- Nagyon fontos időszak ez az EU számára. A legutóbbi bővítési fordulók eredményeképpen a taglétszám 27-re nőtt. Az Unió fejlődése a béke és a prosperitás eddig példa nélküli korszakát eredményezte az EU határain belül. Az EU-val való szorosabb kapcsolat lehetősége, valamint a potenciális EU tagság kiterjesztheti ezeket az előnyöket a szomszédos országokra is. Az EU-nak azonban, lépést kell tartania a globális változásokkal is. Az Egyesült Királyság olyan EU-t akar, amelyik kifelé tekintő, nyitott az új fejleményekre, a szabadabb világkereskedelemre és a harmadik országokkal való partnerségek kiépítésére. Az európaiaknak fel kell készülniük rá, hogy maximálisan ki tudják használni a globalizáció nyújtotta lehetőségeket, mindeközben minimálisra csökkentve a kockázatokat. Ha továbbra is a polgárok számára nyújtható gyakorlati előnyökre összpontosítunk, akkor az Európai Unió szemléltetni tudja azt a kézzel fogható hozzájárulást, melyet a jólét és a biztonság növeléséhez tesz a globalizáció korábban. Biztos vagyok benne, hogy ezt a véleményt valamennyi tagállam osztja.

- Úgy vélem, a dolgok jelenlegi állása mellett, még korai lenne Európa jövőjéről és az alkotmányos szerződésről folytatott eszmecserék lehetséges végkimeneteléről beszélni. Megítélésünk szerint, a francia és a holland népszavazás eredménye nehézségeket okozott és jelenleg még nincs konszenzus a tagállamok körében a folytatás mikéntjét illetően. Ugyanakkor fenntartások nélkül bízunk abban, hogy Merkel kancellár asszony az Európai Unió soros elnökeként törekedni fog a konszenzusra és egyaránt figyelembe veszi majd azon tagállamok véleményét, melyek már ratifikálták a szerződést és azokét is, melyek még nem. Az alkotmányos szerződésről folytatott vita természetesen fontos, de a kormányoknak és a kormánytisztviselőknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a legtöbb uniós polgár számára az EU gyakorlati lépései (munkahelyteremtés, a versenyképesség és a biztonság növelése) sokkal fontosabbak, mint az alkotmány szövege.

- Örülünk, hogy a dohai fejlesztési menetrendről (DDA) folytatott hivatalos tárgyalások újból elkezdődtek. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai között egyetértés van azt illetően, hogy a tárgyalásokat folytatni kell és a DDA-t a lehető leggyorsabban le kell zárni. A brit kormány elkötelezetten támogat egy ambiciózus, fejlődéspárti végkimenetelt. A DDA-nak jelentős lépést kell tennie egy tisztességesebb és szabadabb világkereskedelmi rendszer felé, új, valódi piacra jutási lehetőséggel minden területen, jelentősen csökkentett vagy megszüntetett támogatások mellett. Speciális és differenciált bánásmódot kell alkalmazni a fejlődő országok esetében, hogy össze tudják hangolni a kereskedelmi reformokat a maguk fejlesztési és szegénység-mérséklési stratégiáikkal. Ezen felül tartalmaznia kell egy olyan fejlesztési csomagot, mely egyrészt kereskedelmi lehetőségeket kínál a legszegényebb országoknak, másrészt kiépíti kapacitásaikat, hogy élni tudjanak ezekkel a lehetőségekkel. Most a WTO valamennyi tagjának aktívan részt kell vennie ebben a folyamatban és rugalmasságot kell mutatnia a tárgyalási pozíciót illetően a DDA sikeres lezárásának érdekében. Ami pedig az ütemezést illeti: meggyőződésünk szerint minden késlekedés, amit a megállapodás elszenved, késleltetni fogja azokat az előnyöket, melyekből a globális gazdaság és a fejlődő világ részesülne egy ambiciózus, fejlődéspárti forduló eredményeképpen. Azt akarjuk, hogy a változások, melyekről már elvi megállapodás született (pl. az exporttámogatások megszüntetése) - egy sor más változással együtt - inkább hamarabb, mint később kerüljenek bevezetésre.

