A népi bölcsesség úgy tartja: először mindenki a saját portáján tegyen rendet. Josep Borrell, a parlament elnöke és Julian Priestley főtitkár ma aláírta az "Európai Parlament környezetvédelmi nyilatkozatát", melyben az EP kötelezettséget vállalt arra, hogy a munkaszervezésnél és az intézmények üzemeltetésénél a legmesszebbmenőkig szem előtt tartja a környezetvédelmi szempontokat.

"A mezőgazdasági és élelmiszer-ágazat mind az új, mind a régi tagállamokban legalább részben nyert a bővítéssel - az új tagállamok piaci szereplői a mezőgazdasági támogatások és a kereskedelmi lehetőségek növekedésének látták hasznát, míg az élelmiszer-feldolgozó ipar és a nemzetközi kereskedelem a régi tagállamokban növekedett" - áll a szövegben. Az EP csütörtökön nagy többséggel, módosítás nélkül fogadta el a Tabajdi Csaba (szocialista) által készített jelentést. A képviselők úgy ítélik meg, hogy az új tagállamok integrációja összességében sikeres volt, azonban például "a beszerzési árak és a támogatások növekedését részben ellensúlyozta a termelési költségek jelentős emelkedése (többek között az üzemanyag, az energia és a műtrágya, valamint a növényvédő szerek és a gépek árainak emelkedése)". A képviselők úgy vélik, a bővítés "nem rótt elviselhetetlen terhet a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésére, nem igényelt jelentős változásokat az uniós költségvetés tekintetében". Ugyanakkor "a piaci és közvetlen kifizetések keretének befagyasztásáról, valamint a 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervről szóló határozatok azonban 2007-től kezdődően a szolidaritás elvén alapuló áldozatot követelnek majd az EU-15-öktől" - áll a szövegben. A jelentés emlékeztet: a csatlakozási szerződések az új tagállamokban nyújtandó közvetlen kifizetésekre hosszú átmenetet (9 év) és alacsony kezdő szintet (25 százalék) állapítottak meg, miközben a belső piaci és a költségvetési hozzájárulással kapcsolatos szabályok teljes mértékben vonatkoznak rájuk. A képviselők szerint "az új tagállamok költség- és jövedelemszintjei nem indokolják az ilyen mértékű megkülönböztetést, amely az új tagállamok mezőgazdasági termelői számára egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtett". A jelentés szerint "az EU-10-ek és az EU-15-ök különböző közvetlen kifizetési szintjei nem biztosítottak azonos feltételeket, ennél fogva a termelők több új tagállamban még a saját belföldi piacaikon is teret veszítettek, amihez különösen a harmadik országokból érkező, a megváltozott vámeljárásnak köszönhetően megnövekedett behozatal és kivitel által teremtett versenyhelyzet járult hozzá". Az EP "hangsúlyozza, hogy az új tagállamokat kényszerítették a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések alkalmazására, amelyek a társfinanszírozás egy formájának és gyakorlatilag a közösségi közvetlen kifizetések renacionalizációjának tekinthetők, valamint amelyek a különböző új tagállamokban súlyos politikai és gazdasági nehézségekhez vezettek, mivel súlyos terheket róttak a nemzeti költségvetésekre és korlátozták az állami támogatási rendszerek alkalmazásának lehetőségét". A szöveg emlékeztet, az új tagállamok többsége arra kényszerült, hogy közösségi vidékfejlesztési előirányzataik egy részét átcsoportosítsák a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések céljaira. A 2004-es adatok szerint az új tagállamokban a teljes terület 22 százalékát hasznosítja a mezőgazdaság, míg ez a régi tagállamokban csupán 4 százalék. A mezőgazdasági munkások aránya a teljes dolgozó lakossághoz képest az új tagállamokban 13, a régiekben pedig 1,6 százalék. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 2,8, illetve 1,6 százalék.

