- Úgy tudom, a kerület lakói büszkék nemcsak a városrész történelmére, hanem a jelenére is, az európai világvárosokra jellemző látványra, a közelmúlt robbanásszerű fejlődésére. Ön mit emelne ki az eredményekből, a városfejlesztésből? - kérdeztük Dr. Tóth József polgármestert. - A tudatos városfejlesztés álláspontját képviseljük, ezért éves programunk van, de ezen belül rendelkezünk közép és hosszú távú tervvel és elképzelésekkel is. Ezeknek természetesen összhangban kell lenniük. A hosszú távú programban azt rögzítettük, hogy a kerület fejlődésében a lakásépítkezés lesz a meghatározó amellett, hogy a nem lakás céljára szolgáló épületeket, így az irodákat, kereskedelmi szolgáltató egységeket is folyamatosan fejlesztjük. Ezt még 2000-ben határoztuk meg 15-20 évre. Úgy tűnik, mindez megvalósul, hiszen a fővárosi lakásépítkezéseknek évente kb. 25-30 %-a, az irodaépítkezéseknek a 40 % a realizálódik a XIII. kerületben. Ez a továbbiakban is így lesz.

- A fővárosi kerületek közül önök elsőként készítették el az Európa Tervet, amit el is fogadtak. Ebben körvonalazzák a kerület fejlődési irányait a 2007-2013-ig terjedő időszakra. Kiemelne néhány megvalósítandó projektet? - Aki Európai Uniós pénzre pályázik, annak rendelkeznie kell ilyen tervvel. Mi ebben azokat a projekteket fogalmaztuk meg, amelyek értéket jelentenek az elkövetkező időszakban és alátámasztja az esetleges pályázati indokoltságunkat. Új-Lipótvárosban az értékmegőrzésre törekszünk, ennek keretében néhány tíz háznak a védettség alá vételét is kezdeményeztük. Ott a tetőtér beépítés és foghíj beépítések lesznek a jellemzőek. Rehabilitációs területünk a Szabolcs utca környéke kibővült a Malom házakéval, így ez komplett város rehabilitációs terület lett. Kialakul egy zöld parti sáv is, és reményeink szerint megépül az Aquincum-híd és a körvasút sori körút is. Barnamezős beruházások lesznek. És azt mondhatom, hogy ma már nem csak a Váci úton, hanem a Röppentyű utcában, a Béke úton, a Lehel úton és a Tatai úton is épülnek új irodaházak.

- Hogyan tudták ilyen vonzóvá tenni a XIII. kerületet a befektetők számára? - A korábbi időszakban, még a 90-es évek közepén adtunk kedvezményt az építményadóból. A későbbiekben pedig egyre vonzóbb befektetési területté vált a kerületünk, mert a tudatos városfejlesztés és a kiszámíthatóság biztonságot ad. A vállalkozók megtapasztalták, hogy a tőkéjük megtérül, és számításaik megvalósulnak. Harmadrészt infrastrukturális fejlettség is van a kerületben, melynek bővítése folyamatos. Ezek az elemek azok, amelyek miatt a mi kerületünket vonzó befektetési területnek tekintik a vállalkozók. És, mivel a kerület fejlődik és szépül, az itt lakóknak a vagyona is évente 5-6 %-kal gyarapszik, mert a XIII. kerületben felértékelődtek az ingatlanok. Az itt élők ennyivel vagyonosabbak lettek, ami persze csak akkor érzékelhető, ha lakást vagy ingatlant cserélnek.

- A kerület vezetése meghallgatja az itt élő vállalkozók véleményét? Hogyan tartják velük a kapcsolatot? - A XIII. kerületben 26 ezer vállalkozás működik. Ebben benne vannak a társas és az egyéni vállalkozók egyaránt. A nyári időszakban az egyik feladatunk, hogy ezekkel a vállalkozókkal találkozzunk. Természetesen van lehetőség a találkozásra egész évben a Kereskedelmi Kamara kerületi tagcsoportjában is, például ha egy csoportnak az érdekei megjelennek. Ilyen volt az okmányirodák megalakulásakor, amikor a cégek azt kérték, hogy a forgalmi engedélyeket csoportosan igényelhessék. Illetve mi is keressük a Kereskedelmi Kamarát egyeztetésre, például a kis üzletek nyitva tartása miatt. Összességében azt mondhatom, hogy a Kereskedelmi Kamarával és szervezeteivel jó a kapcsolatunk. Minden évben - most is - szeptemberben tartjuk a Vállalkozók Báját jótékony céllal. A befolyt pénzt hol közbiztonságra, vagy szociális célra, illetve gyermeksegélyezésre fordítjuk.

