EURÓPAI UNIÓ

Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi és nemzetek fölötti integráció, amely jelenleg 27 európai országból áll. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Uniós Szerződéssel (ismertebb nevén a maastrichti szerződéssel); ez a szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az EU számos jellegzetessége létezett azonban már 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza.

Az Európa Tanács elnöke: Frank-Walter Steinmeier (Németország)

A Bizottság elnöke: José Manuel Durao Barroso

A Parlament elnöke: Hans-Gert Pöttering

Összterület: 4 325 675 km2

Népesség (2007): 496 200 000 (EU-27)

GDP (2006): 13,3 billió dollár

Pénznem: Euró (€) (EUR)

Az EU tevékenysége a politika minden területét felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védelmi kérdésekig. Hatalmának jellege azonban a különböző területeken más és más attól függően, hogy a tagállamai mennyi hatalmat ruháztak rá. Hasonlít az EU egyfajta föderációra (például a pénzügyek, az agrárpolitika, a kereskedelem és a környezetvédelem terén), konföderációra (például a szociál- és gazdaságpolitika, a fogyasztóvédelem és a belügyek terén), vagy éppen nemzetközi szervezetre (például a külügyek terén). Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 27 tagállam közül eddig 13 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika.

Kisebbségek a munkaerő-piacon

"Kisebbségek a munkaerő-piacon" című tanulmányát mutatta be az Európai Bizottság magas szintű tanácsadói csoportja. A hivatalos bemutatón Járóka Lívia, az Európai Néppárt képviselője, az Európai Unió intézményközi összefogását és az Európai Tanács szerepvállalását sürgette.

Az EB foglalkoztatásért és esélyegyenlőségért felelős biztosa, Vladimir Spidla által létrehozott, és Rita Süssmuth, a Bundestag korábbi elnöke által vezetett csoport két évig készítette tanulmányát, amely az etnikai kisebbségek munkaerő-piaci helyzetét elemzi, számba veszi az akadályokat és ajánlásokat fogalmaz meg mind a közszféra, mind a civiltársadalom számára. A dokumentum a kisebbségek munkaerő-piaci befogadásának legfőbb akadályai közé sorolja az elégtelen oktatást és képzést, a hatékony tagállami integrációs politika hiányát, valamint a kisebbségekkel szemben megnyilvánuló diszkriminációt és előítéleteket. A jelentés az etnikai sokszínűség számos pozitív példáját sorolja fel az üzleti szektor és a közszféra területeiről egyaránt.

A tanulmányról rendezett szakmai konferencián Járóka Lívia, a Fidesz-MPSZ néppárti képviselőnője felhívta a figyelmet a nemzetközi szervezetek romákkal kapcsolatos korábbi dokumentumaira, így például az EP Romák helyzetéről szóló határozatára, a Roma Nők Helyzetéről szóló jelentésre, vagy az EBESZ Akciótervére, és kifejezte, hogy ezek a szakértői csoport tanulmányával együtt alapjául szolgálhatnak a romák befogadását célzó stratégiának. Járóka üdvözölte a Bizottság közösségi akciótervre vonatkozó kezdeményezését és hangsúlyozta, hogy a kialakítandó stratégiát következetesen végig kell vinni a közösségi jogalkotási folyamatokon, amelyhez szükséges, hogy az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács közösen, a civilszervezetekkel összefogva karolja fel a kezdeményezést. A képviselőnő elmondta, hogy a romák befogadását célzó közösségi stratégia és összefogás fontos állomása lesz a 2008 február 14-én tartandó európai parlamenti meghallgatás az Európai Néppárt szervezésében, amelyen az érintett politikusok és civilszervezetek egyaránt részt vesznek.

A tanulmány Andrzej Mirga, az EBESZ emberi jogi főtánacsadója, valamint Jarmila Balážová roma újságírónő közreműködésével készült és kiemelten foglalkozik a romák helyzetével. A romákkal kapcsolatos ajánlások között szerepel a romagyerekek iskolai szegregációjának felszámolása és az oktatásukba való befektetés ösztönzése, továbbá a munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem. A jelentést megfogalmazó szakértői csoport ajánlásai között szerepel egy Roma Munkacsoport létrehozása is, amelynek feladata egy Közösségi cselekvési terv kidolgozása és megvalósítása, valamint a már létező politikák koordinálása lenne.

Járóka Lívia, az Európai Unió Parlamentjének 2004 június 13 –án megválasztott első és eddig egyetlen roma képviselője. 30 éves, férjezett, kislánya egy éves. 1998 –ban szerez angol nyelvtanári diplomát, majd 1998 – 1999 között Master of Arts (MA) képzésen vesz részt “Society and Politics” szakon, 1999 – 2000 között a University College of London, Antropológia Tanszékén tanul szociálantropológia szakon. 2001 -től 2004 –ig ugyanitt doktori (PhD) képzésben vesz részt szociálantropológia szakon. Disszertációjának témája: Etnikus kapcsolatok és a mindennapi élet: A józsefvárosi romák etnográfiája.

Elindultak az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatainak kifizetései. A mikro- és kisvállalkozások számára kiírt, egyszerű technológiafejlesztést célzó pályázat nyertes vállalkozói szeptember közepe óta nyújtják be elszámolásaikat, amelyek közül az elsők kifizetésre kerültek. A pályázatokat kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ a benyújtástól számított 60 napon belül egyenlíti ki az elszámolásokat. Fontos adalék, hogy minden brüsszeli kifizetés során utófinanszírozás érvényesül, azaz először a pályázónak kell a zsebébe nyúlnia, a pályáztató csak számlák alapján, utólag fizeti ki az elnyert pénzt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség várakozása szerint még az idén több százmillió forint kifizetése történhet meg. Az igazi kifizetési dömping, jövőre és a következő években lesz. 2008-ban már több százmilliárd forint jön be az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból, ezt egészítik ki az első fejlesztési terv támogatásai, amelyek kifizetései jó ütemben haladnak.