- A Közös Agrárpolitika (KAP) továbbra is az Európai Unió legszembetűnőbb és legdrágább közös politikája, de egyre kevésbé alkalmas arra, hogy segítsen Európának megfelelni a globalizáció kihívásainak. Jelentős költségeket ró a fogyasztókra és az adófizetőkre, ugyanakkor nem támogatja hatékonyan a gazdákat és nem segíti elő a vonzó vidéki környezet kialakítását. Ami azt illeti, a KAP nagy részének negatív hatása van a környezetre. Számos más nyomásgyakorló tényező is van, mely elkerülhetetlenné teszi a KAP további változtatásait: a globalizáció és a WTO tárgyalások; az EU költségvetési és gazdasági reformja; a bővítés; a társadalom növekvő igényei és elvárásai; a vidékfejlesztés; a környezeti károk és a világ népességének növekedése. 2008-ban sor kerül egy "egészségi felülvizsgálatra", mely lehetővé teszi, hogy részletes értékelést készítsünk a KAP mechanizmusairól és olyan döntéseket hozzunk, melyek segítségével a gazdák képesek lehetnek megbirkózni a következő 10-15 év során rájuk váró sürgető kihívásokkal. A KAP reformja hosszú távú folyamat és tisztában vagyunk vele, hogy sok embernek kellő időre lesz szüksége az alkalmazkodáshoz. Ezek a változások kétségtelenül nagy erőpróbát fognak jelenteni. De csak így lehet biztosítani a virágzó és alapvetően fenntartható jövőt az európai mezőgazdaság számára, melyben realizálódnak a vállalkozó kedvű és innovatív gazdákban rejlő lehetőségek. A változások tükrözik a változó világot, melyben a mezőgazdaság működik és folytatják az elmúlt 15 évben végbement reformfolyamatot.

- Nyilvánvalóan sok érv szól az EU-költségvetés megreformálása mellett és az Egyesült Királyság aktív szerepet fog vállalni ezeken a tárgyalásokon. A KAP például évente átlagosan 950 eurójába kerül egy négytagú uniós családnak és ebből csak 20 euró jut uniós pénzként célzott környezetvédelmi programokra. Ezt nem tartjuk ésszerű és fenntartható politikának és úgy szeretnénk megreformálni a költségvetést, hogy az több hasznot hozzon az uniós polgároknak. A költségvetési felülvizsgálat alkalmat ad arra, hogy feltegyük a kérdést: "az EU polgárai szerint mire kellene költenünk a befizetett adójukat?" Csakúgy, mint az alkotmányos szerződésről folytatott vita esetében, itt sem szabad elfeledkezni arról, hogy az egyes polgárok szempontjából is meg kell vizsgálni a kérdéseket. Szerintem a megkérdezettek közül csak nagyon kevesen válaszolnák, hogy azt szeretnék, ha adójukat olyan kereskedelemtorzító támogatásokra fordítanánk, melyek könnyen szerzett pénzt jelentenek a földtulajdonosok és a nagy mezőgazdasági vállalatok számára és megdrágítják az élelmiszereket, csökkentik az EU képességét? Vagy olyan jótékonyabb hatású területekre költse a pénzét, mint a kutatás-fejlesztés, az energiabiztonság vagy a környezetvédelem?

- Az éghajlatváltozás megállítása korunk egyik legnagyobb kihívása. Az éghajlatváltozás tudományos háttere még soha nem volt ennél világosabb. A fenyegetés kezelése megvalósítható és finanszírozható a megfelelő politikák megléte esetén, ahogy erre a - brit kormány megbízásából elkészített és tavaly októberben közreadott - Stern-jelentés rámutatott. Fontos észben tartani, hogy a tétlenkedés ára sokkal magasabb, mint a cselekvés költségei. Sajnos az igaz, hogy az okozott károk nagy része visszafordíthatatlan, ugyanakkor Európai Uniós tagállamokként egy sor olyan intézkedést hozhatunk, melyekkel csökkenthetőek az éghajlatváltozás hatásai. Például, meggyőződésünk szerint, az EU-nak el kell köteleznie magát, hogy egy nemzetközi egyezmény keretében 30 százalékkal csökkenti a kibocsátásokat 2020-ra és meg kell állapodnia egy ambiciózus, önálló uniós célkitűzésről, melynek értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 20 százalékkal csökkenteni kell 2020-ig. Az is nagyon fontos, hogy a tagállamok elkötelezettséget mutassanak a nem fosszilis forrásokból származó energia felhasználásának növelésére (például a megújuló forrásokból származó energia felhasználását növelő kezdeményezések támogatása révén). A téma iránt érdeklődőknek felhívom a figyelmét, hogy elolvashatják a Stern-jelentés összefoglalóját a budapesti Brit nagykövetség honlapján. (http://www.britishembassy.gov.uk)

