Politikai egyetértésre lesz szükség

- Sok-sok nehézséggel, de egyensúlyban maradó költségvetési évet zár Magyarország. A megszorításoknak - úgy tűnik - a még az előre vártnál is erőteljesebb hatásai voltak a gazdaságra. A növekedésre vonatkozó óvatos becslések számait sem tudtuk elérni. A hatások közül voltak, amelyek előre láthatóak voltak, de voltak, amelyekre nem lehetett felkészülni. Mezőgazdaságunk gyenge teljesítményét az aszály jelentősen meghatározta. Az építőipar visszaesése is várható volt. Az olajárak hatásait sem tudtuk kivédeni. De alapvető, megrázó külső hatások nem következtek be. A gazdasági visszaesésben jelentős szerepe volt a kormányzati beruházások elmaradásának. Mi a következetességre hívtuk fel a figyelmet, mivel sok esetben egymást kizáró törekvések érvényesültek a magyar gazdaságban. Egyszerre akarunk szociális kérdéseket megoldani és versenyképességet javítani. Látható, hogy a két dolog egyszerre nem valósítható meg. Tanácsokat, javaslatokat adtunk, melyek megtalálhatók a költségvetési törvényjavaslat véleményezésében, illetve további dokumentumainkban.

- Szükség van a szabály alapú költségvetés bevezetésére. Ezzel kapcsolatban azt javasoltuk, hogy ne csak nettó adósságállományban, nettó költségvetésben gondolkodjunk, hanem komplexebb módon szabályozva kiadási plafonokat is határozzunk meg. Az önkormányzatoknál az adósság növekedésének megakadályozása céljából olyan szabályt kellene megalkotni, amely nem csak a közvetlen hitelfelvételekre vonatkozna, hanem a kötvénykibocsátásoknál is korlátozásokat vezetne be. Javasoltuk a közigazgatási elvű kormányzásra való visszatérést, a jelenlegi nagyon erőteljes domináns politikai kormányzás helyett. A tapasztalataink ezzel kapcsolatban nagyon ellentmondásosak, a jövő évben erről majd egy komplex vizsgálati jelentést adunk ki. A közszolgálati rádió és televízió vizsgálatával kapcsolatban is számos ajánlásunk van. Az ÁPV RT vizsgálata kapcsán a vagyonkatasztereknek, vagyonrendszereknek a kérdéskörében is rendezést igényeltünk. Javasoltuk, hogy a Kormány a tervezésnél ne csak az optimista prognózisokból induljon ki, hanem a különböző negatív forgatókönyvekre is készüljön fel. Ez az észrevételünk a módosított konvergencia programban hasznosult. Alapvető változás, mondhatnám, világtendencia, hogy a klasszikus számvevőszéki ellenőrzés, amely a hibakeresésből, a szabályszerűségi, célszerűségi és eredményességi szempontok vizsgálatából áll, most kibővült különböző kockázat elemzésekkel. Ez végül is egy optimalizálási, javaslattételi lehetőséget jelent: hogyan kellene az állami költségvetésben bizonyos tételeket tervezni. Figyelemfelhívásaink az ún. szabályalapú költségvetési tervezés bevezetését célzó törvényjavaslat csomagban hasznosulhatnak.

- Az Állami Számvevőszék szerint teljesíthető a 2008-as költségvetés? Figyelembe véve a tervezett gazdasági növekedést, az infláció alakulását?

- A magunk részéről - fiskális szempontból, ezt hangsúlyoznám - teljesíthetőnek tartjuk, bár a tervezett 2,8 %-os gazdasági növekedésnél mi szerényebbet tételezünk fel. A költségvetés fő számai betarthatók. Az más kérdés, hogy a 2008-as évnek a stabilizációs, restrikciós megszorításokkal kapcsolatos hatása kellő elrugaszkodást jelent-e 2009-re. Az a benyomásunk, hogy miközben a szűken vett költségvetési szempontból a 2008-as év egyensúlyban van, 2009-ben ez problémákat fog okozni. Az a fajta meredekebb fellendülés, amelyben reménykednek, az még egy-két évet váratni fog magára. Nehéz évek jönnek. A kérdés az, hogy a társadalom ezt miként bírja ki, van-e bennünk annyi kitartás, összetartás, egymás iránti megbecsülés, hogy ez sikerüljön.

