MEGKEZDŐDÖTT A BATTHYÁNY-EMLÉKÉV

Az emlékévet hivatalosan, 2007. február 9-én, a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében nyitotta meg dr. Hiller István oktatási és kulturális - és dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A nemzeti identitás és a nemzeti büszkeség erősítését is célozza a Batthyány-emlékév, amelynek programjai több mint 100 millió forintból valósulnak meg - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a programsorozat hivatalos megnyitóján. Az első felelős magyar kormány miniszterelnökére, a 200 évvel ezelőtt született Batthyány Lajosra emlékezés nem csak a tisztelet jele, hanem a nemzeti identitás, a nemzeti büszkeség erősítése is - fogalmazta meg az emlékév egyik legfőbb célját a miniszter. "Akkor tudunk az Európai Unió méltó és büszke polgárai lenni, ha büszkék vagyunk magyarságunkra is" Ma Európában "a nemzetek új reneszánszukat élik". A miniszter elmondta, hogy az oktatási és kulturális tárca 100 millió forintot szán olyan hazai és nemzetközi tudományos konferenciákra, kiállításokra, kiadványokra, amelyek Batthyány Lajos emlékét ápolják. Batthyány Lajos tiszteletére emlékalbum készül és az Országgyűlés áprilisban emlékülést tart a Parlamentben.

A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség, tisztelettel gondol elődeire és fontosnak tartja, hogy részt vegyen a Batthyány Lajos-emlékév szervezésében – mondta dr. Szekeres Imre. Kevesen tudják, hogy a honvédség alapjait Batthyány Lajos teremtette meg a tíz nemzetőr, illetve honvéd zászlóalj létrehozását elrendelő intézkedésével 1848 májusában. A magyar nemzet Európa egyik legmodernebb, legjobban felszerelt, 200 ezer fős haderejét hozta létre. De Batthyány Lajos nem csupán miniszterelnök, hanem hat évig katona is volt, ezért a honvédség nem csupán alapítóját, hanem egyik tagját is tiszteli benne – hallottuk a minisztertől.

Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke ismertette a megyében megvalósuló programokat; a Batthyány család több birtoka és vállalkozása ebben a megyében volt.

Gróf Batthyány Lajos volt a reformkori Magyarország egyik politikai vezéregyénisége. Személyes tulajdonságai miatt az államférfi eszményképévé vált, hiszen minden körülmények között az alkotmányosság és a törvényesség tiszteletben tartását tekintette fő céljának. Ő volt az önálló magyar haderő újbóli megteremtője; 1848-ban ő rendelte el a magyar honvédség felállítását és annak szervezésében tevékenyen is részt vett. A szélesebb köztudatban azonban csupán annyi él a grófról, hogy 1849 október 6-án végezték ki, a nemzet vértanúja, nevét tér és örökmécses őrzi a fővárosban. Személyisége, magánélete, 1848 előtti közéleti tevékenysége, miniszterelnöki munkája - számos történelmi érdeme - inkább csak a szűkebb szakmai körökben ismert. Mindez alapvetően megváltozhat a Batthyány emlékév során, amely az oktatási és kulturális, a honvédelmi és a külügyi tárca valamint a Miniszterelnöki Hivatal együttműködésében valósul meg 2007 február 10 és október 6 között.

BATTHYÁNY ÁDÁM

- És mikor jött haza Magyarországra? - 1990-ben jöttem haza. Előtte Bécsben, Münchenben, Frankfurtban, New Yorkban, Londonban, Genfben . . . nagyon sok helyen éltem.