Meghívást kaptam a Dorogi Ipari Parkba a SANYO új, légkondicionáló berendezéseket gyártó üzemegységének ünnepélyes megnyitójára, ahol beszédet mondott Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára, az ITDH vezérigazgatója Rétfalvi György, Nabekura Shinichi Japán magyarországi nagykövete, Akira Kan a SANYO Electric Co. Ltd. igazgatója. Beszédében mindenki kitért arra, hogy hasznos és jó döntés volt a japán cégek Magyarországra vonzása, mert fejlett technológiával, környezettudatos termékeket gyártanak, a jelenlegi légkondicionáló berendezések is ezt igazolják. Hazánkban a japánok egyre erősödő jelenléte az ITDH-nak köszönhető, aki 1999 óta segíti szakértelmével a SANYO beruházásait. Az ITDH vezérigazgatóját egy hónapja kértem fel interjúra, de sűrű elfoglaltsága miatt, nem kaptam időpontot. Ezt a mai napot nem hagyhatom ki, gondoltam magamban - hiszen az Isten is úgy akarja - és szerencsém volt, útban hazafelé, Dorog és Budapest között elkészíthettem a vezérigazgatóval, Rétfalvi Györggyel az interjút.

- Ön két éve vezeti az ITDH-t. Sikerült helyüket, szerepüket erősíteni? - A két év alatt több dolgot elindítottunk. Kialakítottunk egy új struktúrát, van egy Invest Hungary nevű "cégünk" amely önálló egységként a befektetési ügynökségünk, és van a Trade Hungary, amely kereskedelemfejlesztéssel foglalkozik. Mindkét "céget" segítő, központi egységbe került a kommunikáció, az informatika, a HR - személyügyi vonal, a pénzügy, a számvitel és a kontrolling. Gyakorlatilag az ITDH két legfontosabb területe, két cégként működik, ahol egyiknek sem kell saját extra háttér erőforrásokkal rendelkeznie. Persze ez munkaszervezést igényel. Az átszervezéssel 21-22 %-kal csökkenteni tudtuk a létszámot, miközben ügyfeleink visszajelzése alapján, többet és jobban dolgozunk. Újfajta tevékenységeket vezettünk be a két üzletágon belül, és jelentős stratégiaváltást végeztünk, nem csak a befektetésösztönzés terén, hanem az üzletfejlesztésben is. Illetőleg kidolgozva, indításra készen, vagy végső fázisában van több olyan elképzelésünk, ami egészen új szakmai dimenzióba helyezi az ITDH szolgáltatásait. Elsősorban az ingatlan fejlesztésekben, beruházásokban veszünk részt.

- Milyen témákra lehet még felhívni a befektetők, az érdeklődők figyelmét? Például a "CITYINVEST" előadás-sorozatuk is népszerű. Márciusba ott voltam, mikor bemutatkozott Makó, Szekszárd és Törökszentmiklós . . . - A városok részéről merült fel az igény, hogy strukturált, hatékony formában be tudjanak mutatkozni a lehetséges befektetőknek. Nagyon sok elképzelésük van, amelyek figyelemre méltóak. Ez egy új fórumot teremtett, mert megvan az igény a városok és azoknak a közreműködőknek a részéről is, akik akár tanácsadóként, követségként vagy ebben az üzletágban tevékenykedő közvetítő cégként dolgoznak. A Cityinvest ezt a kétoldalú igényt mérte fel, fogta össze egy keretbe, ez pedig népszerű fórumnak bizonyul. Évente három ilyen rendezvényt szervezünk, de már az év hátralévő részére több város jelentkeztek be, mint amennyit bemutatni tudunk.