- Az önkormányzatok mintegy félezer milliárd forintos adóssága - miközben óriási összegről van szó - önmagában talán még tolerálható probléma. A 17 ezermilliárd forintos államadósságból a döntő tétel a központi költségvetésé, utána jönnek a vállalatok és a lakosság. Az látszik, hogy a lakosság hitelfelvétellel pótolta a hiányzó jövedelmét. Sokan azt gondolják, érezzék magukat veszélyben azok, akik a kölcsönt adták. Van ebben egy ilyen furcsa, könnyedebb hangulat. Mondjuk ötvenezer autót el lehet évente kobozni - ez is iszonyatos teher - a részletek nem fizetése miatt, de 50 ezer lakást már nem. A társadalmi béke megőrzése rendkívül fontos dolog, ebben az önkormányzatok eladósodottsága is jelentős tétel, foglalkozni kell vele, mert a tendencia rendkívül meredek és néhány nagyobb önkormányzatra koncentrálódik. Ezek fejleszteni akartak és különböző projektekbe fogtak, de ha a beruházások elkészülnek, működési költségük is lesz, és ennek a fedezetéről, költségvetési hatásairól előzetesen nincs információnk.

- Meggyőződésem szerint 2008-ban ezek a stabilizációs megszorító lépések megvalósíthatók. A nagy kérdés az, hogy a gazdaság fellendülése 2009-től elindítható-e? Pillanatnyilag egyetlen olyan tényezőt látok, ami ezt megalapozza, mégpedig az export viszonylag biztató alakulása. A 2008-as év 2,8 %-os mértékű fejlődési szintje, ha 2009-ben eléri a 4 %-ot, akkor is tudni kell, hogy ez alacsony bázishoz képest következik be. Szerintem a konvergencia program stabilizációs szakaszát meg tudjuk valósítani, de kevés jelét látom annak, hogy megvolnának a feltételei a gazdaság felívelésének. Gondolni kell itt az adókra, a vállalkozási, a beruházási kedvre, az inflációra, a vállalatok adósságának a növekedésre. És a magyar tőkének a külföldön való útkeresésére is gondolva - sok bizonytalanságot látok.

- A most csatlakozott országok közül Magyarország jó felhasználója az EU-s pénzeknek. Minden relatív persze. Két kockázat van. Az egyik, ha a pénzt nem ott használjuk fel, ahol a legnagyobb szükség van rá, hanem ahol meg tudjuk nyerni a forintot. Ezzel a gazdaság, az államháztartás szerkezete nem előnyösen fejlődik, hanem torzul. A másik, hogy az Európai Unióból érkező forrásoknak volt egy mindent megoldó Ultima ráció kommunikációs szerepeltetése. Ez most a visszájára fordult, mert ez az összeg a magyar államháztartás 4-5 %-át teszi csak ki. Önmagában nem alkalmas arra, hogy a strukturális, a fejlesztési és az államháztartási problémákat megoldja. Most mindenki azt kérdezi, hol a pénz? Nincs látványos eredmény, persze nem is lehet, a nagyságrendből fakadóan. Probléma még, hogy az első fejlesztési szakasz lezárult, most indul a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, és az idei pályázatok kifizetései csak a következő években lesznek várhatók.

- A közpénzügyi törvényjavaslat, amit most benyújtottak, értékes dokumentum, alapja a további munkának. Talán a munkát még folytathattuk volna néhány hétig, hiszen a tervezet 50-60 %-os készültségben volt. Az általunk felvetett öt témakör közül a törvényjavaslat csak két területet kezel: az egyensúlyi szabályokat, s az ehhez kapcsolódó intézményi garanciákat, valamint a költségvetési tervezést. Az ún. státusztörvény egyelőre várat magára. Az állami feladatokat illetően is egy bővebb kifejtést szerettünk volna. Miközben egyik oldalról nézve örülünk, mert úgy látjuk, lehet ezen az úton haladni, a másik oldalon vannak hiányérzeteink. De meggyőződésem, hogy ezeket a hiányokat pótolni lehet. Jó együttműködés, csapatmunka volt a politikai erők, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Igazságügyi Minisztérium és az Állami Számvevőszék között. Mi ugyan más felelősségi garanciákat építettünk volna a törvénybe, de a lehetőség a megfelelő megoldásra megvan. Jelenleg még kérdés, hogy megtartjuk-e az Állami Számvevőszéknél folytatott, a minisztériumoknál zajló költségvetési tervezésnek az aprómunkájával összefüggő tényleges vizsgálati munkát. A törvényjavaslatban ennek a munkának a megszüntetése szerepel. Sok munkára és főleg politikai egyetértésre lesz szükség a továbblépéshez.

