Az Európai Parlament jelenlegi ciklusa 2004-től 2009-ig tart. Most, 2007 januárjában a félidőnél járunk. Ilyenkor választják újra a parlament tisztségviselőit, így elnökét is. A Josep Borrell házelnök nevével fémjelzett első időszak összefoglalásaként ebben a dokumentumban címszavakban összegezzük az EP elmúlt két és fél éves tevékenységét. A mostani parlamenti ciklus az első, amelyben - huszonnégy - Magyarországról érkezett képviselő is dolgozik Brüsszelben, illetve Strasbourgban. Közülük többen jelentéstevőként, vagy egyéb parlamenti, illetve pártbeli tisztségekben is feladathoz jutottak az Európai Parlament munkájában. A ciklus ezen részében olyan jelentős témákról vitázott az EP, mint például a szolgáltatási irányelv, valamint a szoftverszabadalmakról, a televíziózásról, a munkaidőről szóló jogszabály, a vegyipari szabályozás (REACH), és ebben a periódusban hagyta jóvá a parlament az Európai Bizottság összetételét, Románia és Bulgária uniós csatlakozását, valamint az európai alkotmányt és a 2007-2013-as uniós költségvetést is. Az első félidőben az EP létszáma 732 volt, ez a romániai és bulgáriai képviselők érkeztével 2007-től 2009-ig átmenetileg 785-re nő. További változás, hogy az eddigi 20 helyett immár 23-ra nőtt az uniós hivatalos nyelvek száma. Ilyen státuszt kapott ugyanis a román és a bolgár mellett az ír is.

450 szavazattal az első fordulóban az Európai Parlament új elnökévé választották a német, néppárti Hans-Gert Pötteringet kedden, Strasbourgban. 2007. január 16-án titkos szavazáson választott magának új elnököt az Európai Parlament, miután letelt az előző házelnök, a spanyolországi, szocialista Josep Borrell két és fél éves mandátuma. Hans-Gert Pöttering 1979 óta európai parlamenti képviselő, 1999 óta pedig az Európai Néppárt - Kereszténydemokraták képviselőcsoportját vezette az EP-ben. A politikus 1945. szeptember 15-én született az alsószászországi Bersenbrückben. Jogot, politológiát, történelmet tanult a bonni és a genfi egyetemen, majd a genfi Institut des Haute Etude Internationales-ban és a New-York-i Columbia Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1974-ben doktori címet szerzett, 1976 és 1979 között tudományos munkát végzett. 1990-ben ő lett az osnabrücki CDU körzeti elnöke, 1999-től a CDU szövetségi elnökségének és vezetőségének tagja. Szintén 1999-től az Európai Néppárt elnökhelyettese. A politikus emlékeztetett az EP biztonsági és leszerelési albizottságában végzett munkára, és az amszterdami szerződés parlamenti előkészítésére. Pöttering azt mondta, elejétől fogva annak a híve volt, hogy a közép-európai országok teljes jogú tagjai legyenek az uniónak. "Európa legyen a polgárok Európája!" - mondta a politikus, aki elnökként jobb együttműködésre törekedne a nemzeti parlamentekkel. Hozzátette, az EU-nak szüksége van a reformokra, de eközben nem szabad szem elől tévesztenie értékeit sem. Pöttering kiemelten foglalkozna a kultúrák közötti párbeszéddel, az arab, az iszlám világgal és az emberi jogok védelmével. "Guantánamo nem összeegyeztethető értékeinkkel"- mondta felszólalásában a politikus, a szavazást megelőzően.