- Mi a stratégiájuk a befektetések ösztönzése terén? - Rengeteg befektetési talk-show-n veszünk részt a világ különböző országában, és mi is szervezünk hasonlókat. A szakmai rendezvényeken mindig arra törekszünk, hogy ne csak kiállítóként legyünk jelen, hanem előadást is tudjunk tartani, részt vegyünk kerek-asztal beszélgetéseken, hívjuk fel a figyelmet a magyarországi lehetőségekre. A tavalyi évben százat meghaladta ezeknek a konferenciáknak, rendezvényeknek, eseményeknek a száma, amelyek között volt általános jellegű és volt kifejezetten Magyarországgal foglalkozó, vagy Magyarország egy-egy szakmai ágazatát érintő program. A világ minden pontján, Nyugat - Európa szinte minden országában, Távol-Keleten, a fő tőkeexportőr országokban, Japán, Korea, Tajvan és már Kínában is megjelenünk. Ide sorolható nyilván Észak-Amerika, dominánsan az Egyesült Államok és Kanada. Minderre idén 300 millió forint jut. Általánosságban elmondható egymillió forintnál is kevesebbet invesztáltunk egy befektetési projekt megtalálásába. Tavaly az általunk kezelt több mint 400 konkrét befektetési projektből 72 valósult meg, azaz 72-en döntöttek a magyarországi befektetés mellett, létrehozva 14 ezer új munkahelyet, a legkülönbözőbb szektorokban és nagyságrendekben. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az ügynökségnek minden projekthez, így a tavalyi esetben mind a 400-hoz részletes háttérelemzést kellett adnia, helyi terepszemléket kellett szerveznie az Ipari Parkoktól az Önkormányzatokig, minden esetben segítettük a legkülönfélébb kapcsolatfelvételt. Ez az úgynevezett projekt management. Ez tradicionális ITDH profil, jelenleg azonban más struktúrában, több emberrel, több eszközrendszerrel és külső profi tanácsadó cégeket is bevonva, javítottuk tevékenységünket. Kiemelném "egy ablak" szolgáltatásunkat, ennek keretében - leegyszerűsítve persze - ez azt jelenti, hogy amikor a befektető Magyarország mellet dönt, akkor nem csak pezsgőt bontunk vele, és sok sikert kívánunk neki, hanem végig kísérjük az úton, ami valljuk be, sokszor elég rögös. Egy komplikált termelő-beruházás elindításához legalább 22 hivatal és 22 engedélyeztetési eljárás kapcsolódik. Az ITDH-s projekt managerek segítségével a befektetők elkerülhetik a felesleges problémákat, az idővesztést. Ezeken kívül elkezdtük és az idei év második felében kiterjesztjük az úgynevezett After care tevékenységünket, ami azt jelenti, hogy a szalagátvágás után, mint most Dorogon, nem engedjük el a befektető kezét, hanem legalább évente két alkalommal leülünk egy munkaebéd keretében a cég vezetőivel és átbeszéljük, hogy milyen bővítési lehetőségeket látnak ők, miben tudunk segíteni mi, hogy újabb és újabb befektetéseket hozzanak Magyarországra. Akár a termelőtevékenységen belül, vagy azon túl hozzák ide a kutatás-fejlesztési tevékenységüket, a szolgáltató egységeket, a regionális, logisztikai központokat. Olyan tevékenységeket tehát, ami adott esetben a profiljuktól független. Ön is láthatja, a szerte a világon a befektetők felkutatása és az ittlévőkkel való hosszú távú együttműködés egyaránt lefedi tevékenységünket. Mindezt hatékonyan és profi módon szeretnénk végezni.

- És hogyan segítik a kereskedelemfejlesztést? - Alapvetően kiállítások, üzletember-találkozók, különféle beszállítói programok jellemzik az ITDH munkáját ezen a téren. Ezeket az eseményeket igyekszünk a szakmai szövetségekkel egyeztetve, a résztvevő cégek igényei alapján rugalmasan alakítani. A célunk, hogy a cégekkel ne csak az eseményeken legyen kapcsolatunk, azt is szeretnénk tudni, mi lett ezek eredménye, hasznossága. Sok pozitív visszajelzést kapunk, de nem teljes képet, mint a befektetésösztönzés terén. Ezért a folyamatos együttműködés megteremtésére törekszünk, a fő stratégiai célunk ebben az üzletágban, hogy kialakuljon egy multikulturális account management jelleg, a fő exportőr cégekkel. Becslésünk szerint 2000-2500 céggel jöhet létre ilyen együttműködés, amely kifejezetten cégre szabott, velük egyeztetett piaci tevékenységre fókuszáló account plant, azaz partnerfejlesztési terv készítésében és magvalósításából áll. Az ITDH-nál a kis cégekkel a rendezvények kapcsán jó a kapcsolatunk, de a nagyokkal, mint például a Richter, a BorsodChem, a Graboplast eddig nem volt együttműködésünk, hiszen ők specifikus tevékenységet keresnek. Most szeretnénk őket és a közepes cégeket is megnyerni - sok száz ilyen méretű cég van Magyarországon. Ha éves szinten, piaci bontásban tudjuk a konkrét igényeket és a tennivalókat, akkor a külpiaci hálózatunknak is proaktív feladatokat tudunk biztosítani. A proaktívitást és az ügyfélközpontúságot a cégre bontott ügyfélkezelést emelném ki, mint kulturális és stratégiaváltást. Ha pedig pontosan ismerjük a cégek igényeit, akkor azok alapján célírányosabban tudjuk szervezni programjainkat is. az üzletember-találkozókat, a beszállítói programokat éppúgy, ahogy a vásári - kiállítási jelenléteket. Ehhez hozzátennénk egy Rubikon átlépést is, ha már ennyi cégnek ilyen konkrétan és ilyen specifikusan segítünk, akkor unfer lenne, ha ezt a többiek kárára tennénk, ezért segíteni akarjuk a korai fázisban lévő, kezdő, vagy még felkészülő cégeket is. Nekik inkubációs programokat szervezünk. Bizonyos szintig és bizonyos jellegű tevékenységünk továbbra is térítésmentes marad a cégek számára, de a magasabb hozzáadott értéket képviselő és mennyiségében is jelentősen több munkáért, résztérítést kérünk majd. Ennek a rendszerét már kidolgoztuk, csak némi finomítás szükséges, ami néhány hónapon belül készen lesz.

