A díjat a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar Rendezők Céhe és a Magyar Operatőrök Szövetségének közös javaslata alapján, minden évben a Magyar Mozgókép Közalapítvány Kuratóriuma ítéli oda. A rangos szakmai elismerést, melyet a Magyar Mozgókép Közalapítvány a magyar mozgóképszakma kiemelkedő alkotóinak megbecsülése és teljesítményük méltatása érdekében alapított, a 38. Magyar Filmszemle nyitó ünnepségén az Oktatási és Kulturális miniszter, Hiller István, valamint a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke, Grunwalsky Ferenc adta át.

A 38. Magyar Filmszemle legjobb szerzői filmjének járó díját Bollók Csaba: Iszka utazása című filmje kapta, a lelki mélység realista és őszinte megközelítéséért, a meggyőző integritásért. A 38. Magyar Filmszemle legjobb műfaji filmjének járó díját Rohonyi Gábor kapta Konyec című filmjéért, a film ötletességéért, gazdag humoráért. A 38. Magyar Filmszemle legjobb rendezője díját a zsűri Szász Jánosnak ítélte az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója c. filmért, amely merész kísérletként elhatol az emberi tapasztalás végső határáig. A legjobb operatőrnek járó díjat a zsűri Máthé Tibornak ítélte az Ópium c. film fényképezéséért, a határozottság és gyengédség együttes megjelenítéséért. A Simó Sándorról elnevezett elsőfilmes díjat a zsűri Bogdán Árpádnak ítélte a Boldog új élet című filmért, a személyes tragédia költői látomásáért. A legjobb látvány díjat a Dolina című film alkotóközösségének ítélte a zsűri (díszlet: Árvai György, jelmez: Szűcs Edit, Breckl János, operatőr: Medvigy Gábor, rendező: Kamondi Zoltán). A legjobb forgatókönyvírói díjat Elek Judit: A hét nyolcadik napja című filmjének ítélte a zsűri, a számos eredeti karaktert felvonultató, valósághoz közeli komplex történetért. A legjobb női alakítás díját Kovács Katának ítélte a zsűri, a Kythera című filmben folyamatos és határozott filmes jelenlétet nyújtó eszköztelen szerepjátékáért. A legjobb férfi alakítás díját Zsótér Sándornak ítélte a zsűri a Töredék című filmben nyújtott intenzív megigéző alakításáért. A legjobb eredeti filmzene díját Membran kapta a Boldog új élet című film zenei munkájáért. A produceri díjat a zsűri Sipos Gábornak és Rajna Gábornak, a Laokoon Film producereinek ítélte a Boldog új élet c. film produceri és a Lassú tükör c. film társproduceri tevékenységéért. Az Arany olló-díjat Czakó Judit vágó kaptaa az Iszka utazása és a Kythera c. film vágói munkájáért. Az Arany mikrofon-díjat az Ópium című filmben végzett hangmérnöki munkáért Sipos István, Manuel Laval és Matthias Schwab kapta. Elismerő oklevelet kap Igor és Ivan Buharov a Lassú tükör c. filmjének a szürreális és reális kompozíciójáért.

Az év legjobb dokumentumfilmjének járó díjat Kincses Réka kapta a Balkán bajnok című filmért, az erdélyi sors egyetemes érvényű bemutatásáért, melyet a rendező családjának és politikus apjának életén keresztül mutatott be. A rendezői díjat Kőszegi Edit kapta a Menekülés a szerelembe című filmért, az élet, halál, szerelem motívumának ábrázolásáért, egy cigányasszony sorsán keresztül. Schiffer Pál díjat Pigniczki Réka kapta a Hazatérés: Egy szabadságharcos története című munkájáért, melyben egy 56-ban Amerikába menekült apa sorsát tárja fel dokumentumfilmes módszerrel lányai utazásain keresztül. Az esélyegyenlőségi díjat Zsigmond Dezső kapta, az Élik az életüket című munkájáért, melyben egy család leépülésének drámai képei és történetei látható. Az operatőri díjat Talán Csaba kapta az Elboronálva c. film fényképezéséért, a tanyavilágban élő emberek lassú elmúlásának érzékeny operatőri eszközökkel történő ábrázolásáért. A kiemelkedő művészi teljesítményért oklevelet kapott: Forgács Péter a Miss Universe 1929 - Lisl Goldarbeiter - A szépség útja; Gulyás Gyula az - Itt az idő; Szobolits Béla a - Miért?! Egy tragikus szerelem története; Kékesi Attila -

Az év legjobb tudományos-ismeretterjesztő filmjének járó díjat Kóthy Judit - Topits Judit: Forró ősz a hidegháborúban című alkotása kapta, elismerve ezzel az alapos és szakszerű kutatást, a pontos szerkesztést, a film objektivitását, s nem utolsó sorban azt a koncepciót, amely az 1956-os magyarországi forradalmat szélesebb történelmi kontextusban mutatja meg. A zsűri Dér András: A hét főbűn (Bűnök ezek?) című filmjének ítélte a legjobb rendezésért járó díjat, elismerve ezzel azt az eredeti rendezői koncepciót, amely az elvont gondolatokat a megszólalók személyén keresztül megélhetővé, személyessé tette. A legjobb témaválasztásért járó díjat a zsűri Tóth Zsolt Marcell: Budapesti vadon című filmjének ítélte, a rendkívül élő, friss témaválasztásért.

Az Országos- Rádió és Televízió Testület külön nézettségi díjat adott át, melyet a legmagasabb nézőszámot elért játékfilm, a "Csak szex és más semmi" alkotói kapták. Az internetes közönségszavazatok alapján a legjobb nagyjátékfilmnek járó filmhu-díjat a "Konyec" című filmjéért Rohonyi Gábor kapta. A külföldi kritikusok és újságírók szavazatai alapján a Gene Moskowitz-díjat az "Ópium - Egy elmebeteg nő naplója" című filmjéért Szász János kapta.