Összesen több mint negyedmillió tonna csomagolási hulladék szelektív gyűjtését és hasznosítását szervezte meg 2007 első kilenc hónapjában az ÖKO-Pannon Kht. A legnagyobb csomagolási hulladékok kezelését koordináló szervezet idén több kísérleti programba is belevágott, panelházakban és iskolákban elindítva a szelektálást. A kht. új elemekkel színesítette szemléletformáló programjait is, az egész országra kiterjesztve az Újrahasznosítási Hónap című rendezvényt, emellett hulladékból készült ruhákban ismert és népszerű közéleti személyek népszerűsítették a szelektív hulladékgyűjtést.

"Mindent a szelektálás jegyében" jelszóval dolgozott idén is ÖKO-Pannon Kht. stábja, minden követ megmozgatva annak érdekében, hogy a csomagolási hulladékok minél nagyobb hányada kerüljön vissza az anyagok körforgásába és váljon az ipar által újra feldolgozható értékes másodnyersanyaggá. Bár az ÖKO-Pannon Kht. lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszerébe mostanra az ország több mint 4,6 millió lakosát sikerült bevonni, a közhasznú társaság több kísérleti projektet indított annak érdekében, hogy a szelektálás a felnőtt és fiatal korosztályok minél szélesebb körének legyen könnyen és kényelmesen elérhető.

Az egyik ilyen kísérletnek Újpest adott otthon, ahol 2007 januárjában hat iskolában és egy óvodában indították el a szelektív hulladékgyűjtést. A IV. kerületi kísérleti projekt példaértékű kezdeményezés Budapesten, ugyanis Újpest az első olyan fővárosi kerület, ahol az önkormányzat támogatásával az intézmények méretétől függően két-három gyűjtőpontot alakítottak ki, ahol a gyerekek és a pedagógusok a papír-, műanyag-, fém- és italos kartondoboz (tejes és üdítős tégladoboz) hulladékokat válogathatják külön. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés célja, hogy a diákok számára természetessé, mindennapi gyakorlattá váljon a felelős hulladékkezelés - fejtette ki Viszkei György. Az ÖKO-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: " A projekt indításakor a pedagógusok egy oktatónap keretében ismerkedhettek meg a budapesti szelektív hulladékgyűjtési rendszerrel, a gyűjtés és hasznosítás folyamatával, valamint az iskolai gyűjtés gyakorlati tudnivalóival. Emellett a koordináló szervezet a tanév során a gyerekeknek olyan speciális oktatási segédanyagokat juttatott el, amely segíthet megértetni velük miért olyan fontos, hogy elkülönítve gyűjtsék az egyes hulladékfrakciókat."

Magyarországon egyedülálló szelektív hulladékgyűjtési kísérleti projekt indult el idén nyáron Debrecenben is. A hajdúsági megyeszékhelyen Szabó János helyi vállalkozó ötlete alapján, az ÖKO-Pannon Kht. és az A.K.S.D. Kft. támogatásával egy a panelházon belül működő szelektálási rendszert létesítettek abból az alapgondolatból kiindulva, hogy miként lehetne kényelmesebbé tenni, azaz "közelebb vinni" a szelektív hulladékgyűjtést a házgyári technológiával épült lakóépületekben élőkhöz. A "szelektív panel" rendszer segítségével a panelház lakói az emeleti ledobó helyiségekben elhelyezett kapcsolótáblán megválaszthatják azt, hogy az általuk ledobott hulladék a földszinti tároló helységekben a kommunális vagy a hasznosítható hulladékokat tartalmazó gyűjtőedénybe kerüljön egy, a ledobó cső végén elhelyezett ötletes szeparáló berendezés révén. A mintegy 1,6 millió forintos beruházással megvalósított innovatív műszaki megoldás jelentősségét mutatja, hogy országos szintű alkalmazása esetén mintegy 1,9 millió lakótelepeken élő lakos számára jelenthetne lehetőséget a kényelmes és környezetbarát hulladékkezelésre. A Magyarországon található több mint négymillió lakásból ugyanis megközelítőleg 800 ezer található a lakótelepeken.