- Jó volna rögzíteni az állami vezetők elszámolási felelősségét, rendelkezni az állami feladatok fedezetéről. Az Alkotmánynak egy kicsit bővebb közpénzügyi kiegészítését tartottuk volna fontosnak, újraszabályozva a közteherviselés kötelezettségét, a tervezésre vonatkozó részeket. Sok mindent figyelembe vettek a javaslataink közül, de voltak olyanok is, amelyekben ma is van véleménykülönbség. Mi szélesebb körű szabálygaranciákban gondolkoztunk. A közelítésre van esély. Arra is látok lehetőséget, hogy még a tavasszal megszülessen az új törvény, létrehozzák az új intézményt, vagy a költségvetési tanácsot. Magam részéről, ha megoldás születik, bármi is, örömmel tudom üdvözölni.

- Az Állami Számvevőszék szerepe lényegében nem fog változni. Az ÁSZ-nak makrogazdasági kutatási tevékenysége szerény volt, most először késztettünk ilyen tanulmányt. Ebben a tekintetben az egyetlen átfedő vagy kérdéses pont, hogy akarjuk-e megtartani a középszintű tervező munkával kapcsolatos ellenőrzést, vagy csak a makrogazdasági folyamatok szintjén maradunk. Amennyiben lesz új intézmény, annak a gazdálkodását is az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd. A költségvetési elszámolásokra vonatkozó módszertan kialakításában - a mai elképzelések szerint - az Állami Számvevőszék elnöke és az új hivatal elnöke közösen fog eljárni. Növekszik az Állami Számvevőszék szerepe a zárszámadás ellenőrzésében, ebből adódóan bizonyos területeken bővülnek a feladataink. Eddig az Állami Számvevőszék évről-évre bírálta a költségvetési tervezési folyamatokat. Sok érv szól amellett, hogy ezt külön funkcióban, vagy egy tanács útján lássák el. De nem ez a döntő kérdés, hanem azok a szabályok, időhatárok, a kormányzati türelem, ami ehhez szükséges. Van-e ideje a hivatalnak arra, hogy ezeket a munkákat elvégezze? Van-e mód arra, hogy meghallgassák a véleményét és mennyire kötelező azt figyelembe venni? Ezek a kérdések a fontosak!

- Ön biztos ismeri az európai országok számvevőszékeinek a működését. Mely ország számvevőszékének a működését tartja a legjobbnak?

- Természetesen a magyar számvevőszékét, erre nem is lehet mást mondani. A magyar Állami Számvevőszék nagyon széles hatáskörű intézmény. A magyar Állami Számvevőszék 1867 óta angolszász modellt követ, amely az államháztartás teljesítményi kérdéseivel is foglalkozik, és nem csak azzal, hogy a pénzt jól könyvelték-e. Ebben a tekintetben a világ jól minősített intézményei közé tartozunk. Ez az úgynevezett Westminster modell és a világ számvevőszékei ebbe az irányba mozdulnak el. Amit még adaptálunk kell, az angolszász költségvetés szabályszerűségi ellenőrzésének a hazai könyvvizsgálati modellje. Jól haladunk vele, 70-80 %-os készültségben vagyunk. A határidő 2010, amit teljesíteni is tudunk. Ezen kívül új elemek is megjelentek. Az egyik a teljesítmény vizsgálatoknál a kockázatelemzések. A másik is nagyon érdekes új jelenség, a civil kontroll bevitele a rendszerbe. Kapcsolatfelvétel különböző civil szervezetekkel és a véleményük meghallgatása. Interaktív kapcsolat létrehozása. Magyarország jó úton halad ezeknek az új elemeknek a befogadásában. Bár az angolszász modellt követjük, azért vannak súlyponti eltérések. Angliában a számvevőszéki jelentések alapján arról tárgyal a Parlament, hogy a pénzügyminisztérium hogyan javítja ki a feltárt hiányosságokat. Nálunk magáról a számvevőszéki jelentésről tárgyalnak és nem arról, mit és hogyan fognak korrigálni, hanem hogy egyetértenek-e a jelentésünkben leírtakkal. De ez nem számvevőszéki szerepkör, hanem politikai hagyományok kérdése.

(Szabados)