Javier Solana, az uniós kül- és biztonságpolitika főképviselője is részt vett azon a plenáris ülésen, amelyen az EP a terület 2007-es kilátásait vitatta meg. A vitában egy magyar képviselő szólalt fel. Szent-Iványi István (liberális) azt mondta, "ennek az évnek az egyik legfontosabb külpolitikai kihívása a közös energiaügyi külpolitika alapjainak a megteremtése". A képviselő szerint "hiba lenne azt gondolni, hogy bármely tagállam rövid távú érdeke az Európai Unió közös energiabiztonságának érdekétől eltérhet, vagy azt veszélyeztetheti. Összehangolt fellépésre, hatékony koordinációra és a döntéshozatali mechanizmusok kialakítására van szükség". Szerinte az energiaforrások diverzifikációjához a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is aktivizálódnia kell az uniós külpolitikának. Szent-Iványi úgy vélte, a Nabbucco-vezetéknél "legfőbb ideje, hogy végre a konkrét tervezés és a megvalósítás fázisába lépjünk". A képviselő azt mondta, "Európának elemi érdeke, hogy területének védelmére és a potenciális fenyegetések elhárítására alkalmas képességeket fejlesszen ki vagy állítson hadrendbe. Amíg erre nem képes és nem kész, addig a tagállamoknak joguk van az önálló cselekvésre. Ezt a jogot nem szabad megtagadni Lengyelországtól vagy Csehországtól sem."

Meghatározó szerepet kíván játszani az Európai Unió Koszovó státuszának végleges rendezésében - állapítja meg az EP által elfogadott jelentés. A képviselők támogatják a tartomány státuszával foglalkozó Ahtisaari-tervet. A szöveg szerint Koszovó multietnikus jellegének fenntartásához még jó ideig szükség lesz nemzetközi katonai jelenlétre. Az EP azt szeretné, ha Koszovóban minden nemzetiség stabil jogi alapokon nyugvó, kiterjedt önkormányzatisággal rendelkezne, és az iskolákban az oktatás nem csak szerb és albán, hanem roma nyelven is folyna. A roma és a skáli etnikum jogainak tiszteletben tartását a jelentés külön kiemeli, és szorgalmazza a lakhelyükről elűzött menekültek helyzetének megnyugtató rendezését. A politikai berendezkedés demokratikus kialakításán túl, a terület fenntartható fejlődését az unió a gazdasági alapok megteremtéséhez kötné, ezért olyan megállapodás elfogadását szorgalmazza, mely "hozzáférést biztosít Koszovó számára a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez, és ezáltal lehetővé teszi a gazdasági felzárkózás megindítását és a munkahelyteremtés feltételeinek létrehozását". A tervezett EP-állásfoglalás "támogatja azt a nézetet, amely szerint hosszú távon a Koszovó jövőbeli jogállása tekintetében talált megoldás abban is rejlik, hogy Szerbia és Koszovó balkáni szomszédaikkal együtt az EU részévé válnak, mivel a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban rejlik". A vitában a szocialista frakció nevében szólalt fel Tabajdi Csaba. A képviselő szerint Koszovó helyzetének stabil, fenntartható rendezése a Nyugat-Balkán egészének stabilitása szempontjából döntő jelentőségű. Az EU-ra jelentős és különleges felelősség hárul, amikor átveszi az ENSZ szerepét Koszovóban; ez az unió közös külpolitikájának legnehezebb vizsgája - tette hozzá.

Újra saját forrásaiból kívánja finanszírozni az unió működését az EP - áll a parlament elé kerülő, Alain Lamassoure (néppárti, francia) által jegyzett, csütörtökön, 458 jelentésben. Eredetileg "az 1957. március 25-ei római szerződés értelmében az Európai Gazdasági Közösséget csak egy átmeneti időszakban kellett volna finanszírozniuk a tagállami hozzájárulásoknak, amit a saját források rendszerére történő átállásnak kellett volna követnie" - magyarázza a jelentés indokolása. "Ez az átállás végül 1970. április 21-22-én történt meg, amikor az Európai Tanács arról állapodott meg Luxembourgban, hogy megszünteti a tagállami hozzájárulásokat és két valódi saját forráson - mezőgazdasági lefölözéseken és vámokon - alapuló új rendszert vezet be, amelyet egy harmadik, a hozzáadottérték-adón (HÉA) alapuló forrás egészít ki". Mára azonban ott tartunk, hogy 70 százalékban a tagállami befizetésekből működik az unió, ami ellentétes a közösséget létrehozó római szerződéssel. A képviselők az eredeti elgondoláshoz kívánnak visszatérni, az új mechanizmust pedig két fázisban vezetnék be. A jelenlegi gyakorlat egyik nagy hibája a jelentés szerint, hogy az átláthatatlan különalkuknak köszönhetően szinte követhetetlen, mely tagállam mekkora mértékben járul hozzá az unió működéséhez. Ráadásul az olykor "megalázó" alkudozások miatt egyáltalán nem biztosított az igazságos teherviselés. A jelentés többször említi példaként a Nagy-Britanniának járó visszatérítést (rebate), melynek köszönhetően a nyolcvanas évek közepétől a britek az uniónak befizetett összeg jó részét kompenzációként visszakapják. Az új rendszer kategorikusan kizárna minden hasonló eljárást.