- Milyen kiállítások lesznek a közeljövőben? - A szakmai programunkban 120 kiállítás és rendezvény szerepel éves szinten. A biotechnológiai programokban az Egyesült Államok 80 %-os súllyal szerepel, ott most lesz az év nagy eseménye Bostonban. Ezen kívül informatikában a CeBIT-en ugyan már túl vagyunk, de szintén az USA-ban lesz egy óriási rendezvény, amelyre több magyar céggel saját standon veszünk részt. A környező országokban havonta van kiállítás, például Romániában szinte kéthetente veszünk részt kisebb-nagyobb általános, vagy speciális, szakmai kiállításokon. A FÁK országokban szintén. Kínában a 16 milliós metropolis, a kínai elektronikai export domináns szereplője Senzen városa szervez egy nagy befektetési konferenciát. Kína már csak azért is különösen fontos számunkra, hiszen a számítástechnikában a világ három legnagyobb cégében ott vannak, például az IBM egyik üzletágát megvásárolva, Lenovo néven gyártanak számítógépeket. Kevesen tudják, hogy évente több mint egymillió Lenovo computer készül Magyarországon, amit Európába, Afrikába, a Közel-Keletre gyártanak. Három város - Tatabánya, Miskolc és Zalaegerszeg - vesz részt a gyártási folyamatokban. És a közeljövőben látni fogjuk az első igazi nagy zöldmezős kínai beruházásoknak a megjelenését Magyarországon, mi ezen dolgozunk.

- Ha visszagondol az elmúlt két évre, mire a legbüszkébb? - Például a Morgan Stanley projektre, mert rendkívül professzionális cég és igen magas presztízsű tevékenységet hoztak ide. Ráadásul meg kellett küzdenünk a sikerért, hiszen a picike, 20 fős matematikai egységüknek, a hazai szakembergárda megléte mellett semmilyen támogatást nem tudtunk nyújtani. De minket választottak, a 16 doktorátussal rendelkező matematikussal elinduló budapesti központra pedig Frankfurtban, Londonban, New Yorkban, egyaránt sárga irigységgel néztek. Majd a Morgan Stanley látva a magyar lehetőségeket és a pozitív tapasztalatok alapján, idehozta 450 fős globális szolgáltató központját, ami mind marketing szempontból, mind mérete alapján, már nagyon komoly egység. Ezzel bejelöltek minket sok szakmai döntéshozó térképén.

- Várható nagy termelő beruházások ide települése a közeljövőben? - A 90-es évekre tehetők a nagyberuházások, például a General Electric, az Alcoa, a Flextronics, a National Instrumens. Ma már kevesebb a címlap esemény. A versenyképességünkkel kell - szívós munkával - meggyőzni a külföldi vállalatokat, hogy a régióban leginkább Magyarországra érdemes települni. Az ITDH segítségével 2006-ban például kilenc amerikai cég döntött úgy, hogy európai telephelyét Magyarországon hozza létre. A projektek értéke eléri a 100 millió dollárt és a befektetések révén, több mint 1300 új munkahely keletkezik. Több projekt van folyamatban, de ezek még nem publikusak. A titkolódzás néha odáig terjed, hogy az országunk adottságainak felmérésével megbízott küldött, csak a harmadik-negyedik tárgyalás után árulja el az ITDH-nak, hogy pontosan melyik céget képviseli. De szerencsére annyit mondhatok, vannak tárgyalásaink ...

- Az ITDH tevékenységével mekkora hasznot hoz az országnak? - A működőtőke becsalogatásához összes felhasznált saját költségünk 0,7 %. Tehát rendkívül eredményesek és hatékonyak vagyunk, hiszen nagyon jó a befektetés megtérülési aránya.

(Szabados)