Keresztes Zsuzsa a Márffy Ödön által alapított és vezetett szabadiskolában ismerkedett meg a művészetek több ágával - a grafikával, festészettel, mintázással, az élő modell utáni rajzolással és az anatómiával. Hazai közintézményekben 29 munkája található, 1996 óta készített rongyképei a világ számtalan országában (Ausztria, Svájc, Németország, Belgium, Hollandia, Anglia, Szlovénia, Franciaország, Ciprus, Görögország, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok) gyűjtőkhöz kerültek. Kiállításainak egyikén, elvarázsoltak a rongyképei, ezért megkerestem, hogy alkotói titkaiba bepillanthassak.

- Az Iparművészeti Iskolában több szakmából tettem vizsgát. Ezek: az intarzia-készítés, a kerámia, a műszaki rajz és a reklámpropaganda. Pályám elején keramikusként beruházási munkákkal bíztak meg (Országház, Műszaki Egyetem, Óbudai Zsinagóga). A Lakóterv Grafikán épület- és hotel-maketteket, majd 14 évig az Magyar Televízió szcenikai műhelyében szobrokat, ornamentikákat, díszleteket készítettem. A szobrokat hungarocell-tömbökből faragtuk ki, késsel finomítottuk, csiszoltuk, kasíroztuk, majd festettük. Természetesen a megmunkálás után, az elvárásoknak megfelelően alakult át kő-, bronz- vagy fa-hatású szobrokká.

- 1992-ben nyugdíjas lettem. Ekkor kezdtem alkotótáborokba járni, ahol sok új impulzus ért, azon túl, hogy átéltem a közösségi élet csodálatos érzését, az együttgondolkodást. Ezeken a művésztelepeken mindig ceruzával és tollal dolgoztam és 1996-tól a fekete-fehér rajzaim alapján, kezdtem színes rongyképeket készíteni.

- Tájképet ritkán készítek. Az én technikámhoz egy közeli téma kívánatosabb: egy házsarok, egy kapu, kerítés, pad - ami mögött mégis megjelenhet a táj, tompább színekkel, a szürkéskék vagy a barna különböző árnyalataiban . . .

- Mindennek alapja a rajzolás, a közvetlen élmény. Ezért nem is válok meg a rajzaimtól. Ugyanakkor ezek a rajzok a rongykép készítése során átalakulhatnak, megváltozhatnak. Lehet nyári képből téli táj, némely részlet lemaradhat, vagy egy másik rajzomból valamit át is emelhetek, ha a kompozíció úgy kívánja. A másik fontos elem az anyagok kiválogatása. Ez meghatározza a mélységet vagy távolságot, a kép hangulatát, színeit, de az anyag faktúrája maga is hangsúlyos, nagyon fontos.

- Már az ötvenes években, művelődési házak kiállításain különböző - linómetszés, mozaikkészítés, grafika, akvarell - művészeti ágakban szerepeltem. És az eltelt tizenegy év alatt mint "rongyképész" nagyon sok helyen megfordultam. Ma már elmondhatom, hogy szinte minden hónapban van kiállításom valahol a fővárosban vagy vidéken, esetenként külföldön is. Szinte kézről kézre adnak a szervezők. Ugyanakkor a más műfajban alkotó kollegáimnak kevesebb a bemutatkozási lehetősége, ezért gyakran szervezünk közös kiállításokat.

- Van egy állandónak tekinthető kiállítási anyagom, melyből aszerint válogatok, hogy hová viszem, milyen környezetbe, milyen a terem mérete, világítása. Ha olyan helyszínre megyek, ahol még nem voltam, 3-4 új képpel mindig kiegészítem. Például novemberben Martfűre hívtak. Előre oda utaztam, bejártam a környéket, rajzokat készítettem, hogy az ott lakóknak ezzel is örömet szerezzek. De említhetném a Várban, a Hilton Szállón belüli kerengőben rendezett kiállításomat is, amelynek képein várbeli utcarészletek, teraszok is megjelentek.