíg az uniós pályázatoknak és a beruházásoknak köszönhetően most már évről- évre 30 milliárd forint fölé kúszik az éves költségvetés. Az erőfeszítéseknek köszönhetően az elmúlt négy év alatt a városban szinte egyetlen olyan kerület sem található, ahol ne történt volna európai mértékű beruházás. Az életminőséget nagyban javítja, hogy tovább fejlődött a már elkezdett ivóvíz és szennyvízprogram. Az elmúlt négy évben több mint 5000 panellakás energiatakarékos rekonstrukcióját is elvégezték a városban és rövidesen újabb 5000 készülhet el.
Egy milliárd forintból újult meg a város könyvtára, amely jelenlegi formájában a térség egyik legmodernebb intézménye, hiszen Gutenberg Galaxis mellett már a jövő, a digitális világ is helyet kapott benne. A felújított intézmények sora szinte végtelen: iskolák, orvosi rendelők készültek el, sőt teljes rekonstrukción esett át a megyei bíróság és az ügyészség komplexuma is. A legnagyobb változás az úthálózatot érintette. A városba vezető főbb közlekedési útvonalak négy sávosra szélesedtek és ugyan csak jövő nyáron adják át az M3-as autópálya Nyíregyházáig vezető szakaszát, de már rendelkezésre áll egy nyolc kilométeres szakasz, amely a kamionforgalmat igyekszik a belvárosból elterelni. Az elmúlt években sikerült a város Ipari parkjának területeit szinte 100%-ban értékesíteni. A 4-es út és az új autópálya szegletében egy 125 hektáros területen ma olyan világcégek telepedtek le többek között mint az Electrolux, a Felxtronics, Henelit, Hirsch és a Schlosser. Az elmúlt négy évben egy új iparág megteremtése is kezdetét vette Nyíregyházán. Az idegenforgalom fejlődését szolgálja a közel két milliárd forintból megépített Aquarius élményfürdő, az állatparkban kialakított Elefántház és a Krúdy Vigadó felújítása. Persze mindez nem működhetne a helyi vállalkozók áldozatvállalása nélkül. Sóstón a befektetők segítségével már négycsillagos szálloda is épült, minden igényt kielégítő, szállodával és étteremmel is ellátott horgásztó is rendelkezésre áll, valamint önerőből létrehozott szabadtéri színpad is várja a turistákat.
A jövőt fürkésző szemek . . .
A Nyíregyházára látogató beruházók és szakemberek szerint a város rendkívül gyorsan reagált az uniós csatlakozás után megjelenő kihívásokra. A városvezetés a második Nemzeti Fejlesztési Terv főbb irányvonalait megismerve kidolgozott egy programot, amely egy korábbi híres, helyi polgármesterről a Bencs nevet kapta. Ez a tervezet hosszú időre meghatározhatja a település fejlődését, hiszen a 2007 és 2013 közötti, uniós gazdasági ciklus megszerzésére koncentrál. Az elképzelések szerint néhány éven belül teljesen átalakul a belváros, hiszen kiépül a várva- várt kiskörút és így a történelmi városmag teljes területe sétálóutcává alakulhat. A város terveiben szerepel az is, hogy a népszerű Állatpark mellett, a gyerekek hadát vonzó tematikus parkot építsünk, így növeljük a látogatók és turisták számát. Az M3-as autópálya átadása után várhatóan megépül a települést nyugati irányból elkerülő út is, amely a jelenlegi közlekedési gondokra lehet gyógyír. Sőt az autóforgalmat a belterületre tervezett összekötő utak építése is megkönnyítheti.
Ahol jó élni!
Nyíregyháza sokak szerint az egybefüggő terek és parkok városa. Környékén szinte érintetlen tavak, vadregényes erdők is találhatóak. 25 kilométerre fekszik tőle Tokaj, és rövid autós kirándulással elérhető innen az érintetlen Felső- Tisza vidék is. A kedvező földrajzi helyzete mellett az "élhető város" minősítést is kiérdemli. A városlakók ugyanis könnyen találnak itt munkát, jó a tömegközlekedése és a vidék legnagyobb kórháza biztosítja a megfelelő egészségügyi ellátást. Az oktatás szempontjából Nyíregyháza iskolaváros, ahol a tucatnyi általános iskola mellett, országos hírű középiskolák állnak a diákok rendelkezésére. Mindezek mellett két főiskola és egy egyetem is a város hírnevét öregbíti. De a város a befektetők számára még mindig kiaknázatlan terület, hiszen jól képzett munkaerő és kiváló minőségű infrastruktúra, egyre bővülő úthálózat várja a letelepedni vágyókat Nyíregyházán.
Regionális léptékkel
Nyíregyháza az Észak- Alföldi régió második legmeghatározóbb települése. Jóllehet örök versenyben lesz Debrecennel, azért a két település az együttműködés és a feladatmegosztás lehetőségeit is képes kialakítani. Az uniós elvárásoknak megfelelően máris megtörtént a különböző regionális intézmények felosztása, melyek egy részének Nyíregyháza ad majd otthont. A két város együttműködésében rendkívül fontos elem, hogy közös logisztikai térség létrehozásán fáradozunk, amely a jövőben az egyik legfontosabb jövedelemi forrása lehet a régiónak.
Gyógyturizmus után programturizmus
Ki ne hallott volna már a VIDOR fesztiválról, a gyümölcskarneválról vagy éppen a világsikert halmozó Cantemus kóruscsaládról? A nyíregyházi recept ugyanis bevált, sikerült az elmúlt években olyan programokat, nagyrendezvényeket kitalálni, amelyek vonzzák a kulturális csemegére vágyókat. Az osztatlan siker nem maradhat el ott, ahol minden év szeptemberében az ország legjobb komédiái versengenek egymással a Vidámság és Derű Országos Seregszemléjén. Ahol egyedülálló ingyenes világzenei koncertek mellett, filmvetítés, és a humor nagyágyúi várják az érdeklődőket. A siker garantált ott, ahol az ország legízletesebb gyümölcseivel díszítik fel a járműveket, hogy egy pompás menet keretében végigvonuljanak a város utcáin. Az is természetes, hogy mesze földről eljönnek egy olyan településre, ahol a kiváló zenepedagógusoknak köszönhetően az egész világot meghódító kóruscsalád működik. A Kossuth díjas Szabó Dénes igazgatásával fennálló Cantemus Nyíregyháza védjegye a nagyvilágban és reméljük, rövidesen Magyarországon is így lesz.
Epilógus
Köszönöm, hogy velem tartottak és vették a fáradtságot, hogy megismerjék Nyíregyházát. Remélem felkeltettem a figyelmüket és a közeljövőben itt találkozhatunk, a Nyírség szívében!
(Z. Pintye Zsolt)