Megválasztása után, immár az Európai Parlament elnökeként Pöttering azt mondta, "az emberi méltóság és a jogállamiság tisztelete és az európai népek közötti szolidaritás" elveit fogja követni. A politikus szerint "csak közösen tudjuk érdekeinket és értékeinket megvédeni a világban". Az új házelnök politikai hovatartozástól függetlenül, egy szorosabban együttműködő Európai Unió építését szorgalmazza. "Minden erőmmel Európa polgárait, az európai demokráciát és parlamentarizmust akarom szolgálni" - fogalmazott Pöttering. A politikus azt mondta, elfogulatlan, tárgyilagos elnök kíván lenni és reméli, őt is így fogják majd megítélni. Hans-Gert Pöttering február 13-án mutatta be elnöki programját az Európai Parlamentben.

Angela Merkel kancellár jelenlétében tartotta programbeszédét az új EP-elnök, Hans-Gert Pöttering. A képviselők megvitatták a hulladékkezeléssel foglalkozó irányelvet és szavaztak a CIA európai tevékenységét elemző jelentésről. Napirenden szerepelt a borreform, a SWIFT-ügy és a következő európai tanácsi ülés is. Az EP voksolt Glattfelder Béla Moldováról szóló jelentéséről is.

A CIA állítólagos illegális európai tevékenységét vizsgáló ideiglenes EP-bizottság végleges jelentéséről szavaz a parlament. A képviselők a rendkívüli letartóztatások és kiadatások beszüntetését, a guantánamói fogolytábor bezárását követelik. A jelentés szerint 2001 és 2005 között legalább 1245 alkalommal szállt le CIA-repülőgép Európában. Az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes bizottságban négy magyar képviselő van. A jelentés szerint sem Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, sem Gijs de Vries, a terrorizmus elleni küzdelem európai koordinátora “nem tudott kielégítő válaszokkal szolgálni” az ideiglenes bizottság bizonyos kérdéseire, Max-Peter Ratzel, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) igazgatója pedig meg sem jelent a testület előtt. Ez utóbbit a képviselők különösen sajnálják, “mivel úgy tűnik, hogy a hivatal több összekötő tisztet is kihelyezett, többek között az amerikai hírszerző szolgálatokhoz”. Az EP “mély aggodalmát fejezi ki” amiatt, hogy a NATO volt és jelenlegi főtitkára, Lord Robertson és Jaap de Hoop Scheffer sem volt hajlandó megjelenni az ideiglenes bizottság ülésén. A grémium ugyanakkor méltatja az Európai Bizottság alelnöke, Franco Frattini szerepét és hozzájárulását a bizottság munkájához. A jelentéstevő Giovanni Claudio Fava (szocialista, olasz) fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az ideiglenes bizottság által elkészített “minden dokumentum (jelentések, munkadokumentumok, az ülések jegyzőkönyvei, a hivatalos küldöttségek jelentései stb.) csakúgy, mint a kapott dokumentumok (kivéve a bizalmas jellegűek) elérhetők lesznek a nyilvánosság számára”.

Jelentősen átalakítaná a világtermelés 60 százalékát adó európai borászatot az Európai Bizottság tervezete. A parlamenti szakbizottság szerint a javaslat koncentrációhoz, a sokszínűség elvesztéséhez, a versenyfeltételek romlásához vezethet. A képviselők elítélik a válogatás nélküli kivágás ösztönzését, és nem értenek egyet a lepárlás támogatásának azonnali eltörlésével sem. Ösztönöznék viszont a mértéktartó és felelős borfogyasztást.

“Az Európai Unió világszinten a bor első számú termelője, első számú fogyasztója és első számú exportőre” – áll a borreformmal foglalkozó, Katerina Batzeli (szocialista, görög) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentésben. Az unióban több mint 1,6 millió gazdaságban, 3,4 millió hektárnyi területen foglalkoznak borászattal; az EU adja a világ bortermelésének 60 százalékát. A jelentés megjegyzi, hogy “a bortermelés pozitív hatást gyakorol a környezetre, elsősorban a talaj erózióval szembeni védelme révén és azért is, mert általában a természeti erőforrások kiterjedt felhasználásával jár”.