"A legtöbb hazai lakótelepen egyébként már működnek szelektív hulladékgyűjtő edények, de az ÖKO-Pannon Kht. által még 2006-ban végzett közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az otthonaikban nem szelektálók 37 százaléka azért utasítja el a szelektív hulladékgyűjtést, mert nincs hely a lakásban a hulladékok tárolására vagy bonyolult szétválogatni a hulladékot, további 32 százalékuk pedig a gyűjtőszigetek lakóhelytől való távolsága miatt nem vesz részt a gyűjtésben. A nem válogatók 70 százaléka azonban úgy nyilatkozott, hogy megfelelő körülmények között hajlandó lenne szelektálni a háztartásban keletkező hulladékokat" - tette hozzá Viszkei György.

A szelektálási kedv erősítéséhez persze elengedhetetlen a szemléletformálás is, a lakosság meggyőzése a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, illetve az ezzel kapcsolatos tévhitek eloszlatása. A lakossági szemléletformálás jegyében szeptember és október során az ÖKO-Pannon Kht. "újrahasznosító kamionja" 23 városba látogatott el interaktív kiállítással bemutatva a hulladékhasznosítás folyamatát. Az ötletet az adta, hogy egyre több szó esik arról, hogy milyen fontos a szelektív hulladékgyűjtés, ám még ma is gyakran hallani, hogy a kukásautó összeönti a konténerek tartalmát. A koordináló szervezet a kamionnal a hasznosítási folyamat egyszerű modellezésével kívánta eloszlatni ezt a tévhitet, megismertetve a kilátogatókkal a hulladékok útját a gyűjtőszigettől a feldolgozóüzemen keresztül a boltok polcaiig, ezáltal megmutatni a szelektálás értelmét. A kamionban berendezett interaktív kiállítás három napos budapesti tartózkodás után indult el vidéki turnéjára, az egész Európára kiterjedő Újrahasznosítási Hét (Recycling Week) keretében, amelyhez az ÖKO-Pannon immár negyedik alkalommal csatlakozott. A korábbi években a program Budapestre összpontosult, de idén a szervezők egy országos programsorozatot álmodtak meg. Így lett az Újrahasznosítási Hétből egyhónapos rendezvénysorozat, amelynek keretében az "újrahasznosító kamion" a városok közterületein egy-egy napig várta az érdeklődő közönséget szeptember 25. és október 28. között.

Az utazó kiállításon megtekinthetők voltak, azok a hulladékból készült ruhák is, amelyeket az ÖKO-Pannon nyári kampányában felkért közéleti személyiségek viseltek óriásplakátokon. A koordináló szervezet által júniusban elindított - "Szelektív Divat" néven megszervezett - rendhagyó kampányban Gryllus Dorka, Tóth Gabi, Kásás Tamás, Till Attila és Szilágyi Tibor öltötték magukra azokat a hulladékból készült ruhákat, amelyek formabontó stílusukkal, hangulatukkal kívánják felhívni a figyelmet a hulladékhasznosítás lehetőségére. A kampány alapgondolata az volt, hogy ismert személyiségek és a hulladék nem mindennapi bemutatásával a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára és egyben elkerülhetetlenségére hívja fel a figyelmet. "A kampány célja az volt, hogy az élet különböző területének közismert, több generációt reprezentáló, hiteles személyiségein keresztül is hatásosan bemutassuk, hogy a hulladék nem szemét, hanem érték. Ezt jól szimbolizálják a kampány fotóin szereplő ruhák, amelyek valóban hulladékokból készültek" - hangsúlyozta Viszkei György.

Az ÖKO-Pannon erőfeszítéseinek sikerét mutatja, hogy az idei év első kilenc hónapjában a koordináló szervezet több mint kétezer kötelezett partnere összesen 450 ezer tonna csomagolást bocsátott ki, míg a közhasznú társaság ezzel párhuzamosan 250 ezer tonna csomagolási hulladék szelektív gyűjtéséről és hasznosításáról gondoskodott, 55,52 százalékos hasznosítási arányt teljesítve. A begyűjtést az is segítette, hogy újabb települések csatlakozásával bővült az ÖKO-Pannon Kht. lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszere. A koordináló szervezet ma már az ország több mint 700 településén segíti a szelektív hulladékgyűjtés működését, megfinanszírozva a közszolgáltató cégek szelektálással kapcsolatos többletköltségeinek egy részét, valamint koordinálva az összegyűlt hulladék hasznosítását. Ennek eredményeképpen a lakosságtól származó különválogatott hulladék mennyisége a tavalyi 38 ezer tonnát követően idén 43-44 ezer tonna lesz, jövőre pedig elérheti az 52 ezer tonnát.