- A cégek és vállalatok az adójukon kívül még mivel segítik a kerületet? - Egyrészt a környezetük karbantartásával, védnökséget vállalnak a közterületek állapotának javításában, illetve megóvásában. Ezen túlmenően, a közalapítványokon keresztül járulnak hozzá karitatív céllal a gyermekek életkörülményeinek javításához, illetve a szociális területet vagy a közbiztonságot támogatják. Ez az a három terület, ahol a vállalkozók szívesebben vállalnak szerepet és feladatot.

- Az Ön kerületében van a legkevesebb munkanélküli (2 % alatt), hogyan érték el ezt az eredményt? - Legutóbb 1, 6 % volt, de ebben van látencia is, hiszen látjuk, hogy a szociális osztályon évente 26 ezer állampolgár jelenik meg. Akik az ellátó rendszerből kiestek, azok léptek be a szociális ellátó rendszerünkbe. Persze azzal, hogy a kerület fejlesztése ilyen dinamikus, ez automatikusan a foglalkoztatás javulását is elősegítette. Másrészt folytattuk a munkahelyre történő visszaterelést, azt a know-how-t, amit 6 évvel ezelőtt indítottunk el. Ezt a szociális ellátó rendszerünkben alkalmazzuk, melynek az a lényege, hogy először nem átképzésre irányítjuk azokat, akik kiestek a munkából, hanem munkahelyet keresünk számukra. Azt tekintjük visszavezetettnek, aki a közhasznú munkát folyamatosan vállalta és legalább fél évet folyamatosan dolgozott egy helyen. Ehhez kapunk állami támogatást, de kerületi forrás is kell hozzá. Mi ezt fontosnak tartjuk, mert egy átmeneti időszakot követően, visszavezethetők a programban részt vevők a munka világába.

- A feladatok prioritásában konszenzus van a lakossággal, a kerületi vállalkozásokkal? Hogyan látják, értékelik az emberek a kerület vezetőinek munkáját? - Ezt október 1-jén meg fogjuk tudni, mert akkor mondanak véleményt a munkánkról. Folyamatosan tartunk lakossági fórumokat - szabályozási tervről és más speciális, szakmai témákban is -, ahol megismerhetjük az itt lakók igényeit, felfogását. Másrészt készítünk felméréseket az önkormányzat saját részére, például mérjük a közszolgálat iránti elégedettséget. A hivatalban 260 ezer ügyirat keletkezik egy évben, és többszázezer ember keresi fel. Mi ezeken keresztül tudjuk mérni a lakosság elégedettségét.

- Október elsején választanak újra polgármestereket és önkormányzati képviselőket. Ön milyen programmal indul? - A Magyar szocialista Párt jelöltjeként indulok a mostani választáson is és elfogadom a pártom programját. Nincs külön polgármesteri programom, csapatban szeretek dolgozni, mert akkor van lehetőségem a kerülettel kapcsolatos elképzeléseimet, terveimet végrehajtani

- A jövőben milyennek szeretné látni a kerületét? - Egy-egy ünnepi beszédben fel szoktam vázolni, hogy lelki szemeim előtt milyen lesz a XIII. kerület a jövőben. Amikor néhány év múlva újra elolvasom a beszédeimet, akkor látom, hogy a jövő már a múlt, mivel gyorsabb a fejlődés, mint amit reméltem. Most azt látom, hogy ezt a dinamikus fejlődést meg tudjuk tartani a következő 15-20 esztendőben. Az itt élők életminősége az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokon túlmenően, a szépülő környezettel mind élhetőbbé és jobbá válik. Jó lesz itt élni.

. . . és a Margitszigetnek milyen lesz a jövője? - Közösen készítjük a fővárossal a szabályozási tervet a Margitsziget fejlesztésére. Mi egy Közhasznú Társaságot kezdeményeztünk, amely erősítené változatlan funkcióval a sport és szabadidő tevékenységet, a rekreációt a szigeten. És van egy nagyszabású Duna-tervünk a Duna parttal kapcsolatban, amely meg fog élénkülni az elkövetkező években. Ki fogjuk használni a vízi közlekedés előnyeit, hiszen a Fóka-öbölből 8 perc alatt be lehet jutni a városközpontba. Fejleszteni fogjuk - a nemzetközi világban jellemző módon - a vízi-turizmust és a Duna part szórakoztató jellegét.