- A biztonságos, fenntartható és anyagilag megengedhető energia biztosítása polgáraink számára, miközben az EU importfüggősége növekszik, kulcsfontosságú az Európai Unió hosszú távú jóléte és biztonsága szempontjából. A megbízható és versenyképes energiaellátás elengedhetetlen a gazdasági teljesítményünkhöz és meggyőződésünk szerint, ennek legjobb módja egy valódi egységes európai energia-piac létrehozása. Ez teszi majd lehetővé azoknak a nagyszabású beruházásoknak a megvalósítását, melyekre az uniós energia-infrastruktúrában szükség lesz az elkövetkező évtizedekben, segít az energiaforrások diverzifikálásában, javítva ezzel az ellátás biztonságát és minimalizálja az energiaellátási költségeket a fogyasztó számára. Az Európai Unió széndioxid kibocsátásának java része továbbra is abból származik, ahogy termeljük és felhasználjuk az energiát. Ez azt jelenti, hogy energiapolitikánknak és éghajlat-biztonsági politikánknak ugyanazon érme két oldalának kell lennie: az energiapolitika fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás megállításában, ugyanakkor az éghajlatváltozás megállítására tett erőfeszítéseinknek kompatibilisnek kell lenniük az energiabiztonság követelményeivel. Oroszország az Európai Unió fontos gázellátója marad a belátható jövőben. A függőség azonban nem egyirányú hanem kölcsönös. Oroszországnak szüksége van az unió piacaira és az unió beruházásaira az energia-feltárásban és termelésben épp úgy, ahogy az EU rá van utalva az orosz energiaellátásra. Az EU-nak éppen ezért tárgyalnia kell Oroszországgal az energiával kapcsolatos kérdésekről. Például ösztönöznie kell Oroszországot, hogy csatlakozzon az Európai Energia Chartához, amely garantálja a megfelelő üzleti feltételeket a befektetésekhez és együttműködésekhez.

Születési idő és hely: 1951. november 13., London

Tanulmányok: 1961-1970 Latymer Középiskola - Hammersmith, London; 1970-1974 Surrey-i Egyetem,

Bachelor of Science fokozat nyelvészeti és regionális tanulmányokból (német nyelv, francia nyelv és jog - kitüntetéses diploma)

Végzettség: képesített jogtanácsos (1977)

Szakmai pályafutás: A brit Külügyminisztérium (FCO) állományában 1997 óta; 2003. január: nagyköveti kinevezés Magyarországra; 2001. július: kormányzati kapcsolattartási és kommunikációs igazgató; - International Financial Services, London; 2000. szeptember: megbízott igazgató - British Invisibles (később International Financial Services, London) (2 éves kihelyezés az FCO-tól); 2000: nagykövet-helyettes, kereskedelemfejlesztési igazgató - Brit Nagykövetség; Bern; 1995-1997: Főkonzul - Genf; 1993-1995: főbiztos-helyettes - Dakka, 1991-1993: helyettes vezető - Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Osztály, FCO; 1989-1991: helyettes vezető - Kereskedelmi Kapcsolatok és Export Osztály, FCO, majd a Külügyminisztérium és a Kereskedelmi Minisztérium Közös Igazgatósága; 1985-1989: első titkár (kereskedelmi) - Brazília város;1982-1985: első titkár - Energia és Űrtudomány Osztály, FCO; 1979-1982: másod - majd első titkár (politikai/gazdasági) - Budapest

Családi állapot: nős 1983 óta, felesége Suzanne Nichols, született Davies

Érdeklődési kör: kertészkedés, kerékpározás, numizmatika, opera, séta, festészet