EGYETEMES BÉKE SZÖVETSÉGE (UPF)

A béke megteremtése közös feladatunk

Az Egyetemes Béke Szövetségét 2005. szeptember 12-én New Yorkban dr. Sun Myung Moon alapította több közéleti személyiség részvételével a politika, a vallás és a civil szférát képviselve. A kezdeményezés célja az volt, hogy megújítsa az ENSZ szervezetét. Javasolt egy vallásközi tanács felállítását az ENSZ szervezetén belül, hogy a politikai, gazdasági és katonai megoldások mellett, az élet erkölcsi, spirituális aspektusa is a figyelem középpontjába kerüljön egy-egy konfliktusos helyzet kezelésekor. Az Egyetemes Béke Szövetsége (UPF) nagy hangsúlyt fektet egy új vezetôi paradigma alkalmazására. Az UPF céljainak és elképzeléseinek közismerté tétele érdekében, több tucat nemzetközi, kontinentális és lokális konferenciát, szemináriumot szponzorált. Megalakulása óta közel 180 országban vetette meg lábát az Egyetemes Béke Szövetsége, ami több dolognak is köszönhetô. Az egyik, hogy egyre többen ismerik fel, az UPF szellemi űrt igyekszik kitölteni, ami abból adódik, hogy nagyobb igény, vágy van a békére és a harmóniára, mint valaha. Vagyis, szellemi megújulásra van szükség globális szinten. Mindenki felismerte már, hogy a tartós béke a fegyverek elhallgatásával még nem jön létre. A legtöbb háborúnkat nem a hagyományos értelembe vett csatatéren vívjuk meg, hanem önmagunkban, családjainkban, hitünkben és annak a valóságba való átültetése közben. Ezek fajulnak társadalmi, valamint határokon átívelô konfliktusokká, az ember a környezetével folytatott háborújáról nem is szólva. Az Egyetemes Béke Szövetsége többek között a Békenagykövetek által végzi munkáját, akik az élet minden területérôl képviseltetik magukat, mint például a politika, a média, a vallás, az egészségügy, oktatás és a civil szféra. Hazánkban is közel 60 magyar békenagykövet lett kinevezve az UPF megalakulása óta, akik több alkalommal képviselték Magyarországot a külföldi konferenciákon, ahol ismereteket szereztek az UPF víziójáról, a vezetés új paradigmáiról és a béketeremtés egy új megközelítésérôl. Például New Yorkban "Jövôkép és irányítás a globális krízis idején". Szöulban "A világ egy otthon, az emberiség egy család". Washingtonban "Teremtsünk gyümölcsözô párbeszédet az USA és az ENSZ között".

A hazai Békenagykövetek egész évben járták az országot, hogy megismertessék a lakosságot ezzel az új kezdeményezéssel. Többek között Pécsett, Gyôrben, Bezenyén, Kaposváron, Hajdúszoboszlón, Szegeden, Mosonmagyaróváron és Budapesten. A rendezvények során a települések minden rétege képviseltette magát, a polgármestertôl a "hétköznapok" emberéig. A bemutatkozó esték lehetôséget adtak arra, hogy a béketeremtés öt elvérôl szó essék és ezáltal a remény a békében továbbra is fennmaradjon. Több helyen, mint például Bezenye esetében is, a helyi kulturális örökségek bemutatása, zene, tánc, népviselet, ünneppé varázsolta az UPF bemutatkozását. Bezenye település szép példa volt arra, hogy a horvát, magyar és sváb kisebbség békében tud és akar élni. A település fiatal polgármestere pedig nem csak közéleti személy, politikus, de szülôje is az ott élôknek, valamint emberségben is követendô példa. Ahol nem sikerült a helyi kulturális lehetôségeket kihasználni, ott a hazai békenagykövetek színesítették saját produkcióikkal a bemutatkozó estéket, mivel többen közülük írók, költôk, zenészek. Az újonnan alakult Szövetség 5 fô alapelvet követ a tartós és globális béketeremtési törekvései során. Az elsô, hogy minden ember egy világcsaládnak a tagja. Legyen valaki keresztény, muszlin, izraelita és lehetne tovább sorolni, mindnyájan ugyan ahhoz a "mennyeihez" fordulunk segítségért vagy dicsôítjük. Azt is mondhatjuk, hogy egy az emberiség eredete, maga a Teremtô. A második terület amiért síkra száll a UPF az a "másokért élt élet" alapelve. Nincs az Univerzumban egyetlen egy lény sem, aki egyedül elzártan kapcsolatok nélkül fennmaradhatna. Minden kapcsolatban áll egymással, szerves részei vagyunk másoknak és mások is részei a mi életünknek. Beszéljünk emberekrôl vagy a természetet világáról.

A harmadik alapelv, hogy az embernek nem csak biológiai szükségletei, hanem lelki vagy szellemi vágyai is vannak. A biológiait mindenki tudja, a lelkit, vagy szellemit, elôbb utóbb felismeri. De ezeket a szükségleteinket, mint például a jóság, szabadság, tisztelet ..., alapjában véve nem tudjuk pénzért megvásárolni. A lelki vágyaink figyelembe vétele saját és mások életére nézve is nagyon fontosak. Azaz úgy élni, hogy másokat ne bántsunk meg a szívükben és nem utolsó sorban, önmagunkat se. Még pontosabban, hogy a fizikai vágyaink kielégítése nem lehet hosszútávon elsôbbségben a lelkiekkel szemben. A negyedik a család, mint szent intézmény, hiszen az egészséges (lelki-testi) egyéneknek, állampolgároknak, hazafiaknak a születési helye. Az ôszinte vagy igaz szeretet iskolája. A család a tolerancia és megértés elsôdleges tanuló területe az élettel szemben. Nem utolsó sorban pedig az egészséges családok az egészséges társadalom miniatűr másolatai. Az utolsó alapelv amit igyekszik az UPF munkája során alkalmazni, az a vallásközi és nemzetközi együttműködés. Civilizációk, társadalmak alapját jelentik a vallások és a szentírások magasztos elvei, amelyek morális és erkölcsi iránytűként állnak az emberiség elôtt. Senki sem tagadja ezen értékek fontosságát, vagy éppen emberformáló - jellemformáló erejét. Viszont a vallási türelmetlenség és az igaz hit tettek nélkül, vagy az Isten és igazságának kizárólagos birtoklása, bizony sok-sok konfliktus forrása lett. De a "bábeli zűrzavar" állapotában, ha megtaláljuk a párbeszéd alapelveit és gyakoroljuk azokat, akkor rájövünk, hogy mindenki ugyan arról beszél és ugyan azt akarja, csak nem beszéljük egymás lelki-nyelvét.

Krebsz Tibor