A szocialista Fazakas Szabolcs a vitában azt mondta, "az Európai Parlament történelmi lehetőség előtt áll akkor, amikor az intézményközi megállapodásnak köszönhetően a költségvetési reform során nemcsak a kiadások, hanem végre a saját források kialakításánál is meghatározó szerepet tölt be". Fazakas szerint az EP "példamutatóan élt ezzel a lehetőséggel".

"A 2007-13-as pénzügyi perspektíva kidolgozásának sokszor kisstílű, méltatlan vitája is bebizonyította, hogy transzparens, hosszú távon kiszámítható bevételi forrásokkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy kiegyensúlyozott döntést hozhassunk" - fogalmazott a politikus. Fazakas hozzátette: mára a nemzeti parlamentek "belátták, hogy hosszú távon kell gondolkodni, együtt kell működnünk azért, hogy előremutató, egész Európa jövőjét szolgáló megoldást találjunk". A néppárti Surján László azt mondta, a tárgyalt jelentés "nem dönt a költségvetés mértékéről, és nem is akar bevezetni egy európai adót, csupán végiggondolja annak esetleges lehetőségét és következményeit". Surján a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, semmiképpen nem korán, hanem inkább későn tárgyalják ezt a kérdést. "A reform azért várat magára, mert a kivételek kényes egyensúlyának megbontása sérti mindazok érdekeit, akik egy-egy pillanatnyi alkuban érvényesítették a maguk sajátos szükségleteit. Ezen túl kell lépni" - fogalmazott a képviselő.

Az Európai Parlament magyar néppárti delegációja, és a brüsszeli Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság által szervezett rendezvényen Benita Ferrero-Waldner biztosasszony és Martonyi János volt külügyminszter közösen emlékeztek meg a Római Szerződés 50 évfordulójáról. Az ünnepi ülés keretében Barsiné Pataki Etelka, a magyar néppárti delegáció tagja, volt osztrák nagykövetként köszöntött több mint 150 résztvevőt. Üdvözlőbeszédében elmondta: az elmúlt 50 évben a bővítéseknek köszönhetően, Európa újraegyesítésnek lehetünk tanúi. Az újonnan csatlakozott közép-európai országok piacaik megnyitásával, magasan képzett munkaerejével, történelmével nagyban gazdagítják az Európai Uniót. Ferrero-Waldner, külkapcsolatokért és európai szomszédsági politikáért felelős biztos, előadásában hangsúlyozta a béke és a biztonság ma már általános elemi norma az Európai Unió tagállamaiban. Kiemelte az elmúlt 50 év alatt az EU a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetévé vált. A biztos asszony a közös vívmányok közül külön hangsúlyozta a termékbiztonság és a környezetvédelem színvonalát, valamint az egységes pénznem, az euró bevezetését. "A sikeres 50 év mellett új, nem elhanyagolható kihívásokkal kell szembenézni. A bevándorlás, a globalizáció, a klímaváltozás, az energiapolitika a mai kor kritikus kérdései. Európa számára nincs más lehetőség, mint a szorosabb együttműködés és a harmadik országokkal való párbeszéd" - vélekedett Ferrero-Waldner. Martonyi János, volt külügyminiszer, az ötvenéves évforduló emlékére üdvözölte a kibővített Európai Unió tényét, miközben előadásában a meglévő kihívásokra hívta fel a figyelmet. Martonyi szerint ezekben az években egyfajta megtorpanás tapasztalható az Európai Unióban. "Annak érdekében, hogy ezzel sikeresen megbirkózzunk, és lendületet adjunk az Uniónak, Európának újból fel kell élesztenie az alkotmány ügyét. Egyrészt meg kell határoznunk, hogyan lépjünk tovább, másodsorban figyelembe kell venni az egyes tagállamok mindennapi politikai viszonyait, harmadrészt meg kell őrizni az "európai örökséget". Ahogyan a franciák mondják, egyedül az európai kontinens adhat erkölcsi dimenziót a globalizációnak" - hangsúlyozta Martonyi János. Végezetül kiemelte, hogy az alkotmány elfogadása érdekében, ha szükséges, lehet formát változtatni, lehet rövidíteni, de úgy, hogy az értékek ne vesszenek el. Szükségünk van az európai értékekre és az erős európai azonosságtudatra - zárta felszólalását a volt külügyminiszter.