Európában évente fejenként mintegy 500 kilogrammnyi hulladék keletkezik. Ennek azonban csak kevesebb, mint harmadát hasznosítják újra, a szemét termelése pedig gyorsabban nő, mint a gazdaság. Caroline Jackson (néppárti, brit) a felelőse annak az együttdöntési eljárásban tárgyalt jelentésnek, amely az 1975-ös hulladék-keretirányelv felülvizsgálatát célozza. Az új irányelv magába olvasztja a veszélyes hulladékokról és az olajhulladékról szóló, meglévő jogszabályokat is. A jelentés szerint “a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket az átlagos évi hulladéktermelésük 2012-re történő stabilizálására”. Ezért “2008-ra létre kell hozni egy olyan mutatókat tartalmazó listát, amely lehetővé teszi a hulladék-keletkezés megelőzési programjaik haladásának értékelését” - vélik a képviselők.

A parlament sürgeti az öko-terméktervezési politika kidolgozását 2010-ig, a tartós, újrafelhasználható és újrahasznosítható termékekre összpontosítva, valamint “egy olyan cselekvési terv létrehozását, amelyek főként a jelenlegi fogyasztói szokások megváltoztatására irányulnak”. “A termelői felelősséget meg kell erősíteni - ennek érdekében a termékek piacra kerülésével összefüggésben keletkezett hulladékért a termelők, illetve az importőrök vállaljanak felelősséget” - szólít fel a parlament. Ezt többek között úgy képzelik el a képviselők, hogy bevezetnék a termelőket és importőröket terhelő visszavételi kötelezettséget, valamint megkövetelnék a termelőktől, hogy olyan anyagokat és terméktervezést alkalmazzanak, amely segít a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésében - például a szelektív gyűjtés, a visszavétel feltételeinek megteremtésével. A parlament a folyamatos megfigyelési feladatokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökségre hagyná, amelynek kulcsszerepet kellene játszania annak biztosításában, hogy a tagállamok szorosan együttműködjenek a “hulladékgyártás” elleni és az erőforrások jobb kihasználásáért folyó küzdelemben.

A parlament szerint a gazdaság fellendülését ki kell használni és létre kell hozni a teljes belső piacot a pénzügyi szolgáltatások és az energia terén. A képviselők nagyobb támogatást nyújtanának a kisvállalkozásoknak is.

Az európai gazdaság helyzetét és a 2007-re vonatkozó gazdaságpolitikai iránymutatásokat elemzi Udo Bullmann német szocialista képviselő jelentése, mely szerint “ki kell használni a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai fellendülését”. A jelentéstevő elsősorban a belső piac teljes megvalósítását ösztönözné főként a pénzügyi szolgáltatások és az energiaágazat terén. A témafelelős szerint mérsékelni kell a jelenlegi protekcionista és versenyellenes tendenciákat is. Az energiával és a környezetvédelemmel kapcsolatosan a villamosenergiáról és a gázról szóló irányelvek végrehajtását szorgalmazza a jelentés “egy versenyképes és jól működő európai energiapiac megteremtése érdekében”. Ezen kívül adó- és teljesítményösztönzéssel támogatná az energiahatékonysági intézkedéseket, valamint a megújuló energiaforrások és az ökohatékony technológiák széleskörű felhasználását.

A képviselők kiemelik az oktatás jelentőségét a jövőbeli növekedési potenciál megerősítése szempontjából és támogatják az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok közötti együttműködést. A foglalkoztatás és a képzés területén “szükséges annak biztosítása, hogy minden végzős diák hat hónapon belül munkalehetőséget, képzési lehetőséget vagy más egyenértékű lehetőséget kapjon” - fogalmaz a szöveg. A képviselők úgy vélik, biztosítani kell a továbbképzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz való jogot is, különösen a fiatal és az idősebb munkavállalók esetében. Az EP a vállalkozással kapcsolatos ismereteket is belevenné az élethosszig tartó tanulási programok